Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)

2006-08-11 / 264. szám

TUDOMÁNY I Kannibálok utódai vagyunk EMBEREVŐ ŐSEINK Kannibálok kései utódai vagyunk - a legújabb bizonyíték erre a spanyolországi Atapuerco begyeiben rejtőző Gran Dolina barlangban van, ahol már korábban is találtak több százezer éves ősember-maradványokat. 12 MAGYAR SZÓ —A HÍD Röviden Jégbe fagyott szkíta múmia Mainz, 2006. augusztus 3. Mongóliában egy 2500 éve jégben konzerválódott múmiára bukkantak kutatók. A ZDF német televízió közölte Mainzban, hogy a szkíta lovas nép egy harcosáról van szó. A televíziós csatorna felvevő csoportja elkísérte a Német Régészeti Intézet (DAI) kutatóit az Altáj hegységbe, ahol ásatások folynak a "Schliemann öröksé­ge" című készülő sorozathoz. Az örökké jeges talajban a kamera "szeme láttára" tártak fel egy érintedenül fennmaradt szkíta sírkamrát, egy úgynevezett jégkurgánt. A beszámoló szerint a régészek Hermann Parzinger, a DAI elnökének vezetésével emelték ki a harcos múmiáját, amely mellett ott volt vastag szőr­mebundája és gazdagon díszített, aranyozott fejdísze. A kutatók a leletet az 1991-ben meg­talált legendás "jégember", Otzi, valamint az 1933-ban meglelt tetovált szibériai jégherceg felleléséhez mérhető régészeti szenzációnak tartják. MOSS KEZET A MOBILOZÁS UTÁN! London, 2006. augusztus 3. A mobiltelefonon sokkal több baktérium van, mint bárki is gon­dolná - közölték brit kutatók. A Daily Mail cí­mű londoni lap a vizsgálatok eredményét is­mertette: eszerint naponta 55 millió brit hasz­nál maroktelefont, amely nyüzsög a potenciá­lisan fertőző baktériumoktól. Mikrobák ezrei élnek minden négyzetcentiméterén, tisztáb­bak a vécéülőkék - állítják a kutatók. A staphilococcus, amely bőrkiütéseket, tüdő- és agyhártyagyulladást is okozhat, befészkelődik a készülékbe, ezért kell a telefonálás után ke­zet mosni. Joanna Verran, a Manchester Metropolitan University mikrobiológus pro­fesszora azt javasolja, hogy a mobilt táskában vagy tokban őrizzék az emberek. A VALAHA ÉLT ŐSLÉNYEK LEGNAGYOBBIKA Buenos Aires, 2006. augusztus 3. A valaha élt dinoszauruszok egyik legnagyobbika, a titanoszaurusz maradványaira bukkantak Ar­gentínában. A 70 millió évvel ezelőtt élt nö­vényevő titanoszauruszok 35-40 méter hosz- szúák voltak, testsúlyuk pedig 88 és 110 ton­na között mozgott. Az őslény mellkasának át­mérője elérte az 5 métert, vagyis akkora volt, mint a mai elefánt testének hossza - olvasható a Membrana című orosz hírportálon. A lelet tudományos leírása Femando Novas, a Bue­nos Aires-i természettudományi múzeum (Museo Argentino de Ciencias Naturales) pa­leontológusának nevéhez fűződik. Az Argen­tínában talált lényt Puertasaurus reuili névre keresztelték - Pablo Puerta és Santiago Reuil neve után, akik rábukkantak a titanoszaurusz maradványaira. Felcsavarható kerámia Budapest, 2006. július 27. Rugalmas kerámiát állított elő a németországi Degussa AG kuta­tóintézete. Felhasználási területe a szakértők szerint falicsempe vagy padlóborítás, mos­dókban, mellékhelyiségekben, de alkalmas dekorációs célokra is. Az új anyag valószínű­leg komoly konkurenciája lesz a hagyomá­nyos csempének, ugyanis strapabíró és köny- nyen lehet tisztítani. Fugázás nélkül lehet fel­tenni, ezáltal kevésbé piszkolódik. Az új anyag alapvető előnye, hogy a csempénél ol­csóbban dolgozható fel és súlya is jóval ki­sebb. Ennek révén olyan helyeken is alkal­mazható, ahol korábban nem használták. Róma, 2006. augusztus 2. Itt bukkan­tak rá 1994-ben a Homo Antecessorra, amely mintegy 800 ezer évvel ezelőtt élt. Nemrég újabb maradványokat ta­láltak, és ma összesen száz kövületet ta­nulmányoztak a paleontológusok - írta a La Repubblica című olasz napilap. Az eddigi vizsgálatok alapján bizo­nyosra veszik, hogy a Homo Anteces­sor kannibál volt. Nem a saját csoport­jához tartozókat ette meg, hanem olya­nokat, akikhez máshonnan jutott hozzá, főleg gyerekeket és fiatalokat. Valószí­nűleg inkább rituálék részeként, sem­mint éhsége csillapítására fogyasztotta el őket. A térségben van egy másik je­lentős lelőhely is, a Sima de los Huesos, ahol eddig csaknem ötezer emberi kö­vületet találtak, köztük 30 Neander-völ­gyiét. Az egyik, meglepően jó állapot­London, 2006. augusztus 3. Keve­sebb lett egy másik verébfajtából, a Passer montanusból is, amely Olaszor­szág egyik kedvelt madara. A BLI mindkettőt felvette a veszélyeztetett fa­jok vörös listájára - írta Corriere della Sera című olasz napilap. A szakemberek szerint a verebek fo­gyatkozásának többféle oka lehet: a modern épületek, amelyek nem alkal­masak fészekrakásra, a zöld területek csökkenése, a rovarok fogyása, ame­lyekre feltétlenül szükség van a fiókák felneveléséhez. Úgy tűnik, a fent jelzett szám fényé­ben, hogy nincs még ok aggodalomra, pedig nem így van - írja a lap. Ha az emberekkel kapcsolatban észlelnénk ilyen jelenséget, nem nyugtalankod- nánk-e? Egyébként a fecskéknél is így kezdődött a dolog. Kezdetben azt hit­ték, hogy csak átmeneti csökkenésükről ban megmaradt koponyáról megállapí­tották, hogy "tulajdonosa" kannibaliz­mus áldozata lett. Erről árulkodik az, hogy a koponyacsontokon éles eszköz véste nyomok láthatók, a fejről tehát minden bizonnyal lefejtették a húst. Ugyancsak kannibalizmusra utal a ve­lőért széttört csont, vagy a főzésre utaló nyomok: a húst tehát valószínűleg pu­hítani akarták. "Mivel ezek a maradvá­nyok legrégibb európai elődeinktől származnak, állíthatjuk, hogy kannibá­lok leszármazottai vagyunk" - jelentette ki az ásatások vezetője. Kannibalizmus nyomait találták meg egyébként a Lucynak elnevezett több mint 3 millió éves Australopitecus, va­lamint egy körülbelül 450 ezer éves, Etiópában talált koponyán is. Az utolsó nép, amely intenzív mó­van szó, de ma már ritka látvány az égen cikázó kecses kis madár. A verebek fogyatkozása annál is in­kább aggasztó, mert a fecskével ellen­tétben, amely csak rovarokkal táplálko­zik, a veréb mindenevő. Az is ismert ró­la, hogy olyan agya van, amellyel képes megoldást találni problémáira. Az eto- lógusok tudják, hogy például más kis testű madarakkal ellentétben meg tudja oldani a "kitérő" problémáját, ami azt je­lenti, hogy ha egy cél eléréséhez először el kell távolodnia attól, megteszi. Agyá­ban fel tud építeni egy útvonal-térké­pet. És ez még nem minden. Tanítással át is tudja adni a probléma megoldási kulcsát. Ha például egyikük rájön arra, hogy a száraz kenyér fogyaszthatóvá válik, ha vízbe mártja, a többiek is elta­nulják tőle ezt a módszert. Ennyi lele­mény, úgy látszik, nem elég a környeze­ti károk semlegesítésére. 2006. AUGUSZTUS 11. dón gyakorolta a kannibalizmust, az anasazi volt, amely 800 évvel ezelőtt élt a mai amerikai Colorado állam dél-nyu­gati részén. A közelmúltban Pápua-Új- Guineában véltek kannibalizmusra uta­ló jeleket találni, de eddig nem tudták bizonyítani, hogy az emberevés ott is elterjedt szokás lett volna. A gyermekkor és a pesszimizmus A gyermekkori élmények, a családi kör­nyezet határozza meg, hogy valaki fel­nőttként pesszimistává vagy optimis­tává válik - vélik finn kutatók. Helsinki, 2006. augusztus 1. Már korábban kimutatták, hogy miként hat a család anyagi és társadalmi hely­zete a gyermek későbbi fizikai és mentális egészségére, ám a Helsinki Egyetem pszichológusai most azt vet­ték górcső alá, hogy a család anyagi helyzete hogyan befolyásolja a gyer­mek dolgokhoz való hozzáállását. Ta­nulmányuk szerint a kedvező családi háttérrel rendelkező gyermekekből lesznek az optimista felnőttek. A körülmények, amelyek meghatá­rozták az egyén gyermekkorát, akkor is befolyásolják életét, ha felnőttként valamilyen pozitív, vág)' negatív vál­tozással kell szembenéznie. így a sze­gény családok gyermekei, ha későbbi­ekben jómódban élnek, sokkal söté­tebben látják kilátásaikat, mint a gaz­dagabb sarjak. E megállapítás fordí­tottja is igaz: a jómódú családban fel­növők, ha rosszabbra fordul is soruk, optimistá(bba)n szemlélik a dolgokat. A kutatók, akik vizsgálódásaik eredményét a Journal of Personality című szaklapban publikálták, a jelen­séget azzal magyarázzák, hogy a ked­vező családi háttérrel rendelkező gye­rekekben kifejlődik saját fontosságuk tudata, amely bármilyen szituációban megvédi őket. Az alacsony társadalmi helyzetű, rossz anyagi körülmények között felnövekvő emberekből viszont hiányzik saját fontosságuk tudata, s bármilyen sikeressé válnak is később, ez nem befolyásolja alapvetően ború­látó világlátásukat. H Vészharang: kiveszőfélben a mindennapi veréb! SZÜRKÉN ELTŰNIK A vészharangot a Bird Life International (Nemzetközi Madárvilág) húzta meg, amelyhez világszerte mintegy száz környezetvédő szervezet tartozik. A veszély főként Eszak-Eurőpát érinti. Angliában a házi veréb (Passer domesticus), amely az 1970-es évek elején még 12 millió párral képviseltette magát, mára 6-7 millióra fogyott.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents