Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)
2006-08-04 / 263. szám
8 MAGYAR SZÓ —A HÍD Kárpát-medence 2006. AUGUSZTUS 4. Röviden A VAJDASÁGI MAGYAROK NEM JOGOSULTAK KÁRPÓTLÁSRA A vajdasági magyarokra nem vonatkozik a magyarországi kárpótlási törvény, amely arról rendelkezik, hogy anyagi juttatásban részesülhetnek azok, akiknek valamely családtagja életét vesztette a II. világháború idején - közölte a Magyar Szó című vajdasági napilapban adott interjúban Szabó Lajos, a budapesti Igazságügyi Hivatal főigazgató-helyettese. Szabó rámutatott: a jogszabály azokra vonatkozik, akik a sérelem elkövetésekor magyar állampolgárok voltak, vagy 1992. július 2-án (a személyi kárpótlási törvény hatálybalépésének napján) életvitelszerűen Magyarországon éltek. A vajdasági magyar napilap azért érdeklődött a törvényi szabályozásról, mert egyes értelmezések szerint ebbe a körbe tartoznak azok a vajdasági magyarok is, akiknek hozzátartozóit szerb szabadcsapatok tagjai ölték meg 1944 és 1945 között. (A Krónika nyomán) "Brutális magyarosítás" folyik Szlovákiában Ján Slota szerint Brutális magyarosítás zajlik Szlovákiában - vélekedett Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) szlovák koalíciós párt magyarellenes kijelentései miatt többször is bírált elnöke a Die Presse című osztrák lap hétvégi kiadásának adott interjúban. "Szlovákia déli részén több ezer cég van magyarok tulajdonában. Aki ott állást keres, annak esélye sincs, ha nem beszél magyarul" -idézte a lap Slotát, aki szerint egyértelmű bizonyíték a magyarosításra, hogy míg korábban 250 ezer magyar élt Szlovákiában, számuk most 450 ezer. A "szlovákiai magyarok túlnyomó többsége lojális" a szlovák államhoz - mondta. "De a magyarok pártja (a Magyar Koalíció Pártja) szélsőséges, soviniszta-nagyma- gyar párt" - vélekedett. Hozzátette: "a Magyar Köztársaság is példátlan módon beleártja magát szuverén szomszédországai ügyeibe". "Azokkal a szlovákiai magyarokkal szemben, akik nem hűek hazájukhoz és ehelyett a Magyar Köztársaságot tekintik hazájuknak, nagyon nagy fenntartásaim vannak" - tette hozzá a legfőbb szlovák döntéshozónak tekintett koalíciós tanács tagja. Slota kijelentései miatt hetek óta a magyar-szlovák diplomáciai kapcsolatok kihűlése jellemzi a magyar külpolitikát. Fiatalosan felhívni a figyelmet AZ AUTONÓMIA FONTOSSÁGÁRA Virággal fogadták Sepsiszentgyörgy határában azokat a fiatalokat, akik immár nyolcadik napja az autonómia népszerűsítése érdekében kerekeznek Székelyföldön. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) által szervezett kerékpártúra állandó résztvevőit mintegy negyvenfős csapat fogadta a város keleti végében. A duplájára duzzadt biciklisor és az őt követő autók Autonómiát a Székelyföldnek kiáltásokkal vonultak végig a városon, közben szórólapokat adtak át a járókelőknek. Sokan integetve köszöntötték, de volt olyan is, aki a szórólapokat nézve, csóválta a fejét. Sándor Krisztina MIT-elnök elmondta, nagy örömükre szolgál, hogy politikai meggyőződéstől függetlenül nagyon sokan felkarolták és támogatják a túrát, amely így már fele úton is elérte célját: a legközvetlenebb módon, fiatalosan felhívni a figyelmet az autonómia fontosságára. (A Háromszék nyomán) I Felvidék: veszélyben a magyar egyetem INGOVÁNYOS TALAJ Robert Fico nemzeti-szocialista koalíciója nem győzi bizonygatni Európának, hogy Szlovákia az új kormánykoalícióval is a demokrácia útját járja majd, s a kisebbségek jogait sem sérti majd meg, ápolhatják kultúrájukat, megmaradnak iskoláik, beleértve a révkomáromi Selye János Egyetemet is. Komárom, 2006. augusztus 1. Robert Fico még azt is megkockáztatta, hogy ez a koalíció a szlovákiai magyarokhoz is jobb lesz, mint a korábbi, mert az ország magyarok lakta déli részét is fejleszteni fogja, ott is megjelennek a beruházások. Ehhez képest az azóta összeállt kormányban a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt kapta az oktatásügyi és a régiófejlesztési tárcát, a kulturális minisztériumba pedig államtitkárt delegált, aki az élő kultúráért - benne a kisebbségi - felel majd. Mintha Robert Fico szembenevetné a Magyar Koalíció Pártját, s rajta keresztül az egész szlovákiai magyarságot... Persze, minden kormánynak meg kell adni a száz nap türelmi időt, ami nem azt jelenti, hogy ezalatt nem kell készülni az esetleges buktatókra, illetve reagálni a jelzésszerű veszélyekre. Mert a szlovákiai magyarság oktatásügye a száz nap alatt nem tud tönkremenni, de folyamatosan figyelni kell olyan "apróságokra", mint a Selye-egyetem kiépítetlensége, illetve az eddig keservesen fenntartott kis iskolák jövője, merthogy mindkét esetben a szlovákiai magyar oktatásügyi rendszer legsérülékenyebb, egyszersmind legfontosabb elemeiről van szó. Függetlenül a kormányprogramtól és a száz naptól illik emlékezni arra, hogy a Selye-egyetem megalakulásáról szóló törvény vitájában az intézmény megalakulása ellen szólt többször is a jelenlegi kormány kisebbségi ügyekért felelős al- elnöke, Dusán Caplovic, valamint az új oktatásügyi miniszter, Ján Mikolaj is, s egyikük sem szavazta meg a törvényt. Akkoriban azzal "érvelt" a két politikus, hogy az egyetemi karoknak nincs meg az akkreditációjuk és nem biztosít dok- toranduszképzést, ami egy még meg sem alakult intézmény kapcsán megalapozatlan elvárás. Csakhogy: az egyetem még ma sem épült ki teljesen, még csak az első három H Erdély: átverték az RMDSZ-t? BORÚLÁTÓ MARKÓ A kisebbségi törvény kapcsán átvertek bennünket koalíciós partnereink - jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. Emiatt a Szövetség 2007. január 1-je után újragondolja a kormányban való részvételét. Markó kifejtette: amikor a jelenlegi kormánykoalíció megalakult, a Szövetség elmagyarázta partnereinek, mit is tartalmazna a közös kormányprogramba foglalt, a nemzeti kisebbségek jogállására vonatkozó jogszabálytervezet, beleértve a vitatott kulturálisautonómia-fejezetet is. Bukarest, 2006. július 30. Markó szerint akkor az összes koalíciós társ egyetértett, a kormány pedig egy évvel ezelőtt el is fogadta a tervezetet. Ennek ellenére mára az RMDSZ szövetségesei váltak a jogszabály legvehemensebb ellenzőivé. Az RMDSZ-elnök szerint a kisebbségi kérdésekben a kormány rendkívül gyengén és hiányosan teljesített, ezért az ország jövő évi EU-csat- lakozását követően a Szövetség kötelező módon újraértékeli a kormányban vállalt szerepét. Markó úgy látja, jelenlegi koalíciós partnereknek is újra kell gondolniuk az etnikumközi viszonyokkal, illetve a kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatos álláspontjukat, ha azt akarják, hogy az RMDSZ továbbra is tagja maradjon a kormánynak. "Nem vagyunk hajlandók tovább folytatni ezt az egyoldalú alapokra helyezett együttműködést" - mondta Markó, aki azonban azt sem titkolta el, hogy nem lát a jelenleginél jobb felállást a parlamenti többség megtartására. A szövetségi elnök szerint, a koalíciós krízishelyzetből csupán a lényegretörő változások vagy a koalíciós megállapodás módosítása jelenthet kiutat. Ellenkező esetben 2007. január 1-je után - a koalíciót összetartó egyetlen EU-csatlakozási célkitűzés teljesülésével - előre hozott választásokat kell tartani, véli Markó. A kisebbségi törvényről augusztus utolsó hetében folytatódik, illetve kezdődik újra a Képviselőház három bizottságának együttes vitája. A tervezet a Szenátus elutasítását követően, tavaly decemberben került a Képviselőház szaktestületei elé, ahol legtöbbször a határozathozatalhoz szükséges képviselői létszámhiány miatt nem sikerült előreévfolyamban folyik az oktatás, ezért az intézmény finanszírozása a korábbi kormány döntése alapján nem a normatív támogatásra épült, hanem az úgynevezett speciális rezsim szerint alakult, vagyis több pénzt kapott, mint amennyi a diákok száma alapján járt volna neki. Ez volt ugyanis a feltétele annak, hogy az egyetemen az akkreditációs feltételeknek megfelelő számú és tudományos fokozatú tanárt tudjon alkalmazni. Amennyiben az új kormány megszünteti a speciális rezsim szerinti támogatást, gazdaságilag kerül olyan helyzetbe az egyetem, hogy - Mikolajék korábbi érvelésének megfelelően - nem tud majd eleget tenni az akkreditációs feltételeknek, nem tud doktoranduszképzést indítani, vagyis gyakorlatilag megszűnik egyetemként működni. Ugyanilyen veszély fenyegeti az 1-5. osztályos kisiskolákat is. A 228 magyar általános iskola mintegy harmada ilyen, s a kistelepülések csak azért tudták fenntartani őket, mert a Magyar Koalíció Pártja jóvoltából ezek az iskolák a normatív támogatásnál nagyobb állami hozzájárulást kaptak, a szorzó 1,3 pontos volt. Csakhogy: a szlovák alkotmány és a törvényes rend nem ismeri el a pozitív diszkrimináció elvét, vagyis semmilyen jogszabályt nem fog sérteni az új kormány, amennyiben megszünteti a plusz- támogatást. A kisiskolákat pedig nem a minisztérium fogja bezárni, megszüntetni, hanem a települési önkormányzatok, mert az általános normatív támogatásból nem fogja tudni fenntartani az oktatási intézményeket. Van tehát mire figyelnie az MKP 20 parlamenti képviselőjének, hiszen az új kormány az alkotmány és a törvények betartása mellett is elérheti, hogy összeomlik a szlovákiai magyar oktatási rendszer. (A Magyar Nemzet nyomán) haladni. Mint ismeretes, korábban az RMDSZ kérésére a tervezet bizottsági vitája megszakadt, és a törvény szövege a Képviselőház plénuma elé került. A múlt héten a Képviselőház mégis jobbnak látta jelentést kérni a tervezetről, ezért a házbizottság úgy határozott, hogy a jogszabályt ugyanaz a három szaktestület vitassa meg. A Szövetség továbbra is elképzelhetetlennek tarja, hogy a kisebbségi törvényt a kulturális autonómiára vonatkozó fejezet nélkül fogadják el. (Az Új Magyar Szó nyomán)
