Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)

2006-08-04 / 263. szám

4 MAGYAR SZÓ — A HÍD A NAGYVILÁG HÍREI 2006. AUGUSZTUS 4. Röviden AZ EU MÉGSEM KÖVETEL TŰZSZÜNETET LIBANONBAN Brüsszel, 2006. augusztus 1. Nem sikerült egyezségre jutniuk az Európai Unió kül­ügyminisztereinek Brüsszelben arról, hogy azonnali tűzszünetre szólítsák föl a Liba­nonban szemben álló feleket, ehelyett az ellenségeskedések azonnali beszüntetését követelik. Egy előzetesen köröztetett köz­leménytervezetben a finn elnökség javasla­tának megfelelően még szerepelt az azon­nali tűzszünetre való fölszólítás, de ezzel a megfogalmazással - mint diplomaták el­árulták - nem értett egyet Nagy-Britannia, Németország, Hollandia, Csehország és Lengyelország. Az azonnali tűzszünet kö­vetelését hírek szerint mindenekelőtt Fran­ciaország, Spanyolország, Svédország és Görögország támogatta. Pokolgépes robbantások Irakban: 58 halál Bagdad, 2006. augusztus 1. Pokolgépes robbantások és más fegyveres támadások 58 ember életét követelték július 31-én Irakban. A legsúlyosabb vérontás Baidzsi észak-iraki iparvárosban történt. Út szélén elhelyezett pokolgép robbant egy autóbusz mellett. A járművön tartózkodó 24 sze­mély mindegyike életét vesztette. Néhány órával később robbanóanyaggal megrakott autó robbant fel egy bank közelében Bag­dad korábban elegáns Karrada negyedé­ben. Tizennégy ember életét vesztette, 37 megsérült a detonációban. Az iraki bizton­sági erők tagjai ebben a bankban veszik fel a fizetésüket minden hónap első napján. A helyi rendőrség feltevése szerint a merény­lők célja az lehetett, hogy a biztonsági erők ott tartózkodó tagjaival végezzenek. Izrael szabadon engedte a palesztin parlament alelnökét Rámalláh, 2006. július 31. Izrael szabadon engedte a palesztin törvényhozó tanács al­elnökét, akit július 6-án vettek őrizetbe, amikor külföldi útjáról tért haza. "Hétfőre virradó éjszaka engedtek szabadon" - kö­zölte Haszan Hrejse, aki elmondta, hogy akkor vették őrizetbe, amikor Jordániából akart visszatérni Ciszjordániába. A politi­kust januárban választották meg független­ként, de a Hamász mozgalom támogatásá­val. Izrael június 28. óta folytat offenzívát a kormányzó Hamász vezetői ellen, akiket felelősnek tart azért, hogy egy izraeli kato­nát palesztin fegyveresek elraboltak. PUTYIN: NEM SZABAD KAPKODNI Csecsenföld újjáépítésével Moszkva, 2006. augusztus 1. Vlagyimir Putyin orosz elnök arra figyelmeztette az orosz kormány tagjait, hogy nem szabad kapkodni Csecsenföld újjáépítésével. A kormánytagokkal tartott rendszeres heti találkozóján úgy fogalmazott, hogy bár­mennyire is szerette volna Oroszország a csecsenföldi köztársaság mihamarabbi új­jáépítését, "ez a terrorizmus elleni harc ak­tív szakasza miatt nem volt lehetséges". Emlékeztetett arra, hogy Oroszország egy­szer már Csecsenföldet "jelentős pénzügyi infúzióban részesítette, aztán ismét jött a rombolás". Először minimálisan a viszony­lagos biztonságot kellett megteremteni - hangsúlyozta Putyin, aki szerint már látha­tók a változások Csecsenföldön. M Izrael nem képes a Hezbollah rakétáinak megsemmisítésére CÉLTALAN HARC? Izrael nem képes a Hezbollah rakétakészletének teljes megsemmisítésére - mondta ked­den az izraeli kormány egyik minisztere, míg egy kormánytag szerint a hadseregnek mintegy két hétre van még szüksége ahhoz, hogy befejezhesse a libanoni offenzívát. Jeruzsálem/Bejrút, 2006. augusztus 1. "Nincs rá lehetőség, hogy a Hezbollah utolsó rakétáit is megsem­misítsük" - közölte Meír Sitrít, a kor­mány építés- és lakásügyi minisztere, aki szerint az összes rakéta megsemmi­sítésére "sem a szárazföldi csapatok, sem a légierő nem képesek". A minisz­ter szavaival valószínűleg az izraeli köz­véleménynek az offenzíva eredményé­vel kapcsolatos várakozásait kívánta mérsékelni. Becslések szerint a síita szervezet mintegy 13 ezer rakétával rendelkezett a harcok kitörése idején. Az izraeli kormány egy másik mi­nisztere szerint a hadseregnek mintegy két hétre van még szüksége, hogy be tudja fejezni az offenzívát. Benjámin Ben-Eliézer, az infrastruktúra ügyeivel foglalkozó kormánytag kedden az izra­eli rádiónak elmondta, hogy becslésük szerint "mintegy 10-14 napra van szük­ség" ahhoz, hogy a hadsereg "megtisz­títhassa a Hezbollahtól" azt a körzetet, ahol szándékaik szerint' a nemzetközi erők állomásoznak majd. A hadsereg ugyanakkor folytatta a Hezbollah erősségei elleni támadásokat: izraeli harci gépek kedden libanoni síita falvakat bombáztak. A libanoni hírügy­nökség beszámolói szerint az izraeli légi­erő három csapást mért különböző cél­pontokra a Lítáni-folyó mentén. Izraeli katonai közlés szerint a rajtaütések célja az, hogy megakadályozzák fegyverek szállítását a Hezbollahnak. WLIrán elutasította a BT által szabott határidőt AHOGY VÁRTÁK.. Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök elutasította az ENSZ Biztonsági Tanácsa által szabott augusztus 31-i határidőt az urándúsítás leállítására. Teherán, 2006. augusztus 1. Az iráni államfő az állami televízióban egyenes­ben közvetített beszédében, anélkül, hogy említette volna a BT határozatát, ismét megerősítette korábbi kijelenté­seit, mely szerint "a nukleáris fűtő­anyag gyártástechnológiának békés fel- használása az iráni nemzet joga. Hozzá­tette: Irán nem hajol meg az ENSZ fe­nyegetése előtt. "Ha valaki azt hiszi, hogy a fenyege­tés nyelvén beszélhet az iráni nemzet­tel, tudnia kell, hogy súlyosan téved" - szögezte le Ahmadinezsád. Az államfőt megelőzően az iráni par­lament elnöke ítélte el kemény szavak­kal a BT-határozatot. "Az ilyen határo­zatoknak nincs értéke a világ népei előtt" - idézte az ISNA iráni hírügy­nökség Golam Ali Hadad-Adel szavait, szemére vetve a testületnek, hogy az "nem merte" elítélni a dél-libanoni Kána elleni izraeli bombázást, hanem csak "siránkozott, amit bármelyik öreg­asszony otthon is megtehet". A BT július 31-én fogadta el határo­zatát, amelyben felszólítja Teheránt: ál­lítsa le az urándúsítást, valamint azz'al kapcsolatos kutatásokat is augusztus 31-ig, ellenkező esetben gazdasági és diplomáciai szankciókkal kell szembe­néznie. Oroszország: a haditengerészet nagyarányú fejlesztése Moszkva, 2006. július 30. Az orosz haditengerészet nagyarányú fejlesztésének szükséges­ségéről beszélt a flotta ünnepelt napja alkalmából Vlagyimir Maszorin admirális, az orosz haditengerészeti erők főparancsnoka. Az admirális az ünnepnek megfelelően elsősorban a flotta erényeit, az elmúlt időszakban elért sikereit ecsetelte, de egyáltalán nem titkolta, hogy a múlt század végének tíz szűkös esztendeje után az orosz haditengerészet nagyon is számít az országba bőségesen áramló olajdollárok milliárdjainak jelentős részére. "Éppen ezért az orosz haditengerészeti flotta főparancsnoksága 2006-ban hozzákezdett a 2020-ig terjedő koncepció kidolgozásához" - közölte Maszorin, aki nyomatékkai szólt arról, hogy a flotta fejlesztése nagyon drága dolog, ám az állam felelőssége, hogy a fejlesztést legalább 30-40 évre előre felvázolja és a program végrehajtását biztosítsa. Közölte, hogy az elkövet­kező években több új hajót kap a flotta, amelynek véleménye szerint szüksége lenne egy vagy két új nemzedékű repülőgép-hordozóra is. Az elért eredmények között az admirális külön kiemelte, hogy hadrendbe állították az orosz nukleáris tengeri erők alapját képező stratégiai rendeltetésű, rakétákkal felszerelt tengeralattjárók negyedik nemzedékét. Incidens a két Korea között Rövid fegyveres incidens zajlott le a két Koreát elválasztó demarkációs vonal mentén, de senki sem sebesült meg - számolt be róla a dél-koreai ve­zérkar. Szöul, 2006. augusztus 1. Az egyik katonai illetékes elmondta: a Szöultól 175 kilométerre északke­letre lévő Jangúnál előbb az északi oldalról két lövés adtak le egy dél­koreai katonai posztra. A dél-koreai katonák viszonozták a tüzet, amit már több lövés Eszak-Korea felől nem követett. Az incidensben - leg­alábbis a déli oldalon - senki sem se­besült meg. Nem tudni miért lőttek északról - közölte a hadsereg szóvi­vője. Az ilyen esetek meglehetősen rit­kák a két Korea között. A két ország papíron még mindig hadban áll egymással, hiszen az 1950-53-as há­borújukat nem zárták le békeszerző­déssel, következésképpen nem ál­lamhatár, hanem egy demilitarizált övezetnek nevezett demarkációs vonal választja el őket egymástól. Közben japán tömegtájékoztatási eszközök arról számoltak be, hogy teljes kudarccal végződött a hónap elején az észak-koreai Taepodong-2 típusú nagy hatótávolságú rakétával végzett kísérlet. Korábban Tokió­ban úgy tudták, a koreai rakéta a Ja­pán-tengerbe csapódott be, miután 640 kilométert már megtett. Az újabb vizsgálatok alapján a szakem­berek azonban arra a következtetés­re jutottak, hogy Taepodong mind­össze 40 másodpercig repült. A kí­sérleti indítás akkor nagy riadalmat keltett a szomszédos országokban, de a kudarc arra mutat, hogy az észak-koreai rakétatechnológia fej­letlen még, és még nem jelent közvetlen veszélyt.

Next

/
Thumbnails
Contents