Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)
2006-07-28 / 262. szám
22 MAGYAR SZÓ-A HÍD KÖZÉLET 2006. JÚLIUS 28. Bush elnök és a magyarok Papp László Amikor tizenhét évvel ezelőtt 1989. július 11-én George W. Bush, Amerika elnöke zuhogó esőben ott állt a Parlament előtt, a több ezres tömeg osztatlan lelkesedéssel fogadta. Nemcsak azért, mert a történelem során ez volt az első amerikai elnök, aki megtisztelte hazánkat, de az 1956-os mártírok újratemetése utáni emelkedett hangulat is hozzájárult az esemény sikeréhez. "Nézzék, eltépem a beszédemet, hadd szóljak önökhöz tiszta szívemből" - mondta az elnök és a magyarok lelkesen éljeneztek, eltelve Amerika iránti szeretettel és elismeréssel. 2006. június 22-én George W. Bush elnök budapesti látogatása lényegesen más reakciókat és indulatokat váltott ki a magyarokban. Nemcsak a magyar kormány, de az amerikai magyar szervezetek is már egy éve kilincseltek azért, hogy az elnök személyes részvétellel tisztelje meg az forradalom emlékét az 50-ik évfordulón. A legrégibb amerikai magyar egyesület, az American Hungarian Federation 2005.július 28-án kelt levelében így ír:" Európa keleti felének a szovjet általi elnyomásával az 1956-os magyar forradalom szállt szembe először. A jövő évben ünnepeljük ennek a történelmi eseménynek az ötvenedik évfordulóját. Az ön részvétele az ünnepségeken, 2006 őszén, óriási szimbolikus jelentőséggel bírna számunkra." Igaz, hogy az elnöki látogatásra négy hónappal az évforduló előtt került sor, és meglehetősen hirtelen elhatározással irányították az eredetileg Ukrajnába tervezett utat Magyarországra. Ez azonban nem magyarázza meg azt a fa- nyalgást, amivel (a hivatalos üdvözleteken túl) mind a honi, mind az amerikai magyarok az elnök gesztusát nyugtázták. Mintegy nem fogadva el, hogy a kérésre IGEN választ kaptak. Amikor három héttel az amerikai elnök után ott álltam a gellérthegyi kilátón, végignézve a világ egyik legszebb panorámáján, nehezen tudtam magam elé képzelni, hogy az elnök és kísérete mennyit érzékelt a szép üdvözlő szavakon túli viszolygásból. Nyilván megütközött azon, hogy a szerepét tévesztő köztársasági elnök kioktató módon utalt Guantanamo Bay-re, mondván:" a terrorizmus elleni harc csak akkor lehet sikeres, ha megfelel az emberi jogok nemzetközi normáinak". (Nem mintha ebben nem lenne igaza, de az erre való figyelmeztetés nem a magyar elnök dolga egy tisztelgő látogatás során. Méltóképpen megtette azt az USA legfelsőbb bírósága.) A miniszterelnök sem akart elmaradni, az erre felkészületlen elnök figyelmét felhíva az amerikai vízum eltörlésének ügyére. (Ez is fontos és méltányos kérdés lenne, máskor és máshol.) Nézzük, hogy mégis, mi volt az oka a magyarok fanyalgásának. Bizonyára nem az, hogy ez már a negyedik amerikai elnöki látogatás volt hazánkban és nem találták "nagy ügynek". (Bili Clinton kétszer is volt Magyarországon) Az sem lehet az ok, hogy George W. Bush népszerűsége mélyponton van Amerikában és a világ legtöbb országában. Hiszen itt nem a személyről, hanem a világ vezető hatalma elnökéről van szó, amint kifejezi tiszteletét az ország iránt. Miért nem októberben jött? Nyilván azért, mert a jelenlegi nemzetközi helyzetben még az amerikai elnök sem tudja magát olyan messze előre lekötni. Jobb, hogy most jött tisztelegni 56 hősei előtt, mint ha el sem tudott volna jönni. Miért keverte össze 1956-ot 1989-el? Ez egy különös magyar kérdés. Mivel a világ elismerése a vasfüggöny, és ezzel kapcsolatban a berlini fal, ledöntése az akkori magyar kormány (és bizonyos mértékben Horn Gyula) tevékenységéhez kötődik, az ország jobboldali része nem hajlandó elfogadni az esemény történelmi jelentőségét. Holott a világ (és nyilván a történelem is) elismeri, hogy a keletnémetek átengedése és annak közvetlen hatása a német egyesítés, közvetlenül vezetett a szovjet hatalom felbomlásához. Elég Thomas Friedman írásaira, vagy Arnold Schwarzenegger kormányzó üdvözletére utalni, aki a napokban írta a California-i tiszteletbeli konzulhoz, Voisin Évához intézett levelében: "A vasfüggöny lebontásában játszott szerepével Magyarország más országokat is segített abban, hogy részesülhessenek az önállóság áldásaiban". Tetszik a magyaroknak, vagy nem, a világ szemében 1956 és 1989 úgy kapcsolódik össze, mint két fogaskerék. A Gellért-he- gyi beszéd nem hozott mást, csak szép szavakat? Pedig Bush említett olyan konkrét magyar eredményeket és hozzájárulásokat is, mint a budapesti Nemzetközi Demokratikus Átalakulás Központja, a UN Demokrácia Alap, az Alapítvány a Jövőért, stb. Kiemelte (talán érdemeinket eltúlozva is) Magyarország hozzájárulását a nemzetközi béke fenntartásához. Hogy lehet az iraki helyzetet párhuzamba hozni 56 szabadságküzdelmével? Nem könnyen, de Bush megpróbálta. "Kényes párhuzam" mondja erről Jeszenszky Géza. Valóban az, amit csak azok tudnak elfogadni, akik hisznek abban, hogy az iraki háború demokráciához vezethet. Érdekes itt megjegyezni, hogy az elnök magyarországi szereplését főleg a jobboldali magyarok bírálják Amerikában, akik nagy többségükben a republikánus táborban szavaznak. Miért nem kért bocsánatot az amerikaiak szerepléséért 56-ban? (Egyben akár 1945-ért is megtehetné) November 4-e után azt hittük, hogy néhány napi ellenállással időt adunk az amerikai (és ENSZ) diplomáciának, és az majd "lefogja a szovjet kezét". Megoszlanak a vélemények abban, hogy milyen szerepe volt a szovjet döntésben Eisenhower üzenetének, és egyáltalán elkerülhető lett volna-e a támadás. Gáti Károly azt hiszi, hogy igen, más hasonlóan felkészült politológusok, történészek nem hisznek ebben. Egyáltalán nem biztos, hogy a mai amerikai elnöknek "Canossát" kellett volna járnia, ahogy az Amerikai Magyar Népszava-Szabadság című újság címoldala jelentette, akkor sem, ha Amerika nyilvánvalóan nem tett meg minden tőle telhetőt a fenyegető szovjet beavatkozás elhárításáért. Mindamellett az 56-ban harcolók nehezen felejtik el, hogy az Eisenhower adminisztráció "felszabadító" programja csak egy kegyetlen és üres hitegetés volt. A citadellán elhangzott beszédben mégis volt egy mondat, amely utalt 56 tanulságára. "Tanultunk az önök példájából és megfogadjuk, hogy amikor az emberek kiállnak a szabadságukért, Amerika mellettük fog állni" mondta Bush. Hogy foghat kezet a konzervatív amerikai elnök az ex-kommunistákkal? Nem azokkal- fogott kezet, hanem a Magyar Köztársaság demokratikusan megválasztott vezetőivel. Antall miniszterelnököt idézve: "Tetszett volna másokat választani". Erről azonban nehéz lenne meggyőzni azokat, akik a rendszerváltás tényét is tagadják. Miért nem hozott gazdasági segítséget? Igaz, hogy erre az országnak nagy szüksége lenne. Nouriel Roubini, a Clinton White House gazdasági tanácsadója nemrégen megvizsgálta a 14 közép és kelet-európai ország gazdasági helyzetét és azt találta, hogy Magyarország és Törökország helyzete a legsúlyosabb. Ehhez nemcsak a rossz gazdálkodás, hanem a katasztrofális demográfiai kép is hozzájárul. Ma mintegy 20 százalékkal több a nyugdíjas, mint a kereső, de számítások szerint 20lóra ez az arány 38 százalékra nő. Sajnos ez a látogatás nem volt alkalmas arra, hogy jóindulatú nyilatkozatokon túl gazdasági segítséget hozzon. Mégis a jó külföldi híradás talán segít a befektetések ösztönzésében. Miért nem azokat az amerikai magyarokat hívták meg az elnöki fogadásra, akik a forradalom képviselői voltak? A parlamenti ebédre az Amerikai Magyar Koalíció három vezetője kapott meghívást. Habár ez egy kimagasló eredményekkel büszkélkedő szervezet, szabadságharcosnak nem mondható. Hármójuk közül egy jött 56-ban, gyerekként Amerikába. Viszont itt elismerést és a magyar névnek megbecsülést szerzett. A gellérthegyi meghívottak között sem lehetett 56-os menekült szabadságharcosokat látni. Miért nem szólt a határon túli kisebbségek érdekében? Nehéz lett volna elvárni, hogy Bush elítéli az éppen Wilson amerikai elnök által meghirdetett önrendelkezési elvet megcsúfoló trianoni békeszerződést. Mégis, amikor a demokrácia megvalósításáért háborút kezd egy ország esetében, szólhatott volna arról, hogy néhány más országban sárba tapossák a kisebbségek jogait. "Amint a szabadság diadalát ünnepli Budapesten, tisztelettel felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Magyarország körüli államokban élő kisebbség nem élvezheti teljes mértékben ennek a szabadságnak az áldásait" - írta az elnöki látogatás előtti levelében, június 17-én az Amerikai Magyar Szövetség. De "Erdélyt éltető táblákkal fogadni az elnököt a tüntetők gyerekességét bizonyítja" - írta a Magyar Baráti Közösség hírlevelében Éltető Lajos. Amerika magyar barátai többet vártak az elnöki látogatástól. A magyarok megkívánták volna, hogy az elnök ne csak az értelem szintjén szóljon hozzájuk, de érintse a magyar szíveket is. Ez segíthetett volna abban, hogy, megint Jeszenszky Gézát idézve: "Á magyar jobboldal kigyógyuljon egyik legnagyobb hibájából, a marxista és újbaloldali érvekből és jelszavakból felépített Amerika-ellenességből." Szeretettel hívunk és várunk mindenkit Szent István napi piknikünkre Családjával, barátaival együtt szívesen látjuk az The American-Hungarian Citizens League 21 New Schley Street, Garfield, NJ kertjében, a tó partján vasárnap, augusztus 20-án déli 12-től este 9-ig. Nagyon finom magyar ételek és italok, zene, tánc, gyerek táncház, sorsolás és még sok más szórakoztató program! Bővebb felvilágosításért kérjük hívja a plébániát, (973) 779-0332! Mise és Istentisztelet a piknik előtt: Szt. István római katolikus templom: reggel 8-kor és 11-kor magyar, reggel 9-kor angol nyelvű szentimise Magyar Református Egyház: 9:30-kor angol, 11-kor magyar nyelvű istentisztelet Jöjjön el, hogy együtt ünnepelhessük 2000 éves kereszténységünket az 1000 éves keresztény Magyarországot és a Szent István templomot, mely több, mint 100 éve szolgálja a környék magyarságát!