Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)
2006-07-28 / 262. szám
TUDOMÁNY I Lakható holdak: a víz a “megoldás” ÓCEÁNBAN AZ ÉLET A tudósok szerint a földön kívüli életet először az Európa, a Jupiter egyik holdján érdemes keresni, ahol a jeges felszín alatt hatalmas óceánok lehetnek. 12 MAGYAR SZÓ-A HÍD Röviden A VILÁG TALÁN LEGPONTOSABB ÓRÁJA Washington, 2006. július 19. A világ eddigi legpontosabb óráját dolgozták ki az Amerikai Kereskedelmi Minisztérium Nemzeti Szabványügyi intézetének fizikusai. Az egyetlen higanyatom rezgését követő óra ötször pontosabb, mint az Egyesült Államok jelenlegi országos etalonja. A tudósok szerint az óra pontosságát cézium atomok "szökő- kútja" biztosítja. Az elméleti és technikai részletek az amerikai fizikustársaság Phisical Review Letters című folyóiratának legújabb számában olvashatók. Áz óra egyetlen higanyatom rezgéseit méri. Az atomot elektromágneses fagyasztó csapdában tartják, és az óra "ütéseit" optikai frekvenciákon figyelik meg. A magas frekvencia lehetővé teszi, hogy a kutatók az időt igen kis szeletekre osszák, ezzel is növelve a pontosságot. A különlegesen pontos órák igen fontosak a navigációs és pozícionáló rendszerek, a rádióösz- szeköttetések és az űrbéli, vagy űrön át folyó távközlés számára. Germanizálták A középkori Angliát? Budapest, 2006. július 19. A mai angolok génjei árulkodnak az ország kora középkori társadalmi struktúrájáról: angol tudósok kimutatták, hogy a mai angol férfiak legalább 50 százaléka az V. században bevándorolt angoloktól és szászoktól származik, noha ezek akkor legfeljebb a lakosság 10 százalékát tették ki. A magyarázat Mark Thomas londoni professzor szerint: a bevándorló angolok és szászok azért dominálják máig az angol genetikai világot, mert privilegizált osztályként a középkorban sokkal több utóddal rendelkeztek, mint az alsóbb osztályok - olvasható a Wissenschaft online című német tudományos hírportálon. A kutatók fölhívják a figyelmet arra, hogy a rómaiak kivonulása után Anglia az V. század elején hatalmi vákuumba került, és az egyes népcsoportok az angolokat és a szászokat hívták segítségül az őket akkor fenyegető, később Skóciában letelepedő piktek ellen. Jó 300 év alatt a feltételezések szerint mintegy 10-200 ezer közötti bevándorló érkezett, és nagyon gyorsan megszerezte a katonai, gazdasági és politikai hatalmat. Rendben leszállt a Discovery amerikai űrrepülőgép Cape Canaveral, 2006. július 17. Az előre eltervezett időpontban rendben leszállt a floridai Kennedy űrközpontban a Discovery amerikai űrrepülőgép. A veszélyes landolási manőver - különösen az a része, amikor az űreszköz a Föld sűrű légkörébe lépve átforrósodott - biztonságban zajlott le. Egy év leforgása alatt ez volt a második sikeres firsik- lóküldetés. Tavaly nyáron, a Columbia és hét űrhajósának 2003. február 1-jén bekövetkezett tragédiája után először, ugyancsak a Discovery látogatta meg a Nemzetközi űrállomást, majd tért vissza épségben a Földre. A Discoveryvel július 4-én hét űrhajós indult az ISS-re, de csak hat érkezett vissza a Földre. A német Thomas Reiter ugyanis az űrállomáson maradt, hogy az Európai űrügynökség (ESA) első képviselőjeként több hónapn át az ISS-en dolgozzék eg}7 orosz és eg}7 amerikai asztronauta társaságban. Budapest, 2006. július 10. Az idegen élet nyomait kereső tudósok közül egyre többen gondolják úgy, hogy kár leszűkíteni a világegyetemben életre alkalmasnak tartott helyek körét a Föld méretű, napsugárzással fűtött bolygókra: a bonyolult és erős ár-apály hatások miatt a naptól távoli bolygók holdjai is felmelegedhetnek annyira, hogy rajtuk a jeges felszín alatt kialakuljon az élethez nélkülözhetetlen meleg folyadékréteg. Caleb Scharf asztrobiológus (Columbia Egyetem, New York) a csillagok fényének átmeneti változása alapján 74 csillag óriási gázbolygó gravitációs viszonyaira következtetett, és kiszámította, hogy a gravitációs erőváltozások okozta belső súrlódások hatására holdjaikban keletkezhet-e elegendő hő az élet kialakulásához. Tanulmánya az Amerikai Csillagász Társaság (American Astronomical Society) Astrophysical Journal című) folyóiratában fog megjelenni - tájékoztatott a The New Scientist cíBudapest, 2006. július 17. Egy angol biológus professzor szerint "a modem társadalmak igen figyelemre méltó eredményeket értek el a korai halál felszámolásával, viszont megfizetik ennek árát az idős emberek növekvő számával". Richard Faragher úgy véli: az öregedés vált a legnagyobb kihívássá a fejlett társadalmak számára, s az emberek csak akkor élhetnek meg jó egészségben magas kort, ha a tudományos kutatások eredményesebbé válnak. Ezzel a folyamattal egyidejűleg az elmű angol tudományos folyóirat honlapján. Az élet azért alakulhatott ki a Földön, mert épp a megfelelő távolságra van a Naptól ahhoz, hogy folyékony víz legyen rajta. Sajnos ez a zóna nagyon keskeny. A Naphoz közelebbi bolygón felforr a víz, a távolabbi bolygókon pedig megfagy. A csillagoktól távol keringő óriásbolygók holdjait alig éri a napsugárzás, előfordulhat viszont, hogy a holdak bonyolult, egymásra ható pályáikon haladva a gravitáció erős változásainak vannak kitéve. Ebben az esetben a Földön ismert ár-apály jelenség óriási energiával melegíti őket ("tidal heating"), amire példaként felhozhatók a Jupiter Io holdján megfigyelt aktív vulkánok. A Jupiter négy nagy holdja (Gani- medész, Kallisztó, ló és Európa) nagyon közel kering a Jupiterhez, a négy pálya is közel esik egymáshoz, és a holdak hatnak egymásra is. Amíg a Ganimedész egy kört teszt meg a Jupiter körül, az múlt tíz esztendőben szabályos áradat indult meg a különböző táplálék-kiegészítőkből és diétás módszerekből, amelyek reklámozásához nem szükségesek a pontosan ellenőrzött orvosi eredmények. Az átlagpolgár nincs abban a helyzetben, hogy ellenőrizze az anti aging hirdetések állításait. Ezek a jelenségek komoly vitát váltottak ki Münchenben, az Európai Tudomány Nyílt Fórumán (ESOF), amely a legnagyobb tudományközi konferencia az idén Európában. A tudósok szerint mindenképpen fel kell hívni a laikusok figyelmét arra a szélhámoskodásra, ami az öregedés elleni, áltudományos szerekkel folyik. A kutatók felhívták a figyelmet arra: minél délebbre megyünk, annál kiegyenlítettebbek az esélyek nők és férfiak között arra, hogy egyaránt hosszú életűek lehetnek. Míg ez az arány északon 100 éves korban hét az egyhez a nők javára, délen csak kettő az egyhez, vagy éppen egy az egyhez. Általában elmondható, hogy Európa déli részén, így pl. Szardínián vagy Krétán nagyobb az esély a hosszú, egészséges életre, s ez valószínűleg a gének és az életstílus miatt van így - véli Claudio Franceschi bolognai immunológus professzor. Hozzátette: valószínű, hogy az öregedésre, mint az egész testet átalakító folyamatra kellene tekinteni, amely az egyes sejtektől kezdve a különböző szervekig megváltoztatja az embert. 2006. JÚLIUS 28. Európa kettőt, az ló viszont négyet. Elliptikus pályáikon haladva a holdak időről időre azonos helyzetbe kerülnek. A változó gravitációs erő morzsolja őket, ami belső feszültségekhez, súrlódáshoz, melegedéshez vezet. Caleb Scharf szerint a Földhöz képest korántsem békés, hanem földrengésekkel, vulkánokkal színesített, de mégis "lakható" holdak számításba vételével lényegesen megnő annak az esélye, hogy a Földön kívül másutt is kialakul az élet. ■ Túlöregedik az emberi civilizáció? KORBAN IGAZSÁG? 2050-re a 6S évesek száma meghaladja majd a 15 évesekét -jósolják a demográfusok, miközben mások áltudományos eredményekre hivatkozva kínálnak még ennél is többször úgynevezett anti-aging, vagyis öregedés ellenes terápiákat fút-ját és örök fmtalságot ígérve, de a valóságban tényleg gyorsan haladnak a sejtek öregedésének lassítását célzó kutatások - erről közölt összeállítást a Der Spiegel online kiadásában. Memóriajavító az alvás 2006. július 23. Az alvásnak nagy jelentősége van az emlékezet, a nemrég megtanult tények és események visszaidézésében - állapították meg amerikai kutatók. Mint elmondták, az új felfedezésnek különleges fontossága lehet a mentálisan nagy követelményekkel járó életstílust követő emberek, például kórházi orvosok, egyetemi hallgatók, és általában olyanok számára, akik gyakran nem jutnak elég alváshoz. "Azt kutattuk, bogy az alvásnak van-e valamilyen hatása a memória, elsősorban a tényeket és eseményeket időrendbe rendező memória konszolidációjára" - fejtette ki Dr. Jeffrey M. Ellenbogen Harvard Egyetem orvosi tanszékének munkatársa a Current Biology szakfolyóiratban írott cikkében. Ellenbogen csapata 60 személyt tanulmányozott, akik nem szedtek felírt gyógyszereket, nem volt ismert alvászavaruk vág}’ abnormális alvási szokásuk. A csoport úgy találta, hogy az alvás előnyös a memória konszolidációja és erősítése szempontjából. Az agy aktívan leköti az emlékeket, és megerősíti őket hosz- szabb távra is. A megállapítások alapján a kutatók úgy vélték, hogy az alvás fontos az emlékképek kiépítésében és fenntartásában. Az alvás nem inaktív állapot. Az agy sok mindent tesz az alvás alatt, ideértve a memóriák konszolidálását. Az emlékező képesség maximalizálásához tehát sok alvásra van szükség - írta tanulmányában Jeffrey M. Elleii- bongen.
