Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)
2006-07-28 / 262. szám
6 MAGYAR SZÓ — A HÍD Hazai hírek 2006. JÚLIUS 28. Röviden Lendvai: pótvizsgáznia kell A PARLAMENTNEK Budapest, 2006. július 25. Az MSZP szerint az Országgyűlésnek a nyári rendkívüli ülésszakon elutasított kétharmados törvények tekintetében pótvizsgáznia kell - mondta Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakcióvezetője Budapesten sajtótájékoztatón. A parlament nyári feladatai közül sikerrel teljesítette a kormányalakítással kapcsolatosakat, de az ellenzéki pártok nem járultak hozzá a költségvetési egyensúlyt helyreállító jogszabályokhoz, valamint a reformtörvények elfogadásához - közölte a szocialista politikus a parlamenti évadértékeló tájékoztatóján. Lendvai Ildikó szerint a parlament "a felelősségpróbát" megállta a feles törvények esetében, de a kétharmados támogatást igénylő jogszabályok, például az önkormányzati rendszer átalakítása tekintetében pótvizsgáznia kell. Szekeres: tíz éves védelmi TERVET KÉSZÍT A HM Budapest, 2006. július 24. Tízéves védelmi tervet készít a Honvédelmi Minisztérium, amely meghatározza a honvédség szerkezetét, képességeit és feladatvállalásait - jelentette be a honvédelmi miniszter. Szekeres Imre azt mondta, a cél az, hogy a változó világhoz és az új kihívásokhoz legjobban alkalmazkodó honvédséget alakítsanak ki. Magyarország NATO-válla- lásai közül kiemelte: hosszú távon az acéljuk, hogy a nemzeti össztermék 2 százalékát fordíthassák majd védelmi kiadásokra. Közölte: a szövetség főtitkára tudomásul vette, hogy Magyarország számára ez hosszú távú cél. (Ebben az évben a GDP 1,17 százalékát költi Magyarország védelmi kiadásokra). Mint mondta, a minisztériumból 30-40 ember távozik majd, a többiek "egyénekre bontva a legkedvezőbb megoldást fogják kapni". Mint mondta, akinek szaktudása adott, az a Magyar Honvédségben tudja majd hasznosítani. Csalódott kórházvezetók Budapest, 2006. július 21. A megyei kórházvezetők csalódottságuknak adtak hangot, mert az egészségügyi miniszterrel folytatott pénteki megbeszélésen érdemi vitára nem került sor az intézményfinanszírozási problémákkal kapcsolatban. A Fidesz szerint a kormány pusztán "látszategyeztetéseket folytat az országot súlyosan megsarcoló Gyurcsány-csomag kapcsán". Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnöke a budapesti találkozó után újságíróknak elmondta: a kórházvezetők súlyos, aggasztó kérdésekkel, problémákkal jöttek el a konzultációra. "Nem került sor arra, hogy érdemben kérdezzünk, hogy vitatkozzunk, hogy megbeszéljünk, a miniszter válaszai nem voltak konkrétak" - fogalmazott a szövetség elnöke. Többek között nem kaptak választ a vezetők arra, hogy a július 1-től hatályos új finanszírozási rendből adódóan az intézmények hogyan fognak fennmaradni, illetve az úgynevezett színlelt szerződések megszüntetése után kialakult helyzet megoldására sem kaptak megnyugtató választ, és Golub Iván véleménye szerint nem remélhető központi támogatás a probléma kezelésére. M Indulásból megakadt a kormány reformcsomagja ELLENZÉKI VÉTÓK Miután a Fidesz bejelentette, bogy a kormány egyik javaslatát sem szavazza meg az utolsó nyári parlamenti ülésen, elbukott több olyan, kétharmados támogatást igénylő jogszabály, amely a sokat hangoztatott államréform részét képezné. Az ülésnapon kilóié törvényjavaslatról szavaztak a parlamentijén. A Fidesz korábbi módosítóinak leszavazása miatt egyetlen kétharmados törvényt sem támogatott, így bukott a régiókról, a kisebb parlamentről, a képviselők összeférhetetlenségenek szigorításáról szóló törvénymódosítás, és csupán a két oktatási törvény módosítását fogadták el. Budapest, 2006. július 25. Magyarországon a rendkívüli ülésszak utolsó napján kilenc törvényről tartottak zárószavazást. Kormánypárti többséggel elfogadták azt a jogszabály-módosítást, amely megteremti a jogi alapját a felső- oktatási tandíj bevezetésének. így a Fidelitas parlamenti képviselői hiába tiltakoztak egyforma pólójukkal a tandíj bevezetése ellen. A fiatal képviselők köztük Szijjártó Péter szóvivő, kommunikációs vezető - az ülésterembe egyforma fehér pólóban vonultak be, amelyen egy piros háromszög alakú KRESZ-táb- lán egy fiú és egy lány alakja látható. Hétfőn döntött az Országgyűlés a közoktatási törvény módosításáról is, ennek lényeges eleme a tanárok kötelező óraszámának emelése. Ez ellen már korábban tiltakoztak a pedagógusok, az intézkedés eredményeként ugyanis várhatóan elbocsátások lesznek az iskoláknál. Nem támogatta az ellenzék a kormány javaslatát, miszerint az ötszáz fősnél kisebb településeken nem lehetne jegyző, kötelező lenne körjegyzőségeket létesíteni a szomszédos falvaknak és az ezerfősnél kisebb településeken is csak feltételekkel maradhatnának a jegyzők. Ettől a módosítástól a kormány azt várta volna, hogy a kisebb településeken is magasabb szintű legyen a közigazgatás színvonala. Emellett pontosították volna a fővárosi önkormányzat és a budapesti kerületek hatáskörét is: a kormány javaslata szerint a főváros felelne az infrastrukturális fejlesztésekért, a kerületek pedig a humánpolitikai - így például szociális - ügyekben döntenének. A törvény- javaslat bevezette volna a regionális önkormányzatokat is. Mivel kétharmados többséget igénylő törvényről van szó, a módosítás az ellenzék nem szavazatai miatt elbukott. Elvetette a parlament az ellenzék ellenállása miatt a szintén minősített többséget igénylő javaslatot a parlament létszámának csökkentéséről. A módosítás értelmében 386-ról 298-ra változott volna a képviselők száma. Nem fogadta el az Országgyűlés a mentelmi joggal kapcsolatos változtatásokat sem. A leglényegesebb módosítás az lett volna, hogy a képviselőket is köteleznék a szonda megfüjására. Elbukott az a javaslat is, amely szigorúbban szabályozta volna a képviselők összeférhetetlenségét. E szerint a politikusok nem tölthetnének be felügyelő-bizottsági vagy igazgatótanácsi tisztséget állami vagy önkormányzati cégeknél, valamint közalapítványoknál sem. A felsőoktatási és a közoktatási törvény módosítása mellett elfogadták a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvény módosítását is. E szerint könnyebben lehet felmondani a köztisztviselőknek, és bevezetik a teljesítményalapú bérezést. Átment a kárpótlással kapcsolatos módosítás is. Ez lehetővé teszi, hogy azok, akiknek hozzátartozóit életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul fosztottak meg, de még nem részesültek kárpódásban, év végéig benyújthassák erre igényüket. A nyári rendkívüli időszak felemás mérleget hozott a kormány számára. Sikerült ugyan elfogadtatni a megszorító intézkedésekről szóló szabályokat, és azokat a köztársasági elnök is aláírta, de a sokat hangoztatott nagy reformokról szóló törvényeket nem tudták keresztülverni. Igaz, ennek akadálya az volt, hogy ezek többsége kétharmados támogatást igényel, és az ellenzék nem fogadta el a kormány terveit. Korábban elbukott már például a régiók kialakításának alapját szolgáló alkotmánymódosítás, és nem fogadták el az önkormányzati képviselők létszámának csökkentéséről szóló törvényjavaslatot sem. ■ Az IT legyen a második legfontosabb prioritás KORSZERŰ ORSZÁG Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (ÍVSZ) szerint a kormányzatnak az európai uniós források felhasználásánál az infokommunikációs (IT) Ft fektetéseket kell a második leghangsúlyosabb területként kezelnie a prioritási rangsorban a magyar infrastruktúrafejlesztés után. Budapest, 2006. július 21. A 2007- 2013-as uniós költségvetési időszakban nyilván az autópálya- és egyéb inffa- struktúrafejlesztéseía-e kell az EU-forrá- sokat leginkább összpontosítani, ám versenyképességi jelentősége miatt második helyre feltéden a infokommunikációt kell sorolni - hangoztatta Kovács Zoltán, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöke, aki utalt arra: az IT-szektor nem pusztán a GDP-hez való 7,1 százalékos hozzájárulása miatt bír kiemelkedő fontossággal, hanem közvetetten a foglalkoztatási, a tőkebeáramlással összefüggő és a termelékenységfokozó hatásai miatt. Gáspár Pál, az ICEG Európai Központ igazgatója hozzáfűzte: az IT-szektor annál inkább hozzájárul a nemzetgazdaság növekedéséhez, minél inkább elterjednek az informatikai eszközök, minél jobban áthatja a társadalmat azok alkalmazása. Az igazgató szerint az államnak ezért erőteljesebb piac- szabályozóként kell fellépnie a szolgáltatások versenyének elősegítése érdekében, össze kell kapcsolnia a közszolgáltatási- és munkaerőpiaci reformokat az IT- eszközök alkalmazásával. Az emberek informatikai képzettségét is fokozni kell - mutatott rá Gáspár Pál. Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter egyetértett az ICEG igazgatójával ezekben a pontokban. A miniszter fontosnak tartotta azt is, hogy az állam gondolja újra szerepvállalását. A központi programmenedzsment helyett inKóka: korszerű pályára kell léptetni az országot kább szedje össze a piaci igényeket és vigye piacra azokat - mondta Kóka János. Egyelőre a következő időszakban a vállalkozások EU-támogatásokból, hitel- és tőkefinanszírozás formájában számíthatnak forrásokra, nagy költségvetési büdzsé egyelőre nem áll rendelkezésükre.
