Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)
2006-07-21 / 261. szám
2006. JÚLIUS 21. Melléklet MAGYAR SZÓ —A HÍD 19 Ihász-Kovács Éva A magyar Szent Család Simon M. Veronika festményéhez Nézzétek e képet, szép napfény avatja; első Szent Királyunk István lobog rajta. Lobog, mert tüzétől ezredév világol, s hogyha rápillantunk, a szívünk is lángol. Törvényt osztva nékünk egy egész világot, megalapította szép Magyarországot! Boldog Gizelláról szóljon most a Dallam, szépségét dicsérje százezernyi angyal. Nézzétek e képet; királyné néz rátok, akinek ajakán áldás szól s nem átok; világít a fényben gyönyörű orcája, szép tekintetével réved e világra; Szent István királyunk Véle lépett frigyre; s így született Nékünk szent Hercegünk: Imre. Nézzétek e képet, drága ifjú rajta, világít a szeme, fénvesül az ajka; vonásin meglátszik szűz, szent tisztasága, mert létét Atyjáról: Istvánról mintázta, i Ti megmutatta szíve igaz s ifjúba oltotta léte mély világát; mélység és magasság tükrözi e képet, amint itt csodáljuk kincsünk szent. Nézzétek e képet ezt a boldogságot; mely felmutat az égre magyar Szent Családot; Imádkozzunk hozzá, míg a szívünk repdes, járj közbe miértünk szűz Szent Imre Herceg! Szikrázik a napfény a szent Család láttán, ábrázolás titka e fenséges látvány! Nézzétek e képet, mely ezerszer áldott, megláttatván őket; ezt a szent Családot! (c) Simon M. Veronika A részletek és versek az Árpád-házi szentek antológia (2000) bővített, második kiadásából származnak. Szerkesztő: Envedi Béla. Illusztrációk: Simon Veronika. Bornemisza Attila ^ A Magyar Szent Családról Milyen Sors volt szép Királyné, Passauból eltalálni szép Hazánkba, okos Asszony,milyen szándék, égi okon. Szent Istvánnak jó Asszonya, drága jó boldog Gizella, sohasem a politika, csak az erkölcs volt a titka. Szent Istvánnak felesége, szálljon hát az Áldás érte, Szent Istenhez fel az Égbe. Te járj közbe értünk, drága Boldog Gizella s királya, Szent István Úr, ki e népet, barbárságból kiemelted, kettőtöknek gyöngye: Imre, Szent Szűz Herceg áldott neve, áldó példa minden ifjnak, kik szűzien boldogulnak. wí Isten három Munkatársa, fenn a Szentek® nagy családja, hármas oltár nevetekhez, hármas dicsőséghez esdes. Triptichonban mind a hárman; Istent imádják és bátran, imádkoznak szép Hazánkért, dicső szép Magyarországért. Magyar Csoda e hármasság, hogy Árpád-házi Szentek adják kis hazánknak imáikat; megvédik a magyar ugart. István, Gizella és Imre áldás szálljon Nevetekre, Magyarország gondban ázik kis hazánk most; nagyon fázik, imátokkal Isten előtt, Ti adjatok nékünk erőt. Szent Családról szól a dallam; és mi imádkozunk halkan, ősi Magyar Triptihonban, velünk vagytok minden gondban. Imáink most égbe szállnak, Égi Fény a Szent Családnak... Szent Család a Kárpát-medencében Enyedi Béla Kr.u. 1000-ben legenda született a Kárpátok által körbezárt Duna-Tisza vidéken - 1000 évvel a názáreti szent család feltűnése után - az Úr ismét szent családdal örvendeztette meg a világot. Szent István, Boldog Gizella és Szent Imre 1000 előtt és után itt élt a Kárpátmedencében, ők a magyarok "Szent családja". A pápa által megáldott István nomád életéből vezette ki a magyarságot, államot alapított, vallást adott népének. Gizella nyugatról érkezett, bátran felvállalta a zárdaélet helyett az ismeretlen jövőt, hiszen nehezen volt kiszámítható az, hogy mi vár rá egy barbár nép lakta országban. Imre tiszta, szűzies életével örökre a magyar fiatalság példaképévé lett, hozzá hasonlóan élni - az elmúlt 1000 évben - újra meg újra törekvéssé vált. Simon M. Veronika fehérvári festőművész a "Szent család a Kárpát-medencében" című festményében e legendát, a magyar államiság keletkezését ábrázolta. István kemény, markáns vonásai, - Gizella jóságos, lágy tekintete, Imre fiatalos, nemes arca tűnik elő a földrajzi környezetből. A négy angyal a kép sarkaiból a négy koronázási jelképpel érkezik, az ötödiket, a koronát magától a pápától kapta István. A jogar, a kard, az országalma, a korona és a királyi palást ma is magyarságtudatunk legnagyobb kincsei. A kép bal alsó sarkán levő angyal kardjáról eg)' vércsepp, a szeme sarkából egy könnycsepp pereg le, így érkezik az 1000 éves vér- és könnyáztatta Magyarországra. A három fő alak és a négy angyal szimbolikusan egy nagy "M" betűt rajzolnak ki, mely jelképesen az akkor formálódó Nagy-Magyarországot érzékelteti. Nem véletlen az alakok helye a képen:- István király felső Tisza vidéken történt elhelyezése őseinek a Vereckei-hágó felöli érkezését, a honfoglalás irányát jelképezi.- Gizella királyné az esküvőjük után a Dunán, hajón érkezett Esztergomba, ahol királyi pompával fogadták, de a képen közel van még Veszprémhez is, hiszen ő Veszprém királynéjaként vonult be a legendák világába.- Imrének az alsó Tiszán történő elhelyezése az Árpád-házi vonalat formálja, de ő a korai halálával úgy olvadt bele a történelembe, mint ahogy a Tisza tűnik el mindörökre a Dunában.- A két "keleti" angyal hátat fordítva nekünk a keleti világ szemérmességét, míg a két "nyugati" angyal merészen felénk fordulva a nyitottabb nyugati kultúrát szimbolizálja. 2000-ben a keresztény világ és Magyarország együtt ünnepelt, de népünknek kettős ünnep volt ez. A két szent család iránt érzett hálánk mellett érdeme szerint kellett megemlékeznünk államiságunk 1000 éves évfordulójáról is. 2000 után végre elértük azt, amire régóta vártunk, Európa önálló, független államként elismerve bennünket magába fogadott, és a harmadik évezredet tiszta lappal kezdhette Magyarország, a magyar nép. Csak rajtunk áll, hogyan élünk a nagy lehetőséggel!
