Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)

2006-07-14 / 260. szám

___________________TUDOMÁNY___________________ ■ Biztonságban űrsétáinak a Discovery hajósai CSENDES LEBEGÉS Sikeresen befejeződött a Discovery amerikai űrrepülőgép legénységének második űrsétája - közölte az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA. Egyelőre minden jel arra mutat, az űrhajósok biztonságban viszatérhetnek az úrsiklfoal. 12 MAGYAR SZÓ —A HÍD Röviden A MELEG JÓ FÁJDALOMCSILLAPÍTÓ London, 2006. július 6. A meleg kitűnő fájda­lomcsillapító, ráadásul a gyógyszerekhez ha­sonlóan molekuláris szinten fejti ki a hatását - derült ki egy tudományos konferencián. A ta­nulmány arra keresett választ, hogy miért ha­tásos a meleg az izomgörcsök vagy a menstru­ációs fájdalmak esetén. A negyven Celsius fok feletti hőmérséklet hatására a sejten belül bi­zonyos receptorok "bekapcsolnak", és leállít­ják azokat a kémiai reakciókat, amelyek a szervezet felé a fájdalmat közvetítik. "A meleg ugyanúgy, molekuláris szinten hat, mint a fáj­dalomcsökkentő gyógyszerek" - mondta a Brian King, a kutatás vezetője, a Londoni Egyetem fiziológia tanszékének professzora. A DINOSZAURUSZ-KOR UTOLSÓ MOHIKÁNJAI? Canberra, 2(X)6. július 10. A dinoszauruszok korának "utolsó mohikánjára" leltek ausztrál paleontológusok, akik egy eddig ismeretlen ősi vízi ragadozó maradványait azonosították. Az úgynevezett Umoonasaurus maradványa­ira a hatvanas évek vége óta több alkalommal bukkantak az ausztrál opálbányákban, ám egészen mostanáig az őslényt tévesen a már ismert Plesiosaurus-ként, hosszú nyakú ten­geri hüllőként azonosították - olvasható a Membrana című orosz hírportálon. Benjamin Kear, a University of Adelaide professzora és munkatársai által a közelmúltban végzett vizsgálat bebizonyította, hogy egy eleddig is­meretlen őskori ragadozóról van szó. A' sár­kánygyíkok 2,5 méteresek voltak, kis fejük hosszú, vékony nyakon imbolygott. Fénynyalábból energia Jülich, 2006. július 5. A németországi Jülichben eg)' új típusú erőmű prototípusát kezdték építeni: a naperőmű a fényt mintegy "összenyalábolja", és egy torony tetején lévő vevőhöz továbbítja. Az így összegyűjtött hő­energiával gőzt termelnek, amellyel aztán meghajtanak egy' turbinát. Ez azt jelenti, hogy az eddigi termikus naperőművek és a fotovoltaikus berendezések után újfajta mód­szert alkalmaznak a napenergia felhasználásá­ra. A jülichi intézet főleg a megújuló energia újfajta, hatékonyabb felhasználásának és táro­lásának kérdéseivel foglalkozik. A kísérleti be­rendezést 1,5 megawatt teljesítményűre ter­vezik - ami mintegy 350 háztartás fogyasztá­sát fedezi -, és az elképzelések szerint 2008- ban helyezik üzembe. Szagmagnóval JÖNNEK A JAPÁNOK Tokió, 2006. július 5. Szagmagnót fejlesztet­tek ki a tokiói Institute of Technology kutatói. Az Odor Recordert tizenöt, vegyszereket "ér­ző" mikrocsippel, mondhatni elektronikus orrsorral látták el, amely a szagok, illatok szé­les skáláját képes összegyűjteni - olvasható a Membrana című orosz hírportálon. Az elekt­ronikus orrok által összeállított digitális re­cept alapján az eredeti illatot 96 vegyi kompo­nensből lehet kikeverni. A kísérletek során a rendszer "felvette" és "lejátszotta" a narancs, citrom, alma, banán és dinnye illatát, sőt a ké­szülék képes volt megkülönböztetni a zöld al­mát piros héjú társától. Az illatrögzítés ugyanakkor még gyerekcipőben jár, hiszen, mint arra a japán kutatók rámutatnak, az em­beri orr 347 különböző, szagokat érzékelő re­ceptorral rendelkezik, így a szagmagnó szag­készletét is lényegesen ki kell bővíteni. Houston, 2006. július 10. Michael Fossum és Piers Sellers 6 óra 47 percet tartózkodott a nyílt világűrben, ezalatt megjavította a Nemzetközi űrállomás (ISS) külső szállítóegységét, amely elen­gedhetetlen az ISS további építéséhez. Ludwigshafen, 2006. július 4. Az ún. lótusz-hatásról már az 1970-es években sok szó esett, és az iparban a tetőcserép­től fogva az ablaküvegekig, és a homlok­zatfestékig már több helyen alkalmaz­ták, de a textíliák világában ez újdonság­nak számít. Eközben az előnyök igen sokrétűek, hiszen a kevesebb gépi mosás növeli a ruha élettartamát, és védi a kör­nyezetet, mert kevesebb mosószer, ener­gia és víz fogy. Ugyanakkor a szilárd ön­tisztító anyagokhoz képest jóval nehe­meket juttatja rendeltetési helyükre, azt követően állítják szolgálatba, hogy az Adantis űrsikló legénysége az ISS-re szállítja a működtetéséhez szükségek al­katrészeket. (Indítását augusztus 28-ra tervezik.) A két űrhajós a Nemzetközi zebb a textíliáknál előállítani a lótusz - effektust, hiszen a felületnek vízleperge­tőnek kell lennie, hogy az esőcseppek le­mossák a szennyeződést, de rugalmas­nak kell lennie és ellenállónak a mecha­nikus hatásokkal szemben. A beszámoló szerint Ludwigsha- fenben, á BASF textilvegyészeti fejlesz­tő intézetében komolyan dolgoznak azon, hogy a fent leírtakból hamarosan használható ruhaanyag legyen. Egy ún. "nanoporózus" poliészterszövet már el is készült. Az intézetben szigorú szabványt dol­goztak ki arra nézve, milyen feltételek­nek kell megfelelnie az új high tech anyagnak, hogy megkapja az öntisztító minősítést. Ezek a textíliák, akárcsak a növények levelei folyamatosan válta­kozva szárazságnak és esőnek vannak ki­téve. A mikrométer finomságú, sima műanyag szálakból készült szövedéket egy speciális fluor - karbon bevonattal látják el, amely biztosítja a szükséges vízlepergetést, és a "nano-rugalmassá- got". A következő lépés, hogy a textíliá­kat stabilan tartó anyagokkal kezelik, és akkor már védőruhákat lehet készíteni belőlük. És ha ez is megvalósul, akkor a ruhákat nem száradni, hanem mosni akasztják a kötélre, olvasható a Die Welt online kiadásában. 2006. JÚLIUS 14. esetén üzembe helyezhető lesz. Az űrhajósok harmadik, egyben utol­só űrsétája lapzártánk után lesz. Ennek során különböző berendezéseket tesztel­nek, amelyeket a jövőbeli űrrepülő-uta­zások során a hővédő pajzson keletkező repedések megjavítására használhatnak. Időközben megnyugodhattak: a Discovery űrrepülőgép hővédő pajzsa nem sérült meg, így a tervek szerint júli­us 17-én visszatérhet a Földre - közölték az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA illetékesei. "A hővédő rendszer 100 százalékosan alkalmas a légkörbe való visszatérésre" - közölte az űrrepülőgép legénységével a houstoni irányító központ egyik illetéke­se. A beszélgetést a NASA televíziója élőben közvetítette. "Ez nagyszerű újság, ez fantasztikus" - közölte Steve Lindsey, a Discovery fedélzeti parancsnoka. A termikus és aerodinamikai vizsgála­tok alapján nincs ok, amiért korlátozni kellene az űrsiklónak a légkörbe való visszatérését - közölte sajtótájékoztató­ján Steve Poulos, az űrrepülőgép-prog­ram műszaki vezetője. A NASA mérnökei korábban a Discovery hővédő pajzsán a felvételek alapján gyanúsnak talált két utolsó pont­tal kapcsolatos termikus és aerodinami­kai vizsgálatokon dolgoztak. A szakem­bereket legjobban a Discovery hasán a hővédő pajzs két kerámialapja között ki- türemkedett tömítés aggasztotta. A mér­nökök végül megállapították, hogy a tömítésprobléma nem jelent gondot a július 17-i visszatéréskor. Megtalálták Thészeusz sírját? Budapest, 2006. július 4. Görög régészek valószínűleg megtalálták a görög mitológia egyik leghíresebb hősének, Thészeusznak a sírját, va­gyis minden jel arra utal, hogy a hős valóban élt - mondta Eleni Kon- szolaki régész a Ta Nea című athéni újságnak. A régészek állítása szerint Thészeuszt halála után Trojzén mel­lett, a Peloponnészosz-félsziget keleti felén temették el. A sírban talált cson­tokról az archeológusok most külön­féle vizsgálatokkal akarják bizonyíta­ni, hogy a földi maradványok az i. e. XV-XVI. századból származnak, ab­ból a korból, amikor Thészeusz élt - írta az ORF osztrák közszolgálati rá­dió és televízió honlapján. A régészeket az antik világ föld­rajztudósai vezették nyomra. A sírt a mai Galatasz település közelében ta­lálták meg, mivel egy ókori utazó írásaiban a helyszínre vonatkozó adatokat találtak. A tudós Pau- szaniasz ugyanis módszeresen föl­kereste a mitológiai hősök születési és temetkezési helyét, és utazásait részletesen leírta. Theszeuszt a legenda szerint Ari- adné királylány segítségével megölte a félig bika - félig ember Mino- tauroszt a krétai labirintusban, s ezzel megszabadította Athént attól, hogy évente hét fiút és hét leányt áldozzon Mínosz krétai királynak. A két asztronauta az "űrvonat" tavaly űrállomás robotkarja segítségével elhe- decemberben megsérült energiaellátó lyezett egy tartalék hőszabályozó rend­kábelét cserélte ki. A külső szállítóegysé- szert is az űrállomás burkolatán, amely get, amely majd a nehéz szerkezeti ele- így a jelenlegi rendszer meghibásodása IA természetből inspirálódik az öntisztíó textília LÓTUSZ-SZÜLÉSBEN Öntisztításra képes textíliák kifejlesztésén dolgoznak a tudósok. Példaként a növényvilágból a lótusz szolgál, amely gyakorlatilag tökélyre fejlesztette ezt a folyamatot, és az esővíz mindig teljesen tisztára mossa leveleit.

Next

/
Thumbnails
Contents