Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)
2006-07-14 / 260. szám
8 MAGYAR SZÓ-A HÍD Kárpát-medence 2006. JÚLIUS 14. Röviden Vajdaság: A kisebbségeket VONJÁK BE AZ ALKOTMÁNYOZÁSBA! Egeresi Sándor, a vajdasági képviselőház VMSZ-es alelnöke szerint az új szerbiai alkotmányt nem lehet meghozni a nemzeti kisebbségek képviselőinek részvétele nélkül. A Beta híre szerint Egeresi a Duna-menti városok és régiók ulmi fesztiválján kijelentette: a vajdasági multikulturalizmus és a különbözőségek tiszteletben tartása veszélybe kerülne, ha az új alkotmány nem szavatolná a kisebbségi jogokat. Szerinte az alkotmánynak garantálnia kellene Vajdaság széles körű autonómiáját is. Szerbiát szekuláris, decentralizált köztársaságként kell meghatározni, amely a polgárok egyenjogúságán, a nemzeti közösségek egyenjogúságán és az egyházak egyenjogúságán alapulna - tette hozzá Egeresi. (Vajdaság Ma) Felvidék : elhatárolódásra SZÓLÍTOTTÁK FEL FlCÓT Az új szlovákiai kormánykoalícióval kapcsolatos aggodalmait tette szóvá strasbourgi ülésén az Európai Parlament kisebbségügyi csoportja. Michl Ebner dél-tiroli képviselő előzetesen az EP összes tagjához eljutatta Jan Slota szlovák nacionalista pártvezér antiszemita, cigányellenes, homofób, magyarellenes kijelentéseit tartalmazó összeállítást. A csoport - Tabajdi Csaba, Szent-Iványi István és Gál Kinga közös javaslatára - határozott hangvételű közleményben ítélte el a szlovák kormánykoalíció összetételét, és felszólította Robert Fico miniszterelnököt, hogy határolódjon el koalíciós partnere, Slota gyűlöletbeszédétől, kisebbségellenes kijelentéseitől. Ezt megelőzően Robert Fico maga is járt Strasbourgban, ahol az etnikai kisebbségek jogainak teljes tiszteletben tartását ígérte az EP szocialista frakciójával történt megbeszélésen. Kormánya egy "standard" európai kormány lesz, amely tiszteletben tartja majd azokat a kötelezettségeket, amelyek az ország EU-, NATO- és más nemzetközi szervezetekben lévő tagságából fakadnak - mondotta. Poul Nyrup Rasmussen, az európai szocialisták vezetője közölte: elkerülhetetlen, hogy felfüggesszék a szlovák kormánykoalíciót irányító szociáldemokrata párt, a Fico vezette Smer tagságát az Európai Szocialisták Pártjában, mivel az szövetségre lépett a nacionalista pártokkal. Erdély: Tüntetésekre készül a BKB "Ahol csend van, ott nem mozdul semmi" - foglalta össze a kolozsvári Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) idei akciótervének lényegét Bodó Barna egyetemi docens, a bizottság elnöke a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezetének rendezésében megtartott sepsiszentgyörgyi lakossági fórumon. Bodó kifejtette, a bizottság megalakulása óta sikerült lépéselőnyt szerezni a hatalmasságokkal szemben azzal, hogy a BKB tematizál, a hivatalosságok pedig válaszolnak. Ami a BKB idei terveit illeti, Hantz Iim Péter egyetemi adjunktus, a bizottság alelnöke ismertette, hogy a területi autonómia, a magyar nyelvű egyetem, valamint a kulturális autonómia elérése érdekében októberben tüntetéssorozatot szerveznek Sepsi- szentgyörgyön, Nagyváradon, Kolozsváron, Szatmárnémetiben, Csíkszeredában, "esedeg Székelyudvarhelyen". (Új Magyar Szó) H Vajdaság: gazdasági helyzet és fejlesztési tervek FOJTOTT POTENCIÁL A Vajdaság jelenlegi gazdasági helyzetéről és a vajdasági fejlesztési terv célkitűzéseiről számolt be abácskai Kishegyesen (Mali Idjos) zajló Vajdasági Szabadegyetem hallgatóság előtt Pásztor István vajdasági privatizációs titkár (miniszter). Kishegyes, 2006. július 7. Pásztor rámutatott arra, hogy a tartomány peremterületei elnéptelenednek, a kelet-vajdasági Bánát egyes településein utcák maradnak lakosok nélkül. Az elmúlt évtizedekben rohamosan javult az emberek iskolázottsága, ami nem látszik a gazdaságban és a foglalkoztatottságban. 1990 és 2000 között 22 százalékkal csökkent a munkavállalók száma, a munkanélküliek száma pedig megduplázódott - majd hatvan százalékuk 19-40 éves korosztályból való, ami Pásztor szerint ugyancsak azt bizonyítja, hogy a frissen diplomázott fiatalok nem találnak munkát. A 1992-2000 között a keresetek visz- szazuhantak a délszláv válság előtti 1989-es év 35 százalékának megfelelő szintre. 2000-ben a vajdasági társadalmi össztermék az 1989-es év 45 százalékos szintjén volt, a beruházások a csökkenése pedig még ennél nagyobb volt. Pásztor István szerint a milosevici rendszer bukása óta a gazdasági fejlődés - ha nem is kielégítő ütemben - javuló tendenciát mutat, folyamatosan nő a társadalmi össztermék, amit azonban nem lehet érzékelni, mert rendkívül alacsony szintről indult el. Rámutatott arra, hogy ilyen körülmények között a hétszázalékos növekedés is csak nagyon lassú változást eredményez. Bátorító jelek vannak a gazdaság strukturális átalakításában: a kis és közepes vállalatok alkotják az összvállalkozások számának 98,8 százalékát, a munka- vállalók 56,3 százalékát foglalkoztatják, és az össztermék 40 százalékát teremtik meg. A fejlesztések elmaradása miatt az infrastruktúra nincs jó helyzetben - a közúti és vasúti hálózat fejletlen -, és a hét évvel ezelőtt NATO-bombázások idején nagyobb kárt szenvedett. Európai mércékkel mérhető környezetvédelemre ritkán találni példát, Pásztor szerint a háztartások húsz százaléka van rákapcsolva a szennyvízelvezető rendszerre, az ipari létesítmények pedig tisztítás ^Felvidék: az új kormány jobb kisebbségpolitikát teremt? TAGADJÁK A VÁDAT Ha az új szlovák kormány a Magyar Koalíció Pártja (MKP) részéről egy tetszetős mondatot szeretne hallani, hallhatja is, ha a programjában rögzíti, hogy törvényben szavatolja a kisebbségi kultúrák állami finanszírozását - mondta Csáky Pál volt miniszterelnök-helyettes egy televíziós vitában utódjának, Dusán Caplovicnak. Bácskai templom: marad az imádság? Pozsony, 2006 július 8. A kisebbségi és emberi jogi, valamint európai kérdéseket eddig felügyelő Csáky a nem éppen magyarbarát megnyilvánulásai okán számon tartott Caplovicnak, az új miniszterelnök, Robert Fico vezette Smer alelnökének igyekezett azt sugallni, hogy az európai szervezetek Smerrel szembeni kiközösítő magatartása egyedül úgy mérsékelhető, ha az új szlovák kormány intézkedéseivel nem igazolja, hanem ellenkezőleg: rácáfol az európai aggodalmakra. Ezek elsősorban abból fakadnak, hogy Fico koalíciós partneréül választotta a szélsőségesen nacionalista, a magyarellenes indulatait nem fékező Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártját (SNS). Másik partnere a Szlovákiát a rendszerváltást követő években elszigetelő, nem sokkal jobb hírű Néppárt (LS- HZDS). Ez a két párt annak idején - közös kormányzásuk során - erőteljesen korlátozta a nemzetiségek jogait, számos intézkedésükkel szalonképtelenné téve külföldön Szlovákiát. Ennek következtében maradt el Szlovákia NATO-felvé- tele, és kerültek veszélybe az uniós csatlakozást célzó folyamatok. Csáky a televíziós vitában a jelzett törvényen túlmenő, az MKP kormányzati szerepének elvesztése nyomán zátonyra futott kisebbségvédelmi folyamatok továbbvitelével kapcsolatos elvárásokat is megfogalmazott: hozzanak létre a kormányhivatal és a kulturális tárca 25 szakemberéből álló hivatalt, amelynek feladata a mostanit megközelítő nagyságrendű, 250 millió korona értékű kisebbségi projektek finanszírozásának felügyelete lenne. Az MKP kész közreműködni az idevágó törvénytervezet megalkotásában. Caplovic arról biztosította hivatali elődjét, hogy a szociáldemokrata Smer a kultúrák finanszírozását szabályozó törvény előkészítését tervezi; ennek "a legkisebb kisebbségek kultúrájának finanszírozása is önálló fejezetként lesz a része". Jelezte: a törvény előkészítésének nélkül engedik le a szennyvizet. A nem túl dicséretes gazdasági helyzet sarkallta arra a vajdasági kormányt, hogy megalkossa a tartományi fejlesztési tervet (PPR), amely három elsődleges területet határozott meg: a tartomány belső potenciáljának kihasználását, a gazdasági fejlődés feltételeinek javítását, illetve az emberi tényezők jobb kihasználását. A PPR-en belül a tartományi kormány 14 fejlesztési programot dolgozott ki. Ezek között szerepel az új technológia behozatalának támogatása, gazdasági inkubátorházak létrehozása, külön alapok létrehozása a vajdasági mezőgazda- sági termékek népszerűsítésére, a kivitel és a külföldi beruházások serkentésére. A PPR előirányozza a művelésre alkalmasabb szerkezetű, nagyobb kiterjedésű termőföldek létrehozását, a közigazgatási rendszer modernizálását az információs technológiákkal, az energiaforrások és a folyami rendszer adta lehetőségek hatékonyabb kihasználását. A programban szerepel egy stratégiai gazdasági kutatóközpont létrehozása, amely Pásztor szerint azt a célt szolgálná, hogy ne a politikum, hanem a szakma foglalkozzon a stratégiai fejlesztésekkel. Az említett programot 2003. decemberében fogadta el a vajdasági parlament, végrehajtása 2004. májusában kezdődött és 2008-ig tart. A politikai helyzet, illetve a szerbiai parlamenti választások miatt érdemben csak tavaly kapott lendületet a programok végrehajtása. A privatizációs miniszter rámutatott arra, hogy a vajdasági kormány nyolcmillió euróval támogatta a PPR végrehajtását, és 23 millió euró nagyságú külföldi támogatással számolt. Újvidék hihetetlen erőfeszítéseket tett a külföldi megajánlások bevonásához, de hasztalan. folyamatába konszenzust kereső szándékkal az ellenzéket is bevonják. Annál is inkább, mert hosszú időkre alkalmas, nem pedig a négyévenkénti kormány- váltások után újrafogalmazandó törvényben akarják biztosítani a kisebbségi kultúrák állami támogatásának rendszerét. "Az új kormány az előzőnél jobb kisebbségpolitikát teremt" - ígérte Fico kormányának alelnöke. Nézete szerint a most hivatalba lépett pozsonyi kabinet címére elhangzó európai bírálatokat "az előző kormánypártok lobbizták ki Strasbourgban és Brüszelben".
