Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)
2006-07-14 / 260. szám
6 MAGYAR SZÓ —A HÍD Hazai hírek 2006. JÚLIUS 14. Röviden 280 EZER SZÁRNYAST VÁGNAK LE FOKOZOTT VÉDELEM MELLETT 280 ezer egészséges szárnyas kerül a napokban vágóhídra a Bács-Kiskun megyei Bodoglár, Szánk, Kiskunmajsa és Jászszentlászló környékéről - mondta az MTl-nek a megyei főállatorvos. Fokozott kontroll mellett 280 ezer egészséges szárnyast vágnak le és dolgoznak fel a napokban abból a körzetből, ahol korábban a legtöbb madárinfluenzás megbetegedés fordult elő. Bodoglár, Szánk, Kiskunmajsa és Jászszentlászló környékéről három kijelölt vágóhídra szállítják el az egészséges, vágásra érett szárnyasokat. A gyors lebonyolítás a járvány felszámolása és a megelőzés szempntjából rendkívül fontos. Az állategészségügyi szakemberek arra törekszenek, hogy a térségben lehetőség szerint ne maradjon megbetegedésre fogékony állat. Kuncze: hiteltelen a Fidesz LÉTSZÁMCSÖKKENTÉSI JAVASLATA Az SZDSZ szerint hiteltelen a Fidesz ön- kormányzati képviselői létszámcsökkentési javaslata. Ezt a liberális párt elnöke mondta, sajtótájékoztatón reagálva Répássy Róbert bejelentésére, miszerint önálló képviselői indítványt nyújtottak be, amelyben kezdeményezik a megyei önkormányzati képviselők létszámának felére csökkentését. Kuncze Gábor elmondta: a Fidesz úgy csinál, mintha meg akarná változtatni a nagy rendszereket, de az érdemi javaslatokat nem hajlandó támogatni. Az Országgyűlés a fideszes képviselők tartózkodása miatt nem tudta elfogadni a kétharmados önkormányzati törvénymódosításokat. "Ez volt az első példa, amikor elérkezett egy' nagy elosztási rendszer a változtatás lehetőségéhez, és azonnal az ellenzék megakadályozta a megváltoztatás lehetőségét" - fogalmazott az SZDSZ elnöke. Társadalmi vita lesz A VIZITDÍJ BEVEZETÉSÉRŐL A vizitdíj bevezetésének időpontjáról még nincs döntés, de ha elkészülnek a megfelelő tanulmányok, a kormány társadalmi vitára bocsátja a kérdést - közölte az egész- ségügyi miniszter. "Nagyon reméljük, hogy olyan álláspont alakul ki, amely a nagy többség számára elfogadható" - jelentette ki Molnár Lajos. Elmondta azt is, hogy a vitát nem csak a politikai pártokkal, hanem a betegszervezetekkel is lefolytatják. Közölte ugyanakkor, hogy a vizitdíj bevezetésének időpontjáról még nincs döntés, de az összeg a tervek szerint három- és ötszáz forint között mozogna. "A hálapénz igazságtalan, a feketegazdaság része, és senki nem mondja meg, hogy mi jár érte; sokkal tisztességesebb és igazságosabb, ha bevezetjük ennek egy becsületes formáját, a vizitdíjat" - hangsúlyozta a miniszter. Rámutatott a hálapénz és a vizitdíj közötti nagy különbségre is. Mint mondta, az előbbit "nem tudjuk kompenzálni a szociálisan rászorulóknál", az utóbbi azonban "legális, ismert az összege". Molnár szerint a rászorulók kompenzációt kaphatnának, illetve "nekik nem kell fizetniük, vagy' amit fizetnek, azt visszakapják". H Leszavazták az első közjogi reformot NINCS ÁTALAKÍTÁS A kormány államreform-csomagjának két sarkallatos törvényéről szavazott az Országgyűlés. Az alkotmányt, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényt kellett volna kétharmados többséggel módosítani. Az előterjesztéssel a kormány célja az volt, hogy megteremtse egy, a jelenleginél hatékonyabban működő helyi önkormányzati rendszer alkotmányjogi alapjait. A javaslat alkotmányi szintre emelte volna a régiót, mint önálló területszervezési egységet, és ezzel megalapozta volna a középszintű közigazgatás átfogó reformját. Budapest, 2006. július 11. Az alkotmány módosítása feljogosította volna az országgyűlést arra, hogy megállapítsa a régiók és a megyék területét, nevét és székhelyét, valamint döntsön a nagyvárossá nyilvánításról és a fővárosi kerületek kialakításáról. Az alaptörvény emellett tavaszra hozta volna a helyhatósági és polgármester-választások időpontját, átírta volna a képviselő-testületek feloszlatásáról szóló rendelkezéseket, 2009-re kiírta volna az első regionális választások időpontját, 2012-re írta volna ki a következő önkormányzati választást, és 2008-tól megszüntette volna a választott megyei önkormányzatokat. A törvényjavaslatot azonban csak 195-en szavazták meg, a kormánypárti képviselők mellett csak a KDNP-s Hargitai János nyomta meg az igen gombot. A jelenlévő összes fideszes és MDF-es, valamint Hargitai kivételével valamennyi KDNP-s képviselő elutasította az előterjesztést - ez 148 nemet jelent -, míg a szocialista Farkas Imre volt az egyetlen, aki tartózkodott. Az önkormányzati választási törvény 5 5-re csökkentette volna a budapesti fővárosi képviselők számát, lefaragta volna a megyei önkormányzati testületek létszámát, valamint átírta volna a választási, választókerületi szabályokat is. H Hiller: végigviszem a felsőoktatás modernizálását! HALLGATÓK: ARANY A magyar felsőoktatás átfogó, koncepcionális modernizálását szükségesnek tartja és végig is kívánja vinni - szögezte le Hiller István oktatási és kulturális miniszter a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnökének, Ekler Gergelynek címzett levelében, amelynek tartalmáról a tárca tájékoztatta az MTI-t. Budapest, 2006. július 10. A felsőoktatási reform tervezett lépéseiről és ezek részletes menetrendjéről levélben tájékoztatta Hiller István oktatási és kulturális miniszter a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját. A miniszter egyúttal szakértői együttműködésre kérte fel az egyetemi hallgatók érdekvédelmi szervezetét. A közlés szerint a levélhez csatolt menetrendben a miniszter tételesen, határidőket is megjelölve sorolta fel a felsőoktatási reformtervbe vett konkrét lépéseket. Eszerint a hallgatói térítések, juttatások, illetve a hallgatói hitel egységes rendszerét legkésőbb szeptember 30-áig dolgozzák ki a minisztériumi és érdekvédelmi szakértők. Október végéig befejeződik a kétszintű érettségi tapasztalatainak ösz- szegzése, idén év végéig pedig lezárul az alap- és mesterképzések tartalmi, pi- acképességi elemzése. Ennek lényeges eleme, hogy az egyes diplomák szakmai tartalmáról, illetve piaci keresettségéről időben tájékoztatást kapjanak mind a munkaadók, mind a leendő hallgatók. A minisztérium 2006 végéig felállít "egy Felsőoktatási Minőségirányító Testületet, melynek feladata az oktatás minőségét ösztönző jogi, finanszírozási és gazdálkodási feltételek kidolgozása lesz. Szintén december végéig készül el a PPP-rendszerű fejlesztések, valamint a 2000. évi integráció tapasztalatainak összegzése" - írták. Mint olvasható, 2007 nyaráig felmérés készül a hallgatók élet- és munkakörülményeiről, szociális helyzetéről. Ugyancsak ez a határideje annak a vizsgálatnak, amely a hazai munkaerő- piac diplomások iránti igényeit összegzi, jövő év végéig pedig az a javaslat is megszületik, hogy miként lehet bővíteni az intézmények szerepét a felsőfokú szakképzésben és a külföldi diákok oktatásában. A törvényjavaslatot 194 igennel, 18 nemmel és 134 tartózkodásai utasították el. Két szocialista politikus tartózkodott, akárcsak a fideszesek többsége és 12 KDNP-s honatya. A szabaddemokraták és a többi szocialista igennel szavazott. Az MDF-esek, a fideszes Mikola István és Túri-Kovács Béla, valamint nyolc kereszténydemokrata képviselő nemmel szavazott. Fidesz: alkotmányos aggályok AZ OKTATÁSI TÖRVÉNYEKBEN Budapest, 2006. július 11. A Fidesz szerint hét ponton sérti az alaptörvényt az Országgyűlés előtt lévő oktatási törvénycsomag. Az ellenzéki párt alelnöke, Pokorni Zoltán elmondta: az alkotmányosság kereteit feszegeti a felsőoktatási törvény két, a gazdasági tanácsokkal foglalkozó pontja, ugyancsak két helyen alkotmányossági aggályokat vet fel a fejlesztési részhozzájárulással (fér) kapcsolatos szabályozás, a közoktatási törvényjavaslat pedig három kérdésben sértheti az alaptörvényt. Pokorni két alkotmányos- sági aggályt nevezett meg. Ahogy mondta, a tandíj bevezetése önmagában nem alkotmányellenes, az viszont aggályos, hogy a törvénytervezet nem veszi figyelembe: a tandíjnak összefüggésben kell állnia a megélhetés és a tanulás költségeivel. Az ellenzéki politikus azt is elmondta, a javaslat szabályozná, kik és milyen feltételekkel mentesülnének a fér fizetése alól, ám a többi hallgatóval fizettetnék meg az ő tandíjukat. A közoktatási törvény három pontját nevezte alaptörvénybe ütközőnek a fideszes politikus. Mint mondta, azzal, hogy tagiskolává válna minden olyan iskola, amelynek nincs nyolc évfolyama, sérülne az önkormányzati autonómia, ráadásul ebben az esetben egy "feles törvény" felülírna egy kétharmados jogszabályt. Hozzátette: az is aggályos, hogy az intézmények számára nem áll rendelkezésre felkészülési idő a szabályozáshoz való alkalmazkodásra. Támogasson egy oldalt a Magyar Szóban! Amennyiben hozzájárul lapunk fenntartásához egv oldal pénzügyi támogatásával, tiszteletünk jeléül az Ön nevét tesszük az oldal alsó szalagcsíkjába! Hívja most a l-877-Ä-MAGYAR-t! EZ ITT AZ ÖN NEVÉNEK A HELYE!
