Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)

2006-07-14 / 260. szám

4 MAGYAR SZÓ - A HÍD AMERIKA 2006. JÚLIUS 14. sponsored by Amerikai Magyar Szövetség támogatja ezt az oldalt I Amerikai atomenergetikai együttműködés Oroszországgal ENERGIKUS LÉPÉS Amerikai lapjelentés szerint George W. Bush elnök úgy döntött, hogy engedélyezi az Egyesült ÁUamok átfogó polgári atomenergetikai együttműködését Oroszországgal. PENTAGON: Gmntanamóra is kiterjed a genfi egyezmény Washington, 2006. július 11. Geor­ge W. Bush amerikai elnök kormánya elismeri a védelmi minisztérium egy új memorandumában, hogy a guan- tánamói támaszponton és bármely más amerikai katonai fogva tartási in­tézményben őrzött összes fogoly jo­gosult a hadifoglyokkal való bánás­módot szabályozó genfi egyezmé­nyek által nyújtott oltalomra. Tony Snow, a Fehér Ház szóvivője tett er­ről bejelentést, tagadva ugyanakkor azt a feltételezést, hogy ez változást jelentene a kormány idevágó politiká­jában. A Bush-kormány váltig állítot­ta korábban, hogy a guantánamói tá­maszponton őrzött foglyok nem ha­difoglyok, tehát nem vonatkoznak rá­juk a genfi egyezmények. (Az "ellen­séges harcos" kifejezést alkalmazták mostanáig a "hadifogoly" helyett.) Snow szerint a genfi egyezmények relevanciájának elismerése nem vál­toztat az amerikai gyakorlaton, hiszen - mint mondta - az amerikai hadsereg eddig is emberségesen bánt a fog­lyokkal. Csupán arról van szó, hogy jogilag is rendbe kívánják tenni a dol­got. A szóvivő lejelentette, hogy a vé­delmi minisztériumnak a foglyok őr­zésével kapcsolatos kézikönyvei már most is összhangban vannak a genfi egyezmények emberséges bánásmó­dot előíró 3. cikkével, de folyamatban van e kézikönyvek olyan értelmű át­dolgozása, hogy új változataikban egyértelműbben zárják ki a kínzást a foglyokkal szemben alkalmazható eszközök közül. Snow célzott arra, hogy a védelmi miniszter helyettese, Gordan England által készített feljegyzés igyekezett figyelembe venni az ame­rikai legfelsőbb bíróság minapi dön­tését is, amely szerint a terrorizmus elleni háború jegyében foglyul ejtett és gyakran évek óta bírói ítélet nélkül fogva tartott személyek ügyeiben nem ítélkezhetnek a Bush elnök által létrehozott katonai törvényszékek. A Fehér Ház-i szóvivő leszögezte ugyanakkor: az elnök nem tett le arról a szándékáról, hogy a kongresszussal együttműködve valahogy' mégiscsak előbbre lépjen a katonai törvényszé­kek ügyében. Washington, 2006. július 8. A The Washington Post úgy tudja, hogy7 a jövő szombaton jelentik be hivatalosan ezt a döntést, közvetlenül azelőtt, hogy Bush találkozik Vlagyimir Putyin orosz állam­fővel a hét legfejlettebb ipari hatalmat és Oroszországot tömörítő Nyolcak cso­portjának (G8) szentpétervári csúcsérte­kezletén. Ha helytálló a névtelenül nyi­latkozó amerikai tisztségviselőkre hivat­kozó szombati lapjelentés, ez a döntés fordulatot jelent a két állam viszonyá­ban, amelyet évtizedeken át a nukleáris szembenállás jellemzett, nem pedig a partnerség az atomenergia hasznosításá­ban. Bili Clinton demokrata párti elnök kormánya nem volt hajlandó ilyen együttműködésre, és korábban maga Washington/Bejrút, 2006. július 7. Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) ügynökei az elmúlt hónapokban a világháló csevegőfórumait pásztázva sze­reztek tudomást arról a tervről, amely szerint szélsőségesek a tömegközlekedési hálózat elleni csapással merényletet ké­szítenek elő New York pénzügyi köz­pontja ellen. Más források azt is tudni vélték, hogy a férfi egy olyan csoport tagja, amely kapcsolódik az al-Kaida nemzetközi terrorista szervezethez. Amerikai kérésre a libanoni hatóságok őrizetbe vették a merénylet egyik kiter- velőjét, Amiri el-Andaluszit. Ahmad Fatfat ügyvezető libanoni belügyminisz­ter megerősítette, hogy a férfit hat héttel ezelőtt őrizetbe vették, és várhatóan bí­róság elé állítják. Bush is berzenkedett tőle. A jelentés szerint most egyebek kö­zött azért döntött mégis a kooperáció mellett, hogy jobb együttműködésre serkentse Moszkvát az iráni atomprog­rammal kapcsolatos nemzetközi válság­ban. Oroszország jelenleg ellenzi azt az amerikai törekvést, hogy nemzetközi szankciókat vezessenek be Irán ellen, ha nem hagy fel urándúsító tevékenységé­vel. Ugyanakkor Moszkva is igyekezett nyomást gyakorolni Teheránra az iráni nukleáris ambíciók megfékezése érdeké­ben, s a washingtoni lap szerint ezt is méltányolni kívánja Bush kormánya. Az előirányzott együttműködés ré­szeként az Egyesült Államok nukleáris hulladék tonnáit (reaktorainak kiégett, s Mark Mershon, az FBI New York-i irodavezetője bejelentette, hogy a vizsgá­lat során nyolc személyt azonosítottak, akik közül többen őrizetben vannak. A The Daily News című amerikai lap korábban azt írta, hogy az összeesküvők a Manhattant New Jerseyvel összekötő, a Hudson folyó alatt húzódó alagutat akarták felrobbantani azt remélve, hogy az azt követő áradás elmossa New York pénzügyi központját. Mershon ezt meg­erősítette. Az újság szerint a keletkező ár hasonló lett volna ahhoz, amely a Katrina hurrikán nyomán elmosta New Orleanst. Azonban arról is beszámolt, hogy a terv kiötlői aligha érték volna el céljukat, mert a város pénzügyi negyede, a Wall Street magasabban fekszik a Hudson folyó vízszintjénél. már használhatatlanná vált fűtőelemeit) szállítja majd Oroszországba, s Moszkva mintegy 20 milliárd dolláros bevételre tesz szert ezek elhelyezésével - írta az amerikai napilap.-------------------------------------­További afganisztáni szerepvállalás Kabul, 2006. július 11. Donald Rumsfeld amerikai védelmi minisz­ter Kabulban megerősítette, hogy az Egyesült Államok továbbra is támo­gatja Afganisztánt a tálib lázadók el­len folytatott harcában, hangsúlyozta ugyanakkor: fokozni kell az együtt­működést, hogy megakadályozhas­sák a lázadók beszivárgását a szom­szédos országokból. "Az együttmű­ködés, amelyet egyes (Afganisztánnal határos) szomszédokkal folytatunk, hasznos, de egyelőre nem vezetett a határon átnyúló erőszak csökkenésé­hez" - hangsúlyozta a Kabulba előze­tes bejelentés nélkül érkezett Rums­feld a tárgyalásai után tartott sajtóér­tekezleten. A Pentagon vezetője biz­tosította tárgyalópartnereit arról, hogy7 a tervezett amerikai csapatkivo­nások és a nyugtalan dél-afganisztáni tartományok ellenőrzésének átadása a NATO-erőknek nem jelenti azt, hogy Washington megfeledkezne Af­ganisztán érdekeiről. Hamid Karzai afgán elnök a maga részéről kifejtette, hogy7 a terrorcse­lekmények újabb fellángolásának egyik oka az afgán rendőrség gyenge­sége, a rendőri erők nagy része ugyanis a Pakisztán felőli határvidék védelmével van lekötve. Rumsfeld olyan időszakban láto­gatott Kabulba, amikor megsokszo­rozódtak a tálibok támadásai, s a NA­TO készül átvenni a biztonsági fel­adatokat az ország déli részén, amely jelenleg még az amerikai vezetésű ko­alíciós erők ellenőrzése alatt áll. Je­lenleg mintegy7 2 3 ezer amerikai kato­na állomásozik Afganisztánban. MMerénylet New York-i alagutak ellen? ELMOSOTT TERVEK A New York-i alagutak elleni merénylet tervezését akadályozták meg az amerikai hatóságok az internetet böngészve -jelentették be Washingtonban. sponsored by www.americanhunaarianfederation.ora - www.amsz.ora támogatja ezt az oldalt

Next

/
Thumbnails
Contents