Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)
2006-07-07 / 259. szám
18 MAGYAR SZÓ-A HÍD ________________________________KÖZÉLET__________________________________ 2006. JÚLIUS 7. Egy tiszta forradalom tiszta arca imre Frigyes né, Pálinkás Vera • ✓ Dr. Brusznyai Árpád 1958. január 9-én hajnalban a kőbányai Kisfogház télbe dermedt udvarán a bitófa alá kísérnek egy fiatal férfit a hatalom engedelmes szolgái. A fiatal férfi bicegve, hátul összekötött kézzel közelít az akasztófához, és érces baritonján kivégzése előtt a Himnuszt énekli.. .A hóhér a nyakába akasztja a kötelet, kirúgja a zsámolyt az elítélt lába alól, a Himnusz megszakad.. .A börtönorvos annak rend- je-módja szerint megállapítja a halál időpontjának beálltát, a fiatal férfit összekötözött kézzel, arccal a föld felé - ahogy akkortájt "illik" - faládába lökik, és mintegy harminc évre - elnyeli a szürkeség... Mintha az antik sorstragédiák alapján készült fekete-fehér film záró kockái peregnének a nézők szeme előtt... A hatás katartikus: torokszorító tehetetlenség feszítő érzését keltő, de mégis felemelő, az kezet ökölbe rántó, a fejet ösztönösen is a magasba emelő... Igen. Emiatt a várható reakció miatt kellett jeltelen sírba temetni, elhallgat- ni-eltitkolni 1956 "bűnöseit", kardlappal veretni halottak napján a halottakat keresőket a 301-es parcelláben, elhallgattatni a kérdezőket, megfélemlíteni a szólni tudókat és akarókat... A fiatal férfi egy a 350 kivégzett közül: Dr. Brusznyai Árpád, aki az 1956-os forradalomban a Veszprém Megyei Nemzeti Forradalmi Tanács elnöke volt.. Egy tiszta ember, aki felismerte és igazsága tudatában vállalta a történelem által ráruházott feladatot, és ártatlansága tudatában nem menekült el a bosszúra szomjas hatalom elől. Egy tiszta ember, aki életáldozatával, erkölcsi tisztaságával és helytállásával példává magasodott törpe korunkban. Emlékét méltó módon ápolni, róla szólni szűkebb pátriájában, Veszprémben is nagy megtiszteltetés. S hogy nemcsak a hatvan ezres város szellemi épülésében, hanem e posztumusz elismeréssel a Kárpát - medencei magyarság mentális megújulásában is szerepet szánnak neki az őt erre a díjra felterjesztők és a kuratórium tagjai, köszönet érte mindazok nevében, akiknek számára nemzeti megmaradásunk sorskérdés. Ki volt tehát a 33 évesen kivégzett Brusznyai Árpád? Kitüntetéssel végzett klasszika-filológia szakos veszprémi gimnáziumi tanár, fiatal férj és egy kicsiny lány édesapja... A szentesi Horváth Mihály Gimnázium végig színjeles növendéke, akit az iskola 1942-es értesítője szerint "Szentes város Kossuth - alapítványának kamatjaival való jutalmazására mint kitüntetésre érett tanulót" ajánlott a tanári kar a történelem tanulásban való kiválóságáért.. Remek latinista, megbízható korrepetitor, családját is segítve, ősvezető a cserkészcsapatban. A Pázmány Péter Tudományegyetem klasszika-filológia szakán végez Moravcsik Gyula professzor úr tanítványaként. Az Eötvös Kollégium kiváló diákja, a kollégium alkotó szellemi légkörében tudós pályára készül. A Ho- mérosz-kérdésről írt tudományos munkája nyomán a szakma is egyetemi karriert, ígéretes jövőt jósol neki. Am a történelem ekkor szól közbe - először. A kommunista hatalomátvétel hatására az "osztályellenség" Brusznyait - édesapja az I. világháború után nyugdíjazott csendőr őrmester volt, testvére a bécsi Pázmáneumban egyházjogi doktorátust szerzett Dr.Brusznyai József, a váci püspök titkáraként 1951-től 3 és fél évet ül Kistarcsán - eltávolítják az egyetemről. Tanársegédi állásának megszűntével Veszprémben a Lovassy Lászlóról elnevezett - korábban piarista - gimnáziumban tanít latin nyelvet és történelmet, osztályfőnök. Diákjai nemcsak mint kiváló szaktanárra, de mint klasszikus értékeket, elveket követő nevelőre emlékeznek vissza rá. Egyik neves tanítványa, Balogh Elemér, a Csíksomlyói passió szerzője írja róla: "Szaktárgyai segítségével szinte észrevétlenül helytállásra, erkölcsi szilárdságra, munka- és hazaszeretetre nevelt bennünket. S ő tanított meg bennünket arra is, hogy egyenes embernek nincs takargatni valója, s ezért nem szemlesütve sunyit..A tanítási órákon kívül szívesen muzsikál, gordonkázik, a gimnázium kórusát vezényli, orgonái a templomban. Boldog fiatal férj, hamarosan egy lány, Margitka édesapja. 1956-ban , március 15-én a gimnáziumban tartott ünnepi megemlékezésnek Dr.Brusznyai Árpád a szónoka. /Ez a beszéd többször is elhangzott : a 90-es években a gimnázium ugyancsak március 15-i megemlékezésén és méltatások izgalmas, érdekes betétjeként. Mádl Ferenc professzor, elnök úr is ebből idézett egy 1999-es veszprémi tudományos ülésen, amelynek témája Kahler Frigyes professzor A Brusznyai-per c. könyvének megvitatása volt a Magyar Tudományos Akadémia helyi székházában./ E szónoklat témája a gimnázium névadója, Lovassy László. így ajánlja őt a diákifjúság figyelmébe a fiatal tanár . .ő az, aki 1836-ban az országgyűlés termében gyújtó hangú beszédet tart, ő az, aki 1836. jan. 29-én Pesten beszéddel üdvözli az ifjúság nevében Wesselényi Miklóst, akit akkor már perbe fogtak forradalmi magatartásáért. Kimondja, hogy a sötétség és a korlátot nem ismerő hatalom ellen küzd, kijelenti, hogy jellemes ember nem retteg a pallostól. Hogy az ifjúság, bár békés eszközökkel küzd a szabadságért, de ha eljön az idő, vérét is hullatja...A király leiratban utasította a nádort, hogy Lovassy Lászlót fogassa el és felségsértés címén ítéltesse el. Bár bizonyító anyagot a 10 hónapos vizsgálat nem tudott összegyűjteni, 10 év várbörtönre ítélték. Ünnepeljük Lovassy Lászlót, mert a végsőkig helytállt az egyszer felismert igazság mellett, harcolt érte, nem riadt vissza az önkény fenyegetési- től, nem féltette és mentette magát. Vállalta sorsát, és hű maradt eszméihez." Néhány hónap múlva a forradalom veszprémi eseményei során, amikor a tanácsrendszer helyett megkezdődik az új önkormányzati struktúra kiépítése, a gimnázium tantestülete Dr. Brusznyai Árpádot delegálja a Veszprém Megyei Nemzeti Forradalmi Tanácsba, amely elnökévé választja. Sorsába itt szól bele másodszor a történelem. Feladatot kap, és a feladatot vállalja, mint ünnepi beszédének "hőse". Legmegbízhatóbban a Veszprém 1956-os történetét feldolgozó Mészáros Gyula kutatásai nyomán ismerkedhetünk meg Brusznyai Árpád ekkori tevékenységének néhány fontos elemével. A fővárosba utazik Kána Lőrinchez, a légierő parancsnokához, és megbízható katonai parancsnokot kér Veszprém védelmére, mert az itteniek többsége tudomása szerint beépített ember. A megyei közigazgatás megszervezéséhez - mivel ő maga nem szakember - Dr. Horváth Ferenc veszprémi jegyzőtől kér segítséget. Útját állja az erőszaknak: a fegyverért hozzá forduló, Pestre készülő egyetemisták kezébe nem ad fegyvert fiatal életük védelmében. A hozzá forduló városi párttitkárt, a későbbiekben a megyében "mindenható" Pap Jánost biztosítja, hogy technikusi végzettségének megfelelően lesz helye az '"új világban" - a fűzfő- gyártelepi vegyigyárban. November 4-e után nem menekül, barátai tanácsa és letartóztatásai ellenére sem fontolgatja a disszidálás gondolatát, mert tisztában van ártatlanságával, igazával. Az is erősíti ebbéli hitében, hogy a szovjetek ugyan elhurcolják Veszprémből Debrecenbe, de Ungvárra már nem toloncolják tovább. A debreceni kihallgatási jegyzőkönyv dokumentálja, hogy a megszálló szovjet hatalom nem találja bűnösnek. Nem úgy a nagylelkűségét, emberségét felejteni nem tudó helyi hatalom... Az ő sorsára is ráismerhetünk Márai Sándor szép metaforáit ízlelgetve: "Mert mikor az igazat - a legegyszerűbb igazságot - kimondod, tudnod kell, hogy rögtön lángok gyulladnak fel körülötted: a szenvedély, a számonkérés, a sértettség lángözöne. Aki az igazat mondja, tűzten- geren halad át, s helyesen teszi, ha ..azbesztruhába öltözik, máskülönben tüstént elperzselik a lángok..." Őt is "elperzselik a lángok". 1957 októberében ugyanis a Győri Katonai Bíróság Népbírósági Tanácsa, a vérbírák testületé ..a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetése bűntettének elkövetése miatt., életfogytiglan szabadságvesztésre, közügyektől való eltiltásra, teljes vagyonelkobzásra ítélte. A sértettség, a kicsinyes bosszú, az erkölcsi alacsonyabb rendűség tudata ezt a szigorú, de a reményt mégis életben tartó ítéletet is megváltoztattatta: Veszprém megye kommunistái - Pap János vezetésével - nem tartották elég szigorúnak, az elkövetett bűnnel arányosnak az életfogytiglan szóló börtönbüntetést. Nagy Andor százados, ügyész fellebbezési óvása eredményes, a másodfokú ítélet halálbüntetés. Hiába kilincsel kétség- beesetten a feleség, Iluska, jut el a Kádár előszobájába, hiába próbálnak segíteni az Eötvös Kollégiumból a tudós kollégák, Keresztury Dezső, Kodály Zoltán, mindez haszontalan. "Példás gyorsasággal" végrehajtják az ítéletet, 1958. január 9-én megszabadul az önnön legitimációjáért "keményen" dolgozó hatalom a demokratikus államrend félelmetes ellenségétől... És a gerincek megtörésének "puhább" módszerei, évtizedei következnek... A Kádár-rendszer posványában, a hallgatás és az elhallgattatás,, a "percnyi szabadságok", a pragmatizmus világában - úgy tűnt - csak a család és néhány tanítvány őrzi csendben annak az embernek, tanárnak az emlékét, aki - ahogy az ön- sors-próféciában olvashattuk - "vállalta sorsát, és hű maradt eszméihez." Am a rendszerváltoztatás hajnalán szép emberi bátorsággal a Magyar Demokrata Fórum veszprémi szervezete Dr. Horváth Balázs és Mészáros Gyula javaslatára - 1989. jún. 9-én elsőként az országban - emléktáblát állíttat a veszprémi Várban a mártír tanár tiszteletére. Él még a tanácsrendszer, a Munkásőrség, a szovjet csapatok a szomszédos Szentkirályszabadján állomásoznak, de az emléktáblát éjszaka bátor férfiak őrzik, és ...megmarad. Mára, elmondhatjuk, szakrális helyévé vált a Brusznyai hagyomány őrzésének. Am nemcsak a holt anyag őrzi az emberi helytállás szép példáját Brusznyai Árpád történelemformáló tevékenységének helyszínén. Az emléktábla állítással egy időben- ugyancsak Dr.Horváth Balázs és Mészáros Gyula javaslatára - megszületik a Brusznyai Alapítvány, mely évente egy alkalommal ünnepélyes keretek között Brusznyai-emlékéremmel jutalmaz eg}’ veszprémi tanárt és egy végzős középiskolás diákot a Brusznyai szellemiség őrzéséért az oktatási intézményekből, magánszemélyektől származó javaslatok alapján. Az 1990. március 15-én, az első szabad választások előtt megtartott emlékünnepségtől számítva 17 alkalommal tüntetett ki a kuratórium arra érdemesnek ítélt tanárt, diákot, akik közül most néhányan itt ülnek a teremben. 1994-ben találtuk meg a hagyomány- őrzésnek a véleményünk szerinti legméltóbb módját: a humanista, életszeretetet sugárzó, zenét kedvelő és gyakorló tanár emléke előtt egy 250-300 dalosból és zenészből álló kamarazenekar és kórus tiszteleg a Brusznyai család jelenlétében. A Mendelssohn Kamarazenekar és a Középiskolai Oratóriumkórus Mozart, Beethoven, Vivaldi, stb... oratorikus műveinek előadásával teszi emlékezetes zenei élménnyé is az estet. Méltó helyszín a Pannon Egyetem aulája, amelyet évről évre zsúfolásig megtölt az emlékezők sokasága. Az elmúlt évek gyakorlata nyomán Veszprém egyik legrangosabb társadalmi eseményévé is vált a Brusznyai- emlékhangveseny, ahol a volt tanítványok mellett a magyar társadalom jeles személyiségei is tisztelegnek a mártír tanár emléke előtt január második szombatján. Tudomásunk szerint Szentesen és Derekegyházán emléktábla, Szentesen és Veszprémben utca is, Vácott, ahol leánya Margit él, meg az Eötvös Kollégiumban is őrzik Brusznyai Árpád emlékét. Hogy az a szellemiség, amelyet ő képvisel: az örök emberi értékek tisztelete, a hatalomgyakorlás közösség szolgálatként való felfogása, a helytállás erősebben hassa át a társadalmat ma, amikor szó és tett oly gyakran esik messze egymástól, "ez a mi munkánk, és nem is kevés". Hogy Brusznyai Árpád szellemi-erkölcsi hagyatéka, humanista helytállása, minél tágabb körben legyen érték, példa, ezt szolgálja a "Magyar Örökség-díj". Veszprém, 2006. június.
