Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)
2006-07-07 / 259. szám
10 MAGYAR SZÓ —A HÍD Gazdaság 2006. Jb Az USA-ban keresnek a legjobban a menedzserek Július 4. Évi 10,9 millió dollár az amerikai cégek csúcsvezetőinek átlagos jövedelme, miközben a munkások keresete valamivel kevesebb mint 42 ezer dollár - derül ki az Economic Policv Institute (EPI) 2005-ös adatokon alapuló tanulmányából. Ez azt jelenti, hogv a menedzserek egv munkanapjukra többet kapnak, mint az alkalmazottaik az egész évben. A menedzserek jövedelménél az EPI a jutalmakat, a részvényopciókat és az egyéb pluszjuttatásokat is figyelembe vette. A főnökök az átlagos alkalmazott fizetésének 262-szeresét keresik, ami azt jelenti, hogy egy esztendő kivételével a legszélesebbre nyílt az olló az elmúlt negyven évben. Ennél nagyobb differencia csak 2000-ben volt, amikor 300-szoros különbséget mutattak ki, de például 1965-ben a főnökök még csak a 24-szeresét kapták beosztottjaikénak. A vezetői keresetek az USA-ban általában magasabbak, mint más országokban: 2003-ban például 1,6-szer többet kerestek, mint brit kollégáik, de az ösztönzést célzó juttatások esetében 5,2-szeres a szorzó. (Napi Gazdaság) S&P: a magyar intézkedések hatása Nem azért minősítette vissza Magyarországot a Standard & Poor's, mivel nem hisz a költségvetési csomag végrehajtásában, hanem mert úgy látják, hogy a helyzet a korábban ismerthez képest nagyobb mértékben romlott az év eleje óta, mint a csomagban szereplő kiigazítás mértéke, így az intézkedéstervezet nettó hatása negatív - derült ki Kai Stukenbrock, a hitelminősítő területi igazgatójának szavaiból. Azt is megjegyezte, biztosak abban, hogy a kormány végrehajtja majd a csomag jelentős részét, s egyébként is a térség leginkább reformorientált kormányának tartják az újjáválasztott koalíciót. Azt is hozzátette azonban a szakember, hogy a költségvetési csomagban túlsúlyos a bevételi oldal a kiadáscsökkentés rovására. Kitért arra is, hogy változada- nul 2014-et tartják Magyarország legvalószínűbb euróövezeti csatlakozási időpontjának. (tozsdeforum.hu) Valuta-Árfolyamok (JÚLIUS 4.) 1 USD = 218,37 HUF 1 USD = 0,781 EURO 1 USD = 2,776 RON 1 EURO = 279,324 HUF MA magyarok nagy része soha nem fektet be PASSZÍV JELENLÉT A GfK Befektetési barométer 2006 tavaszán továbbra is óvatosnak mutatja az európai magánbefektetőket. Bár az Egyesült Államokban is a rövid lejáratú betétek vonzzák a legtöbb tókét, a tőzsdei értékpapírok, így a részvények és részvényalapok lényegesen népszerűbbek, mint Európában - állapítja meg a GfK Custom Research Worldwide és a Wall Street Journal Europe legfrissebb tanulmánya. Július 3. Az első, 2006-os megkérdezés eredményei nem jeleznek komoly változásokat az előző időszakhoz képest. Továbbra is az Egyesült Álamokban a legmagasabb - mintegy 49 százalék - azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek vagyona meghaladja az 50 ezer dollárt. Európában a megkérdezett háztartások mindössze 11 százaléka nyilatkozott 50 ezer eurónál magasabb magán vagy ónról. Közép-Európá- ban és Magyarországon közel megegyezik - 2 százalék - ezeknek a háztartásoknak az aránya. A kutatás során az ingatlanvagyont nem vették figyelembe, vagyis ebbe az összegbe csupán a háztartások pénzügyi befektetéseinek értéke szerepel. Az aktuálisan igénybe vett befektetési formák arányában sem figyelhető meg számottevő változás: továbbra is a rövid lejáratú betét az, amibe a magyarok a legtöbbet fektettek. A megkérdezettek 13 százaléka mondta, hogy legtöbb pénzét e megtakarítási formában kamatoztatja. Ugyanakkor érdekes, hogy a magyarok 74 százaléka a felsorolt befektetési formák egyikébe sem ruházott be. A magyarok nemleges válaszainak aránya a nyugat-európai és a közép-európai átlagot is meghaladja, bár nem új jelenség. 2005 őszéhez képest némiképp csökkent ennek a csoportnak a súlya: akkor a magyarok 78 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyik □ részvények ■ egyéb alapok ■ rövid lejáratú betétek ■ nyugdíjalapok ■ nem ruházott be ezekbe □ (részvényalapú) befektetési alapok" □ kötvények ■ életbiztosítások a egyéb befektetési típusok említett befektetési formába sem invesztált. A most is legnépszerűbb rövid lejáratú betétről tavaly tavasszal és ősszel a lakosság 10 százaléka mondta, hogy ebbe fektetett legtöbbet, amihez képest a mostani 13 százalék enyhe emelkedést jelez. A részvényekbe és befektetési alapokba hazánkban a lakosság alig egy százaléka tett pénzt. Visszatekintve ez az arány a felmérés során mindig is 1-2 százalék körül ingadozott, ami megfelel a közép-európai átlagnak. Jelentős átrendeződés most sem történt honfitársaink befektetési "portfoliójában", a megkérdezettek 6 százaléka mondta, hogy a fél évvel ezelőttihez képest gyarapodtak rövid távú betétei, és 5-5 százalék számol be erről a nyugdíjalapok és az életbiztosítás esetében. Ha rendelkezésére állna 7 millió forint, minden ötödik magyar a rövid lejáratú betéteket részesítené előnyben, azaz ilyen betétekbe fektetne a legtöbbet. Második helyen az egyéb befektetési típusok állnak (11 százalék), ezt pedig fej fej mellett a kötvények és az életbiztosítások követik - mindkét befektetési forma a megkérdezettek 8-8 százalékánál állna első helyen. A részvényeket még elméleti szinten is kevésbé preferálják: Közép-Európában a válaszadók 8 százaléka mondta, hogy ha tehetné, részvényekbe fektetne, ez az arány hazánkban csupán 4 százalék. Érdekes viszont, hogy a részvénybe fektetni kívánók aránya tavaly ősszel a szokásosnál magasabb volt és elérte a 10 százalékot. A részvények népszerűsége - csakúgy, mint a kutatás során vizsgált többi befektetési típusé - az első negyedév adatai szerint visszaesett az előző időszakhoz képest. A magyarok megtakarításokra vonatkozó várakozásai 2006 tavaszán optimistábban alakultak a régió többi országában mérthez képest - vélhetően egy ma elvégzett felmérés már árnyalná ezt a képet. A magyarok 12 százaléka vélte úgy az idei első negyedévben, hogy valamivel, illetve sokkal többet pénzt fog félrerakni, mint az előző 12 hónapban. Közép-Európában csak 8 százalékot ért el ez az arány. A választások után ismertté vált megszorító csomag nyomán azonban sosem látott mértékben zuhant a fogyasztói bizalmi index, így ma alighanem más képet kapnának a felmérésben. (index.hu) M Amerikai-francia autóipari óriás alakulhat KERESZTKAPCSOLAT A General Motors nyögvenyelősen haladó stabilizációja miatt az amerikai cég egyik tulajdonosa nem bízik a vállalat talpraállítását szolgáló stabilizációs csomagban, ezért inkább szövetségest keres. Június 30. A Kirk Kerkorian milliárdos vállalkozó tulajdonában levő Tra- cinda Corp. elvesztette a bizalmát a General Motors Corp. vállalatot vezető Rick Wagoner által fémjelzett stabilizációs csomag iránt. A Tracinda 9,9 százalékos pakettel az államokbeli autógyártó negyedik legnagyobb tulajdonosa. Kerkorianék azt szeretnék elérni, hogy a GM lépjen szövetségre a Nissan Motor Co. és a Nissanban 44 százalékos ellenőrző pakettel rendelkező Renault SA által alkotott párossal. Ha ez nem sikerül, akkor viszont a Tracinda szerint fel kell gyorsítani a tavaly 10,6 milliárd dolláros veszteséget termelő cég szerkezeti átalakítását. A Wagoner-terv szerint a cég talpra állításához elegendő bizonyos gyárak bezárása, 30 ezer álláshely megszüntetése, illetve az autótervezés olcsóbbá tétele. Kerkorian azonban ennél radikálisabb költségcsökkentést tartana kívánatosnak. A 89 éves milliárdos azért nincs megelégedve Wagonerrel, mert a jelenlegi vezérigazgatónak eddig nem sikerült megállítania az eladások visszaesését az Egyesült Alamokban, ahol a GM piaci részesedése 1925 óta nem látott szintre esett vissza a nagy ázsiai autógyártók térnyerése miatt. Tracinda a múlt héten közölte az amerikai vállalat vezetésével, hogy a Nissan és a Renault késznek mutatkozik egy jelentős, de kisebbségi tulajdonrész megvásárlására a GM-ben. (Napi Gazdaság) A hirdetés befektetés. ffeKTESSEN BE A MAGYAR SZÓBA! 1-877-A MAGYAR
