Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)

2006-06-30 / 258. szám

12 MAGYAR SZÓ —A HÍD TUDOMÁNY 2006. JÚNIUS 30. Röviden Jobban pusztul a korall, MINT VALAHA Sydney, 2006. június 19. A hetvenes évek óta keletkezett a legtöbb kár a korallzátonyokban, leginkább a túlzott halászat és a partszakaszok beépítése következményeként - derült ki egy nyilvánosságra hozott jelentésből. A kutatók az elmúlt 2 20 ezer év négy’ nagy' korszakát kü­lönböztették és vizsgálták meg a karib-tenge- ri térségben. Megállapításuk szerint a geológi­ai mozgások a felszínre vetették és elpusztítot­ták a koraitokat, ám minden ilyen alkalom után a képződmények visszanyerték régi szer­kezetüket. A 70-es évek óta azonban teljesen eltűnt az Elkhom-korallzátony. A korallok pusztulásáért az ember tehető felelőssé, a túl­zott halászat és a partok beépítése okozza ugyanis a legnagyobb kárt azokban. Szúnyogmágnes Amerika, 2006. június 23. Egy amerikai gyár kikísérletezte a kémiai úton működő szú­nyogvadász készüléket, amely PB-gázzal működik és már Magyarországon is besze­rezhető. Az eredeti nevén szúnyogmágnes­nek nevezett készülék a levegő folyamatos melegítésével az emberi szervezet hőmérsék­letét és kipárolgását, utánozza, szén-dioxid valamint az emberi testnedvhez hasonló, a nőstény szúnyogok számára ellenállhatatlan vegyidet (octenol) kibocsátásával - adta hírül az egyik kertészeti kiadvány. A szúnyogva­dásznak öt, PB gázzal működő változata van, hatóterülete típustól függően 2000-6000 négyzetméter. A gép a rovarokat egy zsákba gyűjti, ami cserélhető. Négy-hat héten belül az összes vérszívó elpusztul a környéken. Egy új faj: a borneói kaméleonkígyó Jakarta, 2006. június 27. Új mérges kígyófa­jtát fedeztek fel Bomeó szigetén, s az állat - a kaméleonokhoz hasonlóan - képes változtatni bőrének a színét. "A hüllőt egy évvel ezelőtt fogták be a Borneo indonéziai részén, a Kapuas folyó nedves partján, és azóta bebi­zonyosodott, hogy valóban új fajról van szó" - mondta Iwan Wibisono, a Természetvédelmi Világalap munkatársa. Kígyók között ritka képességnek számít a szín változtatás. A most fellelt borneói faj leginkább áldozatainak be- cserkészésekor alkalmazkodik a környezete színéhez. Bomeó sűrű erdőiben egyébként igen gyakran fedeznek fel új fajokat, tavaly a WWF munkatársainak sikerült lefényképezni egy a macskánál kissé nagyobb, bozontos farkú emlőst. Kávéval A MÁJZSUGOR ELLEN Washington, 2006. június 13. A feketekávé véd a májzsugor ellen - vélik amerikai kutatók. A kaliforniai Kaiser Permanente intézet munkatársai a májkárosodás fokát megállapítandó, bizonyos enzimek szintjét vizsgálták a vérben. Az alkoholisták esetében az enzimek szintje, ahogy ez várható volt, igen magasnak bizonyult, ám annál, aki a szeszesital mellett kávét is fogyasztott, jóval alacsonyabb értékeket mértek. Mint kiderült, már a rendszertelen kávéfogyasztás is 30 százalékkal csökkenti a cirrózis kialakulásának veszélyét. Azok, akik napi 1-3 csésze feketét fogyasztottak, 40 százalékkal kisebb kockázat­tal számolhattak, négy, vagy annál több csésze pedig 80 százalékkal csökkentette a májzsugor veszélyét. H Elindultak a kutatások emberi embriós őssejtekkel SEJTNYI LÉPÉSEK Franciaországban először kezdhetnek kutatást emberi embriókból származó őssejtekkel. Magzati őssejtek segítségével béna patkányokat állították talpra amerikai tudósok. Párizs, 2006. június. 21. Hat, közin­tézményben dolgozó biológuscsoport kapta meg elsőként Franciaországban az engedélyt arra, hogy kutatást folytasson emberi embriókból származó őssejtekkel - adta hírül a Le Monde című napilap Carine Cambyre, a Francia Orvosbio­lógiai Hivatal főigazgatójára hivatkozva. A főigazgató elmondása szerint a kuta­tásban felhasznált őssejtek olyan lom­bikban létrehozott embriók szöveteiből származnak, amelyeket nem szülői prog­ramokban hoztak létre. Az engedélyezett kutatásoknak há­rom célja van: először is az ismeretek ja­vítása az emberi embriókat felépítő ős­sejtek közti különbségek mechanizmusá­nak jobb megértéséhez. Ezt követően a kutatók azt fogják vizsgálni, hogy meny­nyire hasznosíthatóak ezen őssejtek a ge­netikai betegségek tanulmányozásában. Végül pedig terápiára való alkalmassá­gukat fogják felmérni a biológusok. Az érintett hat kutatócsoportból öt a gyógyszer- és orvosi kutatásokkal foglal­kozó Insermben, egy pedig a párizsi Pas­teur Intézetben dolgozik, s valamennyi­en külföldről beszerzett őssejtekkel dol­goznak. A francia kormány 2004 októberében engedélyezte rendeletben, hogy labora­tóriumok gyógyászati céllal embrióból nyert őssejtekkel kutatásokkal végezzek. Philippe Douste-Blazy akkori egészség­ügyi miniszter a rendeletet ismertve hangsúlyozta, hogy a jogszabály nem szolgál kiskapuként az emberi kló-, nozáshoz, hiszen csak olyan őssejtekkel dolgozhatnak a szakemberek, amelyek a petesejt megtermékenyülése után öt-hat nappal keletkeznek, és egyébként nem fejlődnének magzattá. A francia parlament 2004. júniusában fogadta el végleges változatban az embe­ri klónozást tiltó bioetikai törvényt, amely elvileg tiltja a terápiás célú klónozást, de öt évre felfüggesztette a ti­lalmat, hogy időt adjon a szakértőknek az ezzel kapcsolatos problémák felméré­sére. Időközben a washingtoni Johns Hopkins University School of Medicine kutatói a legfőbb eredménynek azt tart­ják, hogy elérték az őssejteknek gerinc­velői motorikus neuronokká, azaz olyan idegsejtekké való átalakulását, amelyek az idegi impulzusokat közvetítik az agy­ból és a gerincvelőből az izmok felé. Rá­adásul azt is elérték, hogy ezek összeren- dezetten voltak képesek együttműködni az izmokkal. A kísérlet első szakaszában a tudósok Douglas Kerr irányításával az őssejteket úgynevezett növekedési fakto­rok elegyével kezelték. Ennek eredmé­nyeként elérték, hogy az őssejtek moto­rikus neuronokká alakultak át. A második fázisban a motorikus neu- ronokat beadták a patkányoknak. A kí­sérleti állatokat egyidejűleg különféle gyógyszerkombinációvaí kezelték: egyes készítmények elősegítették az idegek nö­vekedését, mások blokkolták a szervezet védekező rendszerének ama funkcióit, amelyek meggátolták volna az idegsejtek bizonyos nyúlványainak, az axonok nö­vekedését. A terápia sikeresnek bizo­nyult: a tudósok számítása szerint az egy-egy patkánynak beadott 4100 moto­rikus neuronból átlagosan 120 lépett kapcsolatba az izmokkal. A sejtek által közvetített idegi impul­zusoknak köszönhetően a patkányok új­ból mozgatni tudták végtagjaikat. A terá­pia megkezdésétől számított hat hónap múlva 15 bénult patkányból tizenegy lábra állt. Távlatilag a módszer gerincsérülés miatt megbénult emberek, vagy izom­sorvadásban szenvedő betegek gyógyítá­sára alkalmazható majd. M Átmenetileg megvakult a Hubble ROSSZ A VILÁGSZEM Meghibásodott az amerikai Hubble űrteleszkóp központi kamerája -jelentette be a Space Telescope Science Institute (STSI) Washingtonban. Washington, 2006. június 26. A ka­mera számítógépe üzeneteiben arra hi­vatkozik, hogy a generátor túl nagy fe­szültségű áramot termelt, ezért állt le a szerkezet. "A kamerát stabilizáltuk, je­lenleg is folynak az informatikai vizsgá­latok" - jelentette közleményében az STSI, hozzátéve, hogy a problémát minden bizonnyal a Földről is meg le­het oldani. Az ÁCS (Advanced Camera for Surveys) kamerát 2002-ben helyezték működésbe amerikai űrhajósok. A Johns Hopkins Egyetem, a NASA (Amerikai űrkutatási Hivatal), a Ball Aerospace and Technologies Corp., illetve az STSI együttműködésében megalkotott szerke­zet képes az ibolyántúli sugarak érzéke­lésére is. A Hubble űrtávcsövet 1990- ben állították Föld körüli pályára, és a NASA 2007-ben újabb javításokat ter­vez a berendezésen, hogy a Hubble 15 évesre tervezett küldetését még öt évvel meghosszabbítsák. Impulzusokkal a migrén ellen Washington, 2006. június 24. Eg}’ új, elektromágneses hullámokat ki­bocsátó amerikai szerkezet segítségé­vel a feltalálók szerint megelőzhetők a migrénes rohamok. "Bizonyos agyterületek működési zavarát nevezzük migrénnek, ame­lyet kémiai úton és elektromágneses módszerekkel lehet kezelni" - mond­ta Bibiana Savaria neurológus a BBC brit közszolgálati televíziónak és rá­diónak. Az Ohiói Egyetem kutatói által ki­fejlesztett készülék rövid elektro­mágneses impulzusokat bocsát ki, megelőzve, illetve megszakítva a migrénes rohamot. A vizsgálatok és tesztek eredményei szerint a szerke­zetet kipróbáló fejfájós betegek 69 százalékának vagy teljesen elmúlt a migrénje, vagy jelentősen csökkent a fájdalom mértéke. A világ lakosságának 10-15 száza­léka szenved migrénben, 65 százalé­kuk nő. Az átlagosan három napig tartó erős fejfájás évente tizenhárom­szor tör rá a betegekre. A vizsgált személyek már két órá­val az új szerkezettel történt kezelés után érezték annak jótékony hatását.

Next

/
Thumbnails
Contents