Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)

2006-06-02 / 255. szám

li MAGYAR SZÓ — A HÍD_________________________ _______________KULTÚRA________________________________________________________2006. JÚNIUS 2. ■ Miért zárkózottak a könyvolvasók? KAIROSZ MAGÁNYA Ha belépünk egy nagymenő könyvkiadó céghez (üvegpalota, enbéegyes derekú titkárnő, vezérigazgató úr divatlapból szabotkairoszövet öltönnyel), hat leülés előtt nézzünk bátra, mielőtt egy ”like Hollywood” márkájú elegáns bőrfotelcsoda mélyébe zuhanunk. A Kairosznal azonban ültem már hokedlin is: ott nem a bőrfotel volt elegáns, hanem a kiadott kötetek szellemi eleganciája fogott közre, melyből a tartal­mi igazság fénylett legjobban. A világ legjobb kulturális épülete a Művészetek Palotája A Millenniumi Városközpontban fekvő Művészetek Palotája nyerte az építészeti szakma legkiemelke­dőbb nemzetközi elismerését a FIABCI Prix d'Excellence 2006. évi díját - jelentették be a Bangkok­ban tartott ünnepélyes gálán. A díjat a világ egyik legtekinté­lyesebb napilapja, az amerikai The Wall Street Journal és a FIABCI alapította. A FIABCI Prix d' Excellence az építészeti csúcstel­jesítményeket ismeri el. Maga az FIABCI a legnagyobb és legátfo­góbb, 52 éves múltra visszatekintő nemzetközi ingadan szakmai szö­vetség, amely világszerte 50 ország­ban rendelkezik tagozattal. A zsűri tagjai nemzetközileg elismert kima­gasló ingatlanszakértők. A FIABCI Prix d'Excellence az átfogó minő­séget és a működtetés színvonalát ismeri el, s nem csupán az esztéti­kai, méretbeli vagy funkcionális tu­lajdonságokat. A Lágymányosi híd pesti oldalánál fekvő 70 ezer négy­zetméteres Művészetek Palotájának építése 2002. márciusában kezdő­dött, és 2005. március 14-én volt a megnyitója. Benne kapott helyet egyebek közt a Ludwig Kortárs Múzeum, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem. A palota egy­szerre 4500 látogatót képes fogadni. A Bartók Béla Nemzeti Hang- versenyterem nemzetközi összeha­sonlításban is kiemelkedő körülmé­nyeket teremt a zenei műfajok szá­mára. A terem 25 méter magas, 25 méter széles, és 52 méter hosszú, olyan méretű, mint eg)' gótikus ka- tedrális. (MTI) Szerkesztette: Földessy Dénes Megalakulásának tizedik évfordulóján méltó megismertetni a Kairosz Kiadót az amerikai magyar olvasókkal.- Kérdezhetek egy jubileumi adatot? Igaz, hogy Papp Lajos pécsi szívsebész professzor Jöjjön el a Te országod köny­ve a tíz esztendő abszolút sikermúve?- Igaz! Ez a szerző nálunk megjelent két kötetének egyike s most adjuk el be­lőle a huszonharmadik ezret.- Ez a mennyiség régen, az állami könyvkiadás és könyvterjesztés korában sok volt vagy kevés?- Nem lehet összehasonlítani. Papp professzor könyve minden mércével mérve kiemelkedő példányszámú. Az értelmiségi réteget vonzó Pilinszky Já­nos egy-egy művéből például régen csu­pán az állami kereskedelem átvett s el­adott ennyit.- Beszéljünk arról, ami a két szám kö­zött van. Az egyre növekvő elszegénye­dés mellett mitől csökkent ennyire a könyvolvasók száma? Milyen állapotban van az olvasás belső szabadsága? Korlá- tozzák-e társadalmi méretű rejtett hatá­sok az olvasás örömét?- A mi kiadónk olvasóinak gondolko­dása nyilván közel áll a könyveink szelle­méhez, ha nem is teljesen azonos vele. Két könyvünket említem meg. Papp professzor már említett sikerkötete, a Jöjjön el a Te országod, nem szépirodal­mi, hanem riportokból, tanulmányokból vagy például jegyzetekből született, de a legjobb értelemben vett "vegyes műfajú" könyv létére a hihetetlenül nagy, hu­szonhárom ezres eladott példányszámot eredményezett. Az elmúlt karácsonyra már a másik kötetét adtuk ki, de a szoká­sos, óvatos és legfeljebb háromezres in­duló példányszámmal szemben, már tíz­ezer példányban, Verbum cordis, vagy a Szív szava címmel. Végül is az olvasás örömét nem lehet tartósan korlátozni; hiszen az alapvetően író és olvasó lelkü- letének, egyéniségének, sorsának szeren­csés találkozásából születő, folyamatos feltámadásra ítélt öröm.- Akkor hol a veszélygóc? Az ember­ben milyen új belső gátak emelkedtek az olvasás útjába?- A rendszerváltás óta a politikai mű­vek időszerű változatai hiteltelenné vál­tak. Tömegek tapasztalják, hogy "megy a szöveg", de - talán mert a háttérben va­lakik ügyesen tevékenykednek -, nem történik semmi jó .Mondhatni, a szöve­gek kenetteljesek, de a politikai esemé­nyek éppen az ellenkező irányba tarta­nak. Az olvasók nem hisznek a gyakorla­ti politikában..- Miért nem?- Kiadtuk Fritz Tamás politológus Kö­vetkezmények nélküli ország című könyvét is. A politikában való hitetlen­ség oka, hogy a bűnök, főleg a társadal­mat anyagilag súlyosan károsító, elhíre­sült bűncselekmények bűnhődés nélkül maradnak, szinte biztatólag..- Az írott jog szerint demokráciában élünk, jogállam vagyunk, tehát a társada­lom védelmében a bűnt bűnhódésnek kellene köventie.- Valójában nagyon messze vagyunk még ettől.- Az ön könyvkiadójának olvasói eb­ben a helyzetben miért vonulnak kissé vissza a magánéletbe?- Mert 56-os nemzedék csak egy volt!- Mi játszhatta a főszerepet az 56-os szellem kihúnyásában?- Az, hogy a Rákosi-féle kommuniz­mus annyiban jobb volt, mint a Kádár­féle, hogy maga terror is sokkal kiszámít- hatóbbBan működött.- A régi órmesterviccre gondol? Ami­kor a bakák azért tartották jónak az őr­mestert, mert ha reggel bement a lakta­nyába, s ő minden ötödik bakát kétszer pofonvágott, egyszer jól fenékbe rúgott, de ezt következetesen, mindennap, s ez­zel a rendcsinálás aznap el volt intézve.- Igen, a kiszámíthatóság viszonylag jobbá tette a Rákosi, mint a Kádár-kor­szakot és a mai posztkommunista kor­mányokat. A nyűt elnyomástól eltérő- leg, a sunyi és kiszámíthatatlan elnyo­más elbizonytalanítja az ellenállás szelle­mét, ellaposítja a felháborodást, s már ott is vagyunk a következmények nélkü­li ország, .lagymatagságában, a forradal­már szellem helyett a reménytelen, szel­lemileg is elfáradt nemzedéknél- A Kairosz mégis él! Hogyan?- Negyven éves állami könyvszakmai ( boltvezető, főosztályvezető) munka után mentem nyugdíjba. Közgazdász végzettségű Balázs fiammal alapítottam meg a Kairoszt, egy magánlakás konyhá­jában, s ez "a hokedli korszak" máig nem zavar. A kiadó rendben van, talpon áll s ez manapság nem könnyű. Nem va­gyunk nagymenő cég, szükségünk van pénzre, de ha egy könyv szelleme nem tetszik, bármilyen soknak is ígérkezik a bevétele, nem adom ki. Eredeti kiadói tervünk, hogy nagyobb részt teológiát, vallást, filozófiát, lélektant jelentetünk meg , s történelmet is. Ez menet közben bővült a politikai művekkel. De irodal­mat is megjelentetünk, például Nyíró József egyik életműsorozatát.- Az eredeti kiadói szándékot, a hu­mán tudományok elsődlegességét nem billentette félre a politikai tárgykör?- Erre mindig azt felelem, hogy olvas­sák el, mit ír Aranyszájú Szent János a hatalomról, annak embertelen voltáról. Ennyi az interjú. A Kairoszt sokáig magányos könyvkiadónak is hívták. Nem az. A legfontosabb fenntartói élte­tik, az egyívású olvasók. Majdnem színháztörténelem Rudolf, ha musical A Broadway néhány nagymenő alkotója nemrég hírét vette, hogy a magyar fővárosban, a Nagymező utcában magas színvonalú musical-előadásokat látni ,sőt amerikai turisták szerint a Broadway/mű magyar előadásban - magyar színészekkel, énekesekkel és rendezésben - szebben szól, mint a Broadway-n. Na ne! - mondták erre és felültek a Ferihegy felé húzó gépre. Egy hét múlva a Nagymező utcai színészek akkora mellel jártak az And- rássy úton, hogy a róla készült fotóval nem lehetett becsukni a személyi iga­zolványt. Frank Wildbom, a Rudolf című musical zeneszerzője döntött: világpremierje nem a Boadway-n lesz, hanem a pesti Nagymező urtcában. Színháztörténelmi esemény! De ha a történelem bármilyen formában szó­ba jön, romlik a magyarok formája. A formát most szalmonellának hívták: félszáz Nagymező utcai színi művész betegedett meg romlott tyúk­tojástól, s egy héten át nem volt egyetlen próba sem. A tyúkok elintézték. Végülis a világpremier hivatalos napja május 26. volt és szalmonella-emlékkel is nagy sikert hozott. De az igazi világ premier Szegeden lesz, szabad téren. S az előadásban szerepelnek majd a bécsiek is. Ha egy üzlet megindul!... (F.D.)

Next

/
Thumbnails
Contents