Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)

2006-06-30 / 258. szám

8 MAGYAR SZÓ —A HÍD Kárpát-medence 2006. JÚNIUS 30. Röviden Határon túli magyar tanítók TOVÁBBKÉPZÉSE DEBRECENBEN Debrecen, 2006. június 26. Harminc erdélyi, vajdasági, kárpátaljai és felvidéki magyar pe­dagógus egy hetes nyári továbbképzése kez­dődött meg Debrecenben, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán - közölte az MTI-vel Nanszákné Cserfalvi Ilona rek­torhelyettes, a képzés igazgatója. Tájékozta­tása szerint a határon túli magyar tanítók legnépszerűbb képzésére az idén olyan fiatal pedagógusok érkeztek, akik eddig még nem vettek részt a már 17 éve tartó debreceni kur­zuson. A idei képzés témája a sajátos nevelé­si igényű tanulók integrált nevelése - tette hozzá a rektorhelyettes. Ezzel összefüggés­ben elmondta: a hallás, látás, mozgás és be­szédsérült gyerekeknek az integrált együtt neveléséhez kapnak módszertani segítséget a határon túli tanítók. (MTI) Kisebbségi törvény: MÁRIS HALASZTÁS Még nem került a plénum elé, máris elha­lasztotta a kisebbségi törvény vitáját a képvi­selőház. Az ülések napirendi pontjait össze­állító házbizottság úgy döntött: későbbre "ütemezi" be a jogszabály tárgyalását - tudta meg az Új Magyar Szó Márton Árpád RMDSZ-es frakcióvezetőtől. A vita felfüg­gesztését, és a törvény plénum elé utalását maga az RMDSZ kérte, abban a reményben, hogy így sikerül majd gyorsítani a tervezet elfogadtatását. Mint ismeretes, a jogszabály­hoz nyolcszáz módosító indítványt nyújtot­tak be a képviselők, ezeket most szintén a plénum vitatja meg. A törvény szövege a kormány által elfogadott változatában kerül majd a képviselők elé, így gyakorlatilag a nulláról kell majd kezdeni a vitát az alsóház­ban. (Új Magyar Szó) Határon átnyúló EGYÜTTMŰKÖDÉS A Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulá­tusa Beregszászi Ügyfélszolgálati Irodájának közreműködésével együttműködés kezdő­dött a Beregszászi Zrínyi Ilona Középiskola és a Debreceni Tóth Árpád Gimnázium kö­zött. Azt követően, hogy a debreceni gimná­zium diákjai és tanárai a tavasz folyamán már kisebb könyvfelajánlást tettek a Zrínyi Ilona középiskola számára, 2006. június 20- án Debrecenben találkozott a két tanintéz­mény igazgatója: Bacskó Magdolna és Ko­vács Ákos. A megbeszélés alkalmából az igazgató úr angol nyelvkönyveket ajándéko­zott a beregszászi iskolának. Az Angliában kiadott kötetek, melyek a kárpátaljai tanin­tézményekben még nem elterjedtek, komoly értéket képviselnek az idegennyelv-oktatás terén. A fennállásának 50. évfordulóját idén ünneplő Tóth Árpád Gimnázium hagyomá­nyosan jó viszonyt ápol több, zömében erdé­lyi középiskolával. Kovács Ákos készségét fe­jezte ki az intézmény kapcsolatainak Kárpát­alja irányába történő bővítésére is. Rámuta­tott a két tanári kar, esetleg egyes munkakö­zösségek közti jövőbeni konzultációk hasz­nosságára, kilátásba helyezte a beregszászi intézmény nyelvkönyvekkel, szépirodalmi alkotásokkal történő további támogatását, körvonalazta a kárpátaljai tanulók nemzetkö­zi tanulmányi és szavalóversenyekre történő meghívásának lehetőségét. (Ukrajnai Magyar Krónika) Viharok a HTMH átszervezése körül STRUKTÚRAVÁLSÁG Az Romániai Magyar Demokrata Szövetség egyetért a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) a Miniszterelnöki Hivatalhoz (MeH)való áthelyezésével, ugyanakkor ellenzi a hivatal jelentőségének kisebbítését -jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Az átszervezések mégis tiltakozások sorozatát váltották ki Erdélyben. Markó Béla Kolozsváron elmondta: azért tartja jó ötletnek a HTMH áthe­lyezését a MeH-hez, mert a határon túli magyarok ügye nem külpolitikai kérdés - a HTMH tehát sokkal jobb helyen van a miniszterelnök mellett. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor kifogásolta azt, hogy a hivatal főosztályként folytatja majd te­vékenységét. Markó ezt a döntést a hiva­tal jelentőségének kisebbítéseként érté­keli. Mint hangsúlyozta, a HTMH önál­lóságának elveszítésével nem érthetnek egyet, még akkor sem, ha ez nem az ő döntésük. A magyarországi költségveté­si megszigorítások kapcsán kifejtette: sokkal többet nem tudnak annál, ami a sajtóban megjelent, éppen ezért tájéko­zódni kívánnak arról, milyen tervei van­nak ezzel kapcsolatban a magyar kor­mánynak. Az RMDSZ arra kér majd választ Budapesttől, hogy mi történik a közalapítványokkal, hogyan működik tovább a Szülőföld Alap, mennyi pénzt költhetnek majd a szaktárcák a határon túli magyar közösségek intézményes tá­mogatására. Az MTI idézi Lábody Lászlót, az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriumi el­nöke szerint célszerű lenne, ha a határon túli magyarság támogatásával foglalkozó három közalapítványnak közös appará­tusa és irodája lenne, mert ez hatéko­nyabban szolgálná a határon túliak ügyeit. Lábody "szigorúan magánem­berként" nyilatkozva elmondta: jelenleg 22 csatornán keresztül történik a hatá­ron túli magyarok anyagi támogatása. A szakember, aki korábban a HTMH el­nöke is volt, arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi struktúrát rengeteg fe­lesleges párhuzamosság jellemzi. - A kö­zös hivatali apparátus hatékonyabb le­hetne, és megfelelő színvonalú, napra­kész nyilvántartással, monitoringgal a kitűzött célokat is jobban szolgálná - mondta. Emlékeztetett arra, hogy a tá­mogatási rendszer "csírájaként" 1989- ben hozták létre az Illyés Alapítványt a határon túli magyar kultúra, a civil tár­sadalom és az egyházak támogatására. Az alapítványból vált ki 1993-ban a gaz­daságfejlesztéssel foglalkozó Kézfogás Alapítvány, majd 1995-ben a közalapít­ványi forma létrehozásakor alakították meg az ösztöndíjakkal, oktatással foglal­kozó Apáczai Közalapítványt. Kitért ar­ra is, hogy a határon túli magyarok tá­mogatására fordított állami pénz ugyan évről évre folyamatosan nő, ám arányai­ban csökkennek a közalapítványokon keresztül folyósított összegek - a rend­szer egyre nehezebben áttekinthető. Lábody László szerint a több mint 10 évvel ezelőtt kialakított struktúra változ­tatásra szorul, mert azóta "hihetetlenül megváltozott a világ". Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, hogy egy eset­leges változtatás során a több évre szóló finanszírozási programok miatt csak "megfelelő óvatossággal" szabad a jelen­legi struktúrához nyúlni. Arra a felve­tésre, hogyan értékeli, hogy az új kor­mányzati struktúrában a HTMH július l-jével a Miniszterelnöki Hivatalhoz ke­rülne, és egy szakállamtitkár felügyelete alatt működne, azt mondta: ezt jó meg­oldásnak találná. Ez hasonlít arra az álla­potra, amikor az Antall-kormány idején - 1990 és 1992 között - a HTMH még nem volt önálló hivatal, hanem a MeH egyik titkárságaként működött politikai államtitkár vezetésével. A hivatal későb­bi kiszervezését a MeH profiltisztításá­val magyarázták - tette hozzá. Végezetül elmondta, hogy a hivatal­nak alapvetően két feladata van: egy­részt a határon túli szervezetekkel kell kapcsolatot tartania, másrészt a kor­mányzati koordinációért felel. A kor­mányzati koordinációt hatékonyabban lehet művelni a MeH égisze alatt, mint egy "ég és föld között lebegő" önálló in­tézményben - mutatott rá a régi-új struktúra előnyére. Ugyanakkor nem mindenki ért egyet az átszervezéssel, amelyek tiltakozások sorozatát váltották ki Erdélyben. Leg­többen a Határon Túli Magyarok Hiva­talának (HTMH) a megszűnéssel egyenértékű leépítését ellenzik, mások a Máért felszámolását, valamint a Magyar Televízió határon túli műsorainak "meg­nyirbálását" kifogásolják. A pártbejegyzés előtt álló Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) a napokban bejelentette: Erdély-szerte tiltakozó megmozdulásokat tervez, ha a budapes­ti kormány nem változtat a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikáján. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszent­györgyi elnöke szerint a HTMH felszá­molásával a magyar kormány arról dön­tött, hogy a magyar nemzet egyharmada elhanyagolható tényező. "Határozottan visszautasítjuk Gyurcsány Ferenc kije­lentését, miszerint a határon túli ma­gyarságnak semmi köze a magyarorszá­gi átalakításhoz, így a hivatal felszámolá­sához sem. Egy nemzet fogalma ugyan­is túlterjed a miniszterelnök igen szűkös látószögén, annak tagjai a határokon túl is élnek, s ezt még a román sajtó is job­ban tudja, mint a kommunista és sik­kasztásokkal gyanúsított magyar mi­niszterelnök" - fogalmazott Gazda. Gazda szerint a "szocialista kormány­zatok által elherdált" magyar nemzeti vagyont, a Magyar Nemzeti Bank alap­tőkéjét, az aranytartalékot kizárólag a határokon kívülre terelt magyarság terü­leteiről szerezte be az anyaország, éppen ezért a székelyföldi politikus felkérte Gyurcsány Ferencet, hogy máskor fo­galmazzon körültekintőbben, mert a ha­táron túli magyarság megbántásával fo­kozottan érzékeny húrokat penget. A Szász Jenő nevével fémjelzett MPSZ-hez hasonlóan ugyancsak a hatá­ron túli magyarok életét hátrányosan érintő változások ellen emel szót a Ma­gyar Újságírók Romániai Egyesülete (MŰRE). A Sólyom László államfőnek és Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek küldött nyílt levelükben a szervezet ve­zetői aggodalmuknak adnak hangot az­zal kapcsolatban, hogy megszűnik a HTMH, hogy a Magyar Televízió hatá­ron túli műsorait a nyáron "drasztikusan csonkítják", és hogy csökkentik a hatá­ron túli magyaroloiak juttatott támoga­tásokat A MŰRE szerint semmilyen ta­karékossági szempont nem indokolja a magyar-magyar párbeszéd eredményes­ségéhez, az anyaország és a határon túli magyarság közötti pragmatikus, partne­ri viszony kialakításához hozzájáruló HTMH megszüntetését. "Mi, a határon túli magyarok - Széchenyi kifejezésével élve - kiművelt emberfők tízezreit adtuk az anyaországnak, akiknek képzését mi biztosítottuk szülőkként és adófizetők­ként. Az Illyés Közalapítvány, az Új Kézfogás Alapítvány, a Szülőföld Alap által viszszajuttatott támogatások értéke, illetve a Sapientia Tudományegyetem működtetése csak parányi töredéke az általunk vállalt áldozatnak" - szögezi le a romániai magyar újságíró-szervezet, amely szerint a határon túli magyarok számára eddig biztosított, a magyaror­szági költségvetés 0,02 százalékát kitevő támogatások megtakarítása nem bizto­síthatja az államháztartás egyensúlyát. Eközben az erdélyi Magyar Ifjúsági Tanács felhívta az Illyés Közalapítvány figyelmét, hogy az IKA erdélyi szaktes- tülete az RMDSZ-szel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezlet tagszerveze­teinek nagyságrenddel több forintot ítélt meg, mint a tanács egyesületeinek. Az ifjúsági tanács által leadott 99 pályázatra kétmillió forintot kaptak, az RMDSZ közeli emyőszervezetnek pedig 5,3 mil­lió forintot ítéltek meg. (Szabadság, Ma­gyar Nemzet, Vajdaság.ma, MTI) EZ ITT AZ ON NEVENEK A HELYE! Támogasson egy oldalt a Magyar Szóban! Amennyiben hozzájárul lapunk fenntartásához egy oldal pénzügyi támogatásával, tiszteletünk jeléül az Ön nevét tesszük az oldal alsó szalagcsíkjába! Hívja most a 1-877-A-MAGYAR-t!

Next

/
Thumbnails
Contents