Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)
2006-06-02 / 255. szám
12 MAGYAR SZÓ —A HÍD TUDOMÁNY 2006. JÚNIUS 2. Lefotóztak egy “gravitációs lencsét” TORT VILAGFENYEK A Hubble-űrteleszkóppal egy látványos, "kozmikus délibábokat" tartalmazó felvételt rögzítettek a szakemberek. A mellékelt kép közepén egy galaxishalmaz található, amely gravitációs tere révén felénk fókuszálja egy "mögötte" lévő, azaz távolabbi kvazár képét, és egyben meg is ötszörözi azt. Röviden Rágógumival a rák ellen Finn kutatók olyan rágógumit fejlesztettek ki, amelynek egyik összetevője képes magába szívni az acetaldehid nevű vegyületet, ami a legtöbb szájban, nyelőcsőben, illetve gyomorban megjelenő daganat kialakulásának fontos oki tényezője. Ez az aktív összetevő a cisztein, ami igen lassan oldódik ki a rágógumi anyagából. Az új találmány segítségére lehet a dohányosoknak és az alkoholt fogyasztóknak egyaránt, ugyanis az ezekből eredő hatások okozzák az említett rákos megbetegedések csaknem 80%-át. A dohányfüst és az alkohol nagymértékben emeli az acetaldehid szintet a szájban és a gyomorban, a cisztein viszont képes vele reagálni, megakadályozva ezzel a károsító hatást. (Nature) Egyre önállóbbakká válnak a Mars-járók Frissíti az amerikai űrhivatal a Mars-járók szoftvereit, melynek következtében már "intelligens" döntéseket is képesek lesznek meghozni a Vörös Bolygót kémlelő szerkezetek. A marsjárók a bolygó légkörét vizsgálják, és az új algoritmusnak köszönhetően már csak azokat az adatokat továbbítják a Földre, melyek nagy valószínűséggel értékelhető információkat tartalmaznak. A NASA állítása szerint űrjárművei a jövőben egyre önállóbbá válnak. Az űrhivatal törekvése ugyanis az, hogy eszközei helyben minél több adatot gyűjtsenek be, de csak a legfontosabbakat továbbítsák az irányítóközpontba. Az új rendszer arra is képes lesz, hogy ha az algoritmusok egy eseményt érdekesnek jelölnek, akkor erről több felvételt készítsen az űreszköz, anélkül hogy a földi irányításnak közbe kéne avatkoznia. Ha a rendszer működőképesnek bizonyul, olyan események is jól dokumentáltak lesznek, melyeket eddig a késlekedés miatt elszalasztottak. Kutatók szerint hamarosan már nem csak az űreszközök szoftvereinek frissítése, de újraírása is lehetséges lesz. (BBC, index.hu) Google-szoftver a Dell gépein A Windows megszokott asztala helyett már a hónap végétől Google-desktop fogadja azokat, akik új Deli-számítógépet vásárolnak. Annyi biztos, hogy az előre telepített alkalmazások között lesz a Google Toolbar, amely többek között keresőablaldcal, helyesírás-ellenőrzővel és szótárral segíti a böngészést, az extra funkciókat, így a saját fájlok között való keresést biztosító Google Desktop, és valószínű, hogy a gépeken futó böngésző kezdőlapja egy közös Dell-Google szájt lesz majd. A világ első számú pécégyártója és a világ legnagyobb keresője közötti megállapodás erősen veszélyezteti a Microsoft pozícióit. A red- mondi cég tíz évvel ezelőtt épp azzal jutott előnyhöz versenytársaival szemben, hogy szoftvereit frissen eladott gépekkel együtt értékesítette. (inda.hu) Két műholdat állított Föld KÖRÜLI PÁLYÁRA EGY ARIANE RAKÉTA Sikeresen Föld körüli pályára állított két távközlési műholdat egy Ariane-5 hordozórakéta, közölte az Arianespace francia vállalat. A rakétát a francia Guyana-i Kourou korallzátonyon található űrközpontból lőtték fel. A két műhold össztömege közel 8,3 tonna; a francia cég szerint ez volt a legnagyobb hasznos teher, amelyet valaha is az egyenlítő felett 36 ezer kilométeres magasságban található geostacionárius pályára feljuttattak. (MTI) Május 31. A gravitáció lencsék amellett, hogy látványos képződmények, egyben hasznos segédeszközök is, amelyek révén például a lencsehatást kiváltó halmaz teljes tömegére következtethetünk, beleértve az egyébként megfigyel- hetetlen láthatadan tömeget is. A gravitációslencse-hatás során egy nagy tömegű objektum egy vagy több, távolabbi égitest fényét felénk téríti, képét eltorzítja és meg is többszörözi. A kialakuló képek száma a lencseként műköMájus 29. 2003-ban egy női csontvázat (koponyát, alsó állkapcsot és több fogat) találtak legalább hét másik egyedtől származó fogak és csontok társaságában az indonéz Flores-sziget Liang Bua barlangjában, amelyek legalább 18 ezer évvel ezelőtt élt, egy méter magas emberféléktől származnak. A kutatók által barlangja után LB 1-nek elnevezett, majd a Nature-ben megjelent cikk hatására a Gyűrűk Ura-eposz után hobbit névre keresztelt törpealkatú hominidát az emberi alkalmazkodás eddigi legszélsőségesebb példájaként tartják számon. Az ásatást végző Mike Morwood ausztrál régész nemrég egyik nyilvános előadásán fejtette ki: az általuk új fajként azonosított Homo floresiensis az ausztrál őslakos közösségek előtt, vagyis 60 ezer évvel ezelőtt elérhették Ausztráliát. A szakmai köröket azóta is megosztó kérdésre nincs megnyugtató válasz. Az azonban korántsem egyértelmű, hogyan utaztak az apró termetű, a modem ember agytérfogatának csupán egyhar- madával rendelkező emberefélék Ausztráliába, s vajon milyen nyomokat hagyhattak maguk után, amikor a pre- historikus időkből is alig akad értékeldő objektum tömegeloszlásától és a térbeli geometriától függ. Esetünkben a fókuszáló SDSS J1004-1-4112 jelű galaxishalmaz 7 milliárd fényévre van tőlünk, sugárzása tehát akkor indult felénk, amikor a Világegyetem kora csak kb. fele volt a jelenleginek. A mellékelt képen megörökített "kozmikus délibáb" több szempontból is rendkívüli. A jelenség során fellépett torzítások miatt egy kb. 10 milliárd fényévre lévő kvazár képe összesen öt hető lelet Ausztráliában. Egy biztos: az ausztrál régészcsapattól hamarosan megtagadták az ásatások jogát a Liang Bua barlangnál. Az LB1 maradványait megszerző Teuku Jacob, a yogyakarta-i Gajah Mada Egyetem kutatója szerint a Homo floresiensis voltaképpen egy deformált emberi lény. Az indonéz pale- oantropológus további ásatásokkal kívánja alátámasztani, hogy a Homo floresiensis a sokkal korábban (kb. 1,6 millió évvel ezelőttől) a közeli Jáva szigetén élt Homo erectus leszármazottja. Robert Martin, a chicagói Field Museum szakértője szerint viszont az LB1 csimpánzhoz hasonló agytérfogata alapján nem sorolható a Homo erec- tushoz, túl kicsi ahhoz, hogy törpe hominida legyen. A csontok mellett talált kőeszközöket az élőlény nem tudta volna elkészíteni: "Az LB1 kicsi agymérete sehogy sem fér össze a modem ember (Homo sapiens) által használt szofisztikáit kőeszközökkel" - nyilatkozta a BBC-nek. A kutató szerint a maradványok egy számos okra visszavezethető, kis fejkörfogattal járó fejlődési zavar jellegzetes tünetét (micro- cephália) mutatják. példányban jelenik meg. Az ilyen gravi- tációslencse-hatásnál alkalmanként kialakuló ötödik kép igen halvány, és mivel a jelenséget létrehozó galaxishalmaz előtt, látszólag magán a halmazon jelenik meg, nagyon nehéz megfigyelni. Ezúttal először sikerült ilyen ötszörözött képet megörökíteni az optikai tartományban. A képek spektrumát a 10 méteres Keck I teleszkóppal rögzítették, s ez alapján biztosan állíható, hogy ugyanazon kvazár képeződött le ötször. A mellékelt felvételen alul feliratokkal is kiemeltük, hol láthatók a kvazár képei, amelyeket fényes, kékesfehér, kerekded foltok alkotnak. A kvazárok ősi, aktív galaxisok magjai, körülöttük a galaxis többi része gyakran észrevehetetlenül halvány. Itt azonban a kékesfehér pontokból kiinduló vékony ívek formájában maguk a galaxisok is megfigyelhetők. A felvételen egy még távolabbi csillagváros megháromszorozott képe is felismerhető - további kuriózum pedig balra lent egy szupernóva, amely ugyancsak egy mesz- szi galaxisban lángolt fel. Összességében a fotón megfigyelhető legtávolabbi objektumok kb. 12 milliárd fényévre vannak Földünktől. Mivel a kvazárok nagyon kis látszó méretű sugárforrások, pontszerűnek tekintett alakjuk torzulása a lencseként működő halmaz tömegeloszlására utal. A kvazár egyes képeinél eltérő hosszúságú utat futott be a fény, mire hozzánk elért, az eltérő képek esetében tehát meghatározott késéssel jelentkezik a kvazár fényességváltozása - amiből még pontosabb távolságadatok számolhatók. (origo.hu) Koponyák ma és akkor: deformálódtunk? Dean Falk, a Florida Állami Egyetem kutatója szerint az LB1 őse valóban nem a felegyenesedett ember, hanem a Homo habilis vagy az Australopithecus lehetett. Chris Stringer, a brit természettudományi Múzeum munkatársa szerint pedig nem a modem ember patologikus egyedéről van szó: "Ez egy primitív emberi lény lehet, amely különbözik minden eddigi változattól." A kutató szerint az LB1 leletanyaga 70 ezer évestől a 12 ezer évesig terjed. Nem egy adott időben élt individumról van tehát szó, hanem egy jelentős időtávlatban értelmezhető morfológiai folyamatról. (,mult-kor.hu, BBC) H Újra fellángolt a vita az új hominida kialakulásáról ŐSÖK, NEM ŐSÖK...? Megtagadták a Homo jloresiensis-t megtaláló ausztrál régészektől az ásatási jogot az indonéziai Flores-szigeten, mert vezetőjük kijelentette, az áj hominida már az ausztrál őslakos közösségek előtt elérhette Ausztráliát.
