Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)
2006-01-20 / 236. szám
8 MAGYAR SZÓ —A HÍD Kárpát-medence 2006. JANUÁR 20. Röviden Arad - A katolikus egyházé a Csíki Gergely Iskolacsoport Január 16. A városi tanács csütörtöki ülésének magyar szempontból legérdekesebb napirendi pontja a Csiky Gergely Iskola- csoport leltár szerinti átadásáról szóló határozattervezet. Mint ismeretes, a római katolikus egyház már korábban visszakapta az 1948-ban államosított ingatlant, most azonban az iskola, amely jelenleg Arad köztulajdonát képezi, a gyakorlatban is jogos tulajdonosához kerül. - Negyvenegy évi kommunizmus és tizenöt évi, rendszerváltás utáni huzavonát követően végre igazságszolgáltatás történt - nyilatkozta az üggyel kapcsolatban Cziszter Kálmán RMDSZ-es tanácsos. A törvény értelmében az egyház köteles lesz öt évre bérbe adni a városnak az épületet, amiért az önkormányzat, Cziszter elmondása szerint évi 250-300 millió régi lejnyi (kb. 9-10.000 $) díjat fog fizetni. A gond azonban, hogy az ötéves bérleti szerződés ideje alatt a város egyetlen lejt sem költhet a Csikyre, mivel az ingatlan nincs a tulajdonában. (Nyugati Jelen-Arad) Szabadkán megvalósul A MAGYAR ISKOLAHÁLÓZAT Január 13. A Vajdasági Magyar Szövetség szabadkai községi szervezete Tanácsának idei évi első ülésén értékelték a 2005-ös év eredményeit, illetve megvitatásra került a magyar iskolahálózat kiépítésének a kérdése.Tóth Szilvia, a községi szervezet elnökségi tagja elmondta, hogy jó esély van rá, ennek megvalósítására, mivel az Oktatásügyi Minisztérium is most készíti az új szerbiai iskolahálózat tervét. Tóth Szilvia két szervezési változatot vázolt fel. Az egyik szerint néhány iskolában kizárólag magyar nyelvű oktatás folyna, ezek úgymond gyűj- tóiskolák lennének, a másik szerint pedig a jelenlegi tanintézményekben szétválasztanák a tantestületeket. Az első változat szerinte a város területén lenne alkalmazható, a másik pedig a környező településeken. A Tanács tagjai részletesen megvitatták mindkét változat előnyeit, hátrányait, a megvalósítás lehetőségeit, a végső változatról a párt felsőbb szervei határoznak majd -- áll többek között a párt közleményében. Nicholas Taubman: „A magyar EGYETEM KÉRDÉSE: DEMOKRÁCIA" Január 18. Visszafogott nyilatkozatokat tett egynapos kolozsvári látogatásán Nicholas E Taubman, az Amerikái Egyesült Államok bukaresti nagykövete. A magas rangú diplomata ellátogatott a prefektúrára, a polgár- mesteri hivatalba, a Babes-Bolyai Tudományegyetemre (BBTE) és az Emerson vállalat Munka úti telephelyére. Kolozsvár polgármesterével, az elöljáró két helyettesével és a Kolozs megyei RMDSZ-elnökkel tartott rövid eszmecserét. Újságírói kérdésre válaszolva az amerikai nagykövet kijelentette: a BBTE esetleges kettéválasztása "színtiszta demokrácia". - A demokrácia a világ legkaotikusabb politikai rendszere, de lehetőséget biztosít annak a jognak a gyakorlására, hogy a kisebbség kifejezze azt, amit akar - mondta a nagykövet anélkül, hogy kitérne a részletekre. Az ismételt kérdésre csak annyit válaszolt: - Döntsön ebben a demokrácia! B Két magyar vonatkozású új emlékmű Kolozsváron MAGYAR ARCULAT Gajdos István parlamenti képviselő még tavaly ősszel benyújtott egy tervezetet, melyben változtatásokat javasolt a választási törvényben. A módosítás lényege az u, hogy az Ukrajnában élő nemzetiségek számára törvénybe foglaltan garanVOi tálják az anyanyelvű szavazólapokat. Január 14. Vannak, akik ebből a problémából is megpróbálnak politikai tőkét kovácsolni, aztán vannak, akik - komolyan véve az érdekvédelmet, illetve a kárpátaljai magyar polgárok nem is oly kis részének azon hátrányát, hogy önhibájukon kívül nem ismerik megfelelő szinten az államnyelvet - a törvény adta lehetőségeket felhasználva tesznek is a megoldás érdekében. Gajdos István parlamenti képviselő még tavaly ősszel benyújtott egy tervezetet, melyben változtatásokat javasolt a választási törvényben. Mint a képviselő elmondta, akkor a dokumentumot azzal utasították el, hogy az országban több mint 170 nemzetiség képviselői élnek, tehát a cédulák szövegét ennyi nyelvre kellene lefordítani, s ez technikailag kivitelezhetetlen, ■ Lesznek-e magyar szavazólapok Kárpátalján? EGY RÉGI KÉRDÉS Január 18. Először minden bizonnyal az erdélyi püspök szobra áll majd Kolozsvár főterén, a Szent Mihály plébániatemplom mellett, ott, ahol a nagy tekintélyű egyházi személy plébánosi szolgálatot is betöltött. "Reményeink szerint tavasszal sikerül felállítani az alkotást" - mondta Kiss Tibor, a Szent Mihály plébánia gondnoka. A Bocskay Vince szo- vátai művész által készített, egész alakos, három méter magas szobor darabjai jelenleg még Karcagon vannak, ahol bronzba öntötték az alkotást. A szobrot eredetileg tavaly év végén tervezték felavatni, éppen ezért előrehaladott állapotban van a kérvényezési folyamat. Tavaly sikerült megszerezni a bukaresti művelődésügyi minisztérium mellett működő szakbizottság jóváhagyását, amely esztétikai szempontból megfelelőnek találta a tervet. A kolozsvári városháza urbanisztikai bizottsága tavaly ugyancsak rábólintott a szoborállítási elképzelésre, Kiss Tibor szerint azonban a plébániának még be kell mutatnia egy dokumentumot. Ez a technikai részlet azonban - mint mondta - remélhetőleg nem okoz fennakadást. Az 1956-os magyarországi forradalom erdélyi áldozatainak emlékére állítandó emlékművet a temesvári Szakáts Béla szobrászművész készíti el. A 3-4 méter magasra tervezett emlékművet Kolozsvár egyik zöldövezetében, a Sétatér Szamos melletti sétányán állítanák fel. A szoborállítás anyagi fedezete és a városháza engedélye azonban még hiányzik, mert sem a pályázás, sem a helyszín engedélyeztetésének kezdeményezése nem volt lehetséges a nyertes szoborterv kiválasztásáig. Az alkotás egy napot jelképező kaput ábrázol, amely a szabadságvágy, a jó reménység, a szebb jövő, a felszabadulás eszméjének szimbóluma. (erdelyma) anyagilag ugyancsak megterhelő lenne. Viszont létezik egy elfogadott módosítás - hívta fel a figyelmet a parlamenti képviselő -, mely értelmében a Krími Autonóm Köztársaságban, ott ahol a kisebbség részaránya eléri a 20 százalékot, a körzeti választási bizottságok határozata alapján a szavazólapokat a nemzetiség nyelvén is ki kell nyomtatni. E gyakorlatra hivatkozva intézett interpellációt Gajdos István Jaroszlav Davidovicshoz, a Központi Választási Bizottság (CVK) elnökéhez, melyben felhívja a figyelmet a kárpátaljai magyarság sajátos helyzetére, s kéri, hogy az illetékesek saját hatáskörükben tegyenek intézkedéseket a magyar nyelvű szavazólapok biztosítása érdekében. A parlamenti képviselő emlékeztet arra, hogy korábban erre már volt példa, s ez akkor igen pozitívan hatott a közhangulatra. Gajdos István utal az Alkotmány 24. cikkelyére, mely tilt mindennemű nyelvi alapon való hátrányos megkülönböztetést. A CVK elnökének pozitív válasza még várat magára. (Kárpáti Igaz Szó - Ungvár) Kétezer átkelő Szelmencen Január 13. Máris kétezernél többen vették igénybe a több mint hatvan évig ''kettézárt falu", a szlovákiai Nagyszelmenc és az annak idején Ukrajnához csatolt Kisszelmenc között karácsonykor megnyitott kis- határátkelőt. A magyarok lakta ikerfalut a második világháború végén egyetlen éjszaka alatt vágták ketté a falu közepén meghúzott államhatárral. Kis-és Nagyszelmenc lakói, a határral szétszakított családok hatvan évnél hosszabb ideig, egymástól kar- nyújtásra, mégis mérheteden távolságban éltek. A rendszerváltást követően kezdték szorgalmazni egy kishatárátkelő megnyitását, de erre is évekig kellett várniuk, mígnem tavaly december 23-án végre megnyílhatott az átkelő. Sajnos, az ukrajnai oldalon élő kisszelmenciek csak vízummal léphetnek Szlovákia területére, de a két falu lakói így is nagy megkönnyebbülésnek érzik, hogy "Európa utolsó vasfüggönye" végre lehullhatott. Igaz, az átkelő csupán gyalogos és kerékpáros-forgalom lebonyolítására alkalmas, az ünnepek során így is kétezernél többen lépték át a határt ott, ahol sok évtizedig emberi láb nem hagyott nyomot. (MTI) Két műalkotással is gyarapodhat az idén a magyar vonatkozású kolozsvári emlékművek száma, Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspöknek és az 1956-os magyarországi forradalom erdélyi áldozatainak emlékére terveznek szobrot állítani.
