Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)
2006-01-20 / 236. szám
4 MAGYAR SZÓ — A HÍD Amerika 2006. JANUÁR 20. Nagyot bakizott a CNN A CNN bocsánatot kén Irántól Mabtnúd Ahmadinezsád elnök nyilatkozatának elferdítése miatt. Az iráni elnök azt mondta, országának atomtecbnolőgiára van szüksége, a CNN szinkrontolmácsa azonban atombombát fordított. Január 16. Az amerikai hírkonszern közleményében elismerte, h°gy egy fordítási hiba miatt a CNN pontatlanul adta vissza Ahmadizsenád elnök szavait. Emiatt bocsánatot kért valamennyi csatornáján, köztük a CNN Internationalon, a CNN USA-n és a CNN.com internetes portálon, egyúttal sajnálkozását fejezte ki mind az iráni kormánynak, mind pedig Irán ENSZ-nagykövetének. Teheráni illetékesek szerint a CNN szinkrontolmácsa úgy fordította Ahmadinezsád szavait az elnök, egyenes adásban közvetített sajtótájékoztatója során, hogy Irán atombomba birtoklására törekszik, és a Nyugatnak nem szabad megakadályoznia, hogy Iránnak atomfegyverei legyenek. Az iráni kulturális minisztérium közleménye szerint azonban a perzsa nyelven beszélő elnök a "technológia" és nem a "fegyver" kifejezést használta, s azt hangsúlyozta, hogy "az atombomba birtoklása és alkalmazása ellentétes az iszlám vallással". Ezért, figyelembe véve a CNN-nek a szakmai etika ellen az elmúlt években elkövetett vétségeit, a CNN újságírói tevékenységét beszüntetik Teheránban, és a hírcsatorna tudósítói a jövőben nem utazhatnak Iránba. A CNN iráni származású sztárriportere, Christiane Amanpour jelenleg Teheránban tartózkodik. Az amerikai hírcsatornának nincs állandó irodája Iránban, de tudósítói korábban rövid időtartamra beutazási engedélyt kaptak. A teheráni kormány egyébként azt is bejelentette, hogy a külföldi turisták - az amerikaiakat is beleértve - 15 napos beutazóvízumot kaphatnak az iszlám köztársaság határállomásaira érkezve. Ez azután újabb 15 nappal meghosszabbítható, ha pedig a turista egy hónapnál is tovább kíván maradni, a belügyminisztériumhoz fordulhat különleges engedélyért. A kormány e lépéssel fejleszteni akarja az ország idegenforgalmát. Lapzártánk előtti érkezett: Ahmadinezsád elfogadta a CNN bocsánatkérését, és utasította a minisztériumot, hogy ismét tegye lehetővé a tévé tevékenységét az országban. Az amerikai hírcsatornának nincs állandó irodája Iránban, de tudósítói korábban rövid időtartamra beutazási engedélyt kaptak. (MTI) ■ Vád alá helyeznék Busht a demokraták HALLGATNI ARANY? Kezd beérni az ellenzéki demokraták kampánya, már csak az amerikaiak ötven százaléka én egyett Bush döntésével az amerikaiak lehallgatásának ellenőrzéséről. Az elnök határozatát még Bili Clinton igazságügyminiszter-helyettese is jogszerűnek tanja. A demokraták mégis Bush alkotmányos vád alá helyezésében bíznak. Január 18. Ötven százalékra csökkent azoknak az aránya, akik szerint Bush helyesen cselekedett, amikor engedélyezte az amerikaiak külföldi telefonbeszélgetéseinek lehallgatását a terrorizmus elleni harc keretében, jelentette a CNN. Két hete még az amerikaiak nagy többsége, 71 százaléka nem kifogásolta a lehallgatásokat. A Gallup felmérése szerint az amerikaiak 46 százaléka szerint Bush rossz döntést hozott, 4 százalék nem nyilvánított véleményt a kérdésben. A botrányt a New York Times robbantotta ki egy egy évig pihenetett cikk decemberi publikálásával. A lap beszámolója szerint 2001. szeptember 11. óta az amerikai titkosszolgálatok mintegy félezer amerikai állampolgár külföldről bejövő vagy külföldre irányuló hívását hallgatták le. Az Egyesült Államok a szintén illegális lehallgatások miatt kirobbant Watergate-botrány után szigorú szabályokhoz kötötte a lehallgatások engedélyezését. Amerikai állampolgárok belföldi hívásait kizárólag bírói végzéssel lehet elrendelni. Bush a szeptember 11-i terrortámadások után lazított a szabályokon. A kormány és több titkosszolgálati elemző szerint Bush nem sértett törvényt, hiszen az a belföldi beszélgetések Wt Megöléssel fenyegetik az elrabolt amerikai újságírónőt Túszuk kilégzésével fenyegetnek Jill Caroll amerikai újságír őnő elrablói, ha az Egyesült Államok 72 órán belül nem engedi szabadon az Irakban fogva tanott nőket - jelentette az al-Dzsazíra arab hínelevízió, amely egy videofelvételt is bemutatott a túszról. Január 17. A televízió, amely múlt ja felirat olvasható. Ez a csoport koráb- héten kapta a közzétett felvételt, azt kö- ban egyetlen terrorcselekmény elköve- zölte, hogy az üzenetben nem szerepelt, tését sem vállalta magára, kik követték el az emberrablást. A tele- Az újságírónőt, a Christian Science vízió honlapján az újságírónőről közölt Monitor 28 éves szabadúszó munkatár- felvételen viszont a Éosszúállás Brigád- sát fegyveresek rabolták el január 7-én Bagdad egyik nyugati kerületében, tolmácsát agyonlőtték. Caroll úton volt, hogy interjút készítsen Adnán ad-Dulaimi szunnita vezetővel - közölte az amerikai napilap. Sean McCormack amerikai külügyi szóvivő Washingtonban egy telefoninterjúban közölte: "Mindent megteszünk, hogy együttműködjünk az irakiakkal annak érdekében, hogy minél előbb épségben visszahozzunk őt". Ä szóvivő nem tudta megerősíteni, hogy a videofelvétel az újságírónőről készült. (MTI) lehallgatását köti bírói engedélyhez. Nem csak republikánusok vélekednek így, de John Schmidt, Bill Clinton kormányának igazságügyminiszter-helyettese is. Ráadásul a lehallgatások Michael Hayden szerint több terrortámadás meghiúsításában is segítettek. Az ellenzéki demokraták mindenesetre Bush megbuktatásának lehetőségét látják a lassan Watergate méretűre pumpált, de annál sekélyesebb botrányban. Terveik szerint, amennyiben sikerülne a novemberi választásokon megszerezni a többséget a képviselőházban (ehhez legalább 15 körzetben kellene legyőzni a republikánusok ismétlésre készülő képviselőit) és a szenátusban (hat eddigi republikánus legyőzése szükséges a többséghez), alkotmányos vádeljárást kezdeményeznek az ügyben az elnök ellen. Ez elvileg Bush bukását is okozhatja. Az alkotmányos vádemelés kifejezetten ritka az Egyesült Államokban. Eddig mindössze két elnök ellen vetette be a kongresszus, 1868-ban a polgárjogi törvényeket elutasító Andrew Johnson, 1998-ban pedig az eskü alatt füllentő Bili Clinton ellen. Végül mindkét elnököt felmentették a vádak alól. Alkotmányos vádemelésre készültek 1974-ben Richard Nixon ellen is a Watergate- botrány miatt, de Nixon ezt megelőzendő lemondott, egyedüliként az ország történetében, (index.hu) Vád az amerikai katona ellen Január 17. Vádat emelhetnek Olaszországban az amerikai katona ellen, aki tavaly márciusban Irakban lelőtt egy olasz titkosszolgálati tisztet, miközben az iszlám fegyveresek fogságából kiszabadult Giuliana Sgrena újságírónőt szállították a bagdadi repülőtérre. A római ügyészség bejelentette, hogy befejezték a vizsgálatot a 35 éves Mario Lozano ellen, aki tavaly március 4-én egy bagdadi úttor- lasznál rálőtt a Sgrenát szállító gépkocsira. A lövöldözésben meghalt Nicola Calipari olasz titkosszolgálati tiszt, Sgrena és egy másik titkosszolgálati tiszt pedig megsebesült. Ennek alapján szándékos emberölés és kétszeres emberölési kísérlet címén emelhetnek vádat az amerikai tengerészgyalogos ellen. A vizsgálatot az amerikai hatóságok kitartó hallgatása ellenére folytatták le. Washington ugyanis lezártnak tekinti az ügyet azzal, hogy tévedésből lőttek az II Manifesto című olasz baloldali lap tudósítójának kocsijára, mert a sofőr túl gyorsan hajtott, az úttorlasznál pánikba esett, és nem áll meg. Az is valószínűnek tűnik, hogy az Egyesült Államok soha nem fogja kiadni Lozanót az olasz igazságszolgáltatásnak, hivatkozva arra a törvényre, amely tiltja, hogy amerikai katonák ügyében külföldi bíróságok ítélkezzenek. (MTI) Támogasson egy oldalt a Magyar Szóban! Amennyiben hozzájárul lapunk fenntartásához egy oldal pénzügyi támogatásával, tiszteletünk jeléül az On nevét tesszük az oldal alsó szalagcsíkjába! Hívja most a 1-877-A-MAGYAR-t! Ez itt az Ön nevének a helye!
