Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)
2006-05-26 / 254. szám
14 MAGYAR SZÓ —A HÍD Kultúra 2006. MÁJUS 26. Röviden Igaz történelemért IGAZI CELLA Szekszárdi és győri középiskolások történelemtanáraik vezetésével az egykori magyar koronázó városban, Pozsonyban jártak a múlt hét végén. Az EU-ban kötelező lett a belföldi idegenvezető alkalmazása. A történelemtanárok nem tudták ezt és Pozsony múltját maguk mondták el, a történelmi hűségnek megfelelően. Erre a környéken leskelődő Marian Bilacsics szlovák idegenvezetőségi elnök rendőröknek intett, akik a magyar tanárokat igazoltatás nélkül, durván rohamkocsiba lökdösték és másnap reggelig étlen-szomjan cellába zárták. Két éve hatálytalan rendészeti jogszabály alapján indítanak eljárást ellenük. A mellettük idegenvezető nélkül elhaladó japán és német csoportot nem zaklatták, csak a magyarokat. Ez a sunyi fajüldözés hasonló módszerekkel 1920, vagyis a trianoni béke óta tart. Rockzenészek a Rockinformért A Rockinform magazin 1992-ben alakult, hogy a magyar sajtóból meglehetősen hiányzó rockzenei műfajt felkarolja, Hímer Bertalan főszerkesztő vezetésével. Rockzenészek szerint ez a feladat sikerült, a műfajjal széles terjedelemben foglalkoznak. Csakhogy az utóbbi évek országvezetése idején egyre kevesebb támogatást kaptak. Ennek lehetséges mértékű pótlására a budapesti Petőfi Csarnok május 25-re jótékonysági koncertet hirdetett, többek között Závodi János és Török Adám felléptével. Operapremier sztrájkkal A budapesti Operaházban május 19-én rendezték meg az évad utolsó bemutatóját, Richard Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok című remekének előadásával. A világhírű magyar zenei intézmény jelenlegi tragikus helyzete okán, rendhagyó módon fél órás sztrájkot szerveztek, hogy e helyzetet a közönség is átérezhesse. A Gyurcsány kormány kinevezte jelenlegi főigazgató, Hegyi Árpád Jutocsa igazi pártállami vezetőre emlékeztető módon, erről az akcióról kitiltotta a sajtót és a televíziót. Továbbá a jövő évi műsortervet ismertető sajtótájékoztatón - ahol nyilvánosságra hozta, hogy az új évadban félszáz előadással kevesebb megtartására lesz csak pénz - nem engedte meg, hogy Kesselyák Gergely főzeneigazgató aznap reggeli lemondását közölje a sajtóval. Filmszemlén a klozettes nénik A most zajló idei Cannes-i filmfesztiyálon két filmmel is versenyző Kocsis Ágnes filmrendező egyik alkotásának cím: Friss levegő. Mondhatni pikáns cím, mert hosszú országúti nemzetközi autóbusz utazások során, a két-két óránként, illemhely végett megálló járművek ihlették. Markáns szereplőik között klozetod nénik is vannak. Míg Magyarországon egy-egy nagyjátékfilm átlagos költsége 2-300 millió forint, a Friss levegő 34 millióból kijött. Szerkesztette: Földessy Dénes H Kultúrpolitikai őszinteség “GYANÚS” TEHETSÉG A színész világban gyakran ugyanolyan szennyes a karrierharc, mint a diktatúrák múvészetpolitikájában. Ez színházra, filmre, operára, balettre, könnyűzenére egyaránt vonatkozhat, kicsiben és nagyban. A középszerű, múvészegyéniseg nélküli S atársak szervezett bűnözéshez hasonló módszerekkel ügyelnek erre, mondván: a fóan nagy tehetségű pályakezdő kollégát nagyon gyorsan és minden lehetséges módszerrel "ki kell nyírni', mielőtt az ő tehetsége miatt a háttérbe szorulunk. A múlt héten Kósa Ferenc filmrendező, az MSZP volt országgyűlési képviselője, többek között a balladás magyar parasztkrónika, az 1967-es 1Tízezer nap" Cannes-i rendezői díjas alkotója vállalta fel ennek a keserű igazságnak a bizonyítását. Épp egy mellőzött magyar filmrendező zseni halálának jubileumán. Földessy Dénes rülbelül így nézett ki: első kép: lovak------------------------------------- állnak. Második kép: lovak jönnek. HarHetvenöt éve született és 25 éve halt madik kép: lovak mennek... Az ország- meg Huszárik Zoltán filmrendező, ban diktatúra volt, a BBS azonban de- Mindössze 16 filmet forgatott, munkás- mokratikusan működött. Jól ismertük sága mégis több életművel vetekedő, gazdag szellemi-művészi hagyaték. Két legismertebb rendezői csodája: a Latinovits Zoltán főszereplésével Krúdy Gyula írásaiból forgatott Szindbád (1970) és a Csontváry (1980). A jubileum alkalmából Lőcsei Gabriella, a rangos újságíró, filmkritikus írt méltó megemlékezést, körinterjú formájában. A Magyar Nemzetben Árnyéksakk címmel közölt írásból lapunkban teljes egészében idézzük az egyiket Kósa Ferencet, a múlt hét tiszteletre méltó emberi-művészi kiállását. Kósa Ferenc: - Amikor a Balázs Béla Stúdióban (BBS) 1965-ben megrendezte az Elégiát, akkor kezdtem felfogni - érteni? -, mi történhetett Huszárik Zoltánnal. Egyetlen papírlapon nyújtotta be a forgatókönyv-tervezetet, amely köegymást, tehát jól ismertük Huszárik Zoltán kivételes képességeit is. így aztán, ha jól emlékszem, egyhangúlag megszavaztuk az Elégiát. Erre a BBS-t felügyelő Bogács Antal berendelt a Filmfőigazgatóságra (akkoriban rám bízták a stúdió képviseletét), és közölte velem, hogy a Filmfőigazgatóság véleménye szerint az Elégia lócentrikus film, ezért a forgatásához nem járulnak hozzá. Magyar Nemzet: - Bűnnek tartották 1965-ben a "lócentrikus" műveket? Kósa Ferenc: - Akkoriban minden bűnnek számított, ami nem volt embercentrikus (ez persze szocialista (!) embercentrikusság! A szerk.) Hosszú huza-vona után végül aláírattak velem egy nyilatkozatot, hogy a BBS felelősséget vállal az Elégia című rövidfilmért annak ellenére, hogy a főigazgatóság nem támogatja a munkát. Amikor a kész filmet megnéztük a nagyvetítőben, azt gondoltuk, az egyetemes és a magyar filmművészet egyik kivételes remekművét látjuk. Amikor azonban a fő- igazgatóság munkatársai megtekintették, úgy érezték, valamennyi balsejtelmük igazolódott. Az Elégiában nemcsak hogy szaladgálnak a lovak, de meg is ölik őket, folyik a vér, nincs benne szocialista realizmus. Akkor volt a hivatalos felháborodás, hogy az Elégia körül, hogy azt még a legmagasabb politikai fórumokon is meghallották, maga Aczél György foglalkozott a filmmel. Huszárik Zoltán, aki az Elégia körüli viharok közben egyetlen politikai jellegű kijelentést sem tett ejtett ki a száján, szálka lett a hatalom szemében. Vajon miért? Mert a hatalom a kontraszelekciót illetően tévedhetetlennek bizonyult. Ha valakiben megsejtette a kiemelkedő tehetséget, az illetőt azonnal gyanúval kezelte, mert nehezebb behódoltatni, s mert szellemi, erkölcsi és politikai ellenállásra hajlamos. Huszárik Zoltán tehát pusztán a személyiségével vívta ki a hatalom ellenszenvét. Akkor értettem meg, hogy olyan országban élünk, ahol a hatalmat nemcsak az sérti, ha a politikai témájú filmekben az alkotók megkörnyékezik a tabukat, a szabadság, az igazmondás, az európai típusú demokrácia kérdését, de az is bosszantja, ha valakinek az égvilágon semmi köze nincs a politikához, ám kimagasló, eredeti tehetség. Ennyi a múltfeltáró, de az alantosabb politikai, kultúrpoltikai erőkkel szemben máig közhasznú nyilatkozat. Máskülönben Kósa Ferenc rendezte a Dózsa Györgyről szóló, ítélet című történelmi filmdrámát, Csoóri Sándor forgatókönyvéből, Sára Sándor operatőr művészetével 1970-ben. Ez az alkotás is politikai pergőtűzet kapott, de a közönség, tehát a nép visszavágott: az akkor még Pécsett rendezett magyar filmszemlén az ítélet elnyerte a közönségdíjat. Kósa a rendszerváltáskor sokak által új, megtisztult baloldali pártként várt MSZP országgyűlési képviselője lett, idén azonban a párt már nem jelölte képviselőnek. Végül még egy keserű megállapítás, bár ezt Kósa Ferenc nem mondta. De csak körbe kell nézni, s ordít a valósága: a demokratikus államszerkezetbe suty- tyomban, csalással beépült az álarcos, pénztaktikás régi-új diktatúra. Az értékteremtő nagy tehetségek alatt tehát ott ketyeghet az időzített akna! Film: tarolt A Da Vinci-kód A Ron Howard rendezte film a negatív kritikák és az ortodox egyházi szervezetek tüntetései ellenére világszerte 224 millió dollárt hozott első hétvégéjén a mozikban, jelentette a Columbia Pictures. A Dan Brown bestselleréből Tom Hanks főszereplésével készülő A Da Vinci-kód nem végleges adatok szerint a hét végén 77 millió dollárnyi bevételt hozott az Egyesült Államokban. Ezzel az év eddigi legsikeresebb filmje lett, és messze maga mögött hagyta a Tom Cruise főszereplésével forgatott Mission: Impossible 3 című akcióthriílert. Ez az összeg teljesítette a Sony Da Vinci-s előrejelzését: 50-80 millió dollárt jósoltak a nyitó amerikai bevételre. Az Eszak-Amerikán kívüli eladások elérték a 147 millió dollárt. Ekkora összeget még egyetlen film sem teljesített a bemutatása utáni első hétvégén. A Csillagok Háborújának harmadik epizódja volt eddig az első helyezett a világszerte teljesített 145 millió dollárral.
