Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)
2006-05-26 / 254. szám
TUDOMÁNY I Létezett egy korábbi univerzum is? CSILLAGOS ELŐDÖK Korábban már több kutató felvetette, hogy az ősrobbanás "előtt" is létezett valamilyen univerzum, de csak a mostani számítások adtak először olyan matematikai leírást, amelyből ennek létezése és téridő-geometriájának jellege durván közelíthető. 12 MAGYAR SZÓ —A HÍD Röviden Eltéríti az IE-t a Yahoo Messenger vírusa Az amerikai FaceTíme biztonsági cég szakértői újszerű féregvírusra bukkantak, amely kérés nélkül saját böngészőjét telepíti a megfertőzött számítógépre. A Yhoo32.explr néven emlegetett ártó program (malware) kétféle módon is fertőz. Egyrész saját böngészőjét telepíti "Safety Browser" néven, amely az IE architekrúráját használja, és a Desktopon IE-logó mögé bújik. Másrészt a féreg telepít egy EXE-fájlt, amely a további terjesztést végzi a Yahoo Messenger kontaktlistáján található személyeken át. A FaceTime szakértői szerint ez az utóbbi évek legkülönösebb és legaljasabb marware-je. A későbbiekben a kellemetlen jelenségek közé tartozik a böngésző használata esetén kémprogramok telepítése, újraindítás után pedig idegesítő háttérzene játszása. A féreg az igazi IE kezdőoldalát kérés nélkül a saját alternatív böngészője oldalára állítja át. (pte, index.hu) Fejfájást okozhat a wifi A Powerwatch nevű független brit felügyeleti szerv legújabb kutatásaira alapozva azt állítja, hogy egyes embereknél fejfájást, ingerlékenységet, koncentrációkiesést is okozhat a wifi. A Powerwatch szerint egyre több a bizonyíték arra, hogy a vezeték nélküli hálózatok és más elektromágneses eszközök közelsége bizonyos embereknél hiperérzé- kenységet vált ki, írja a Top Tech News. A szervezet elnöke ugyanakkor azt is hozzáteszi, úgy tűnik, az embereknek csak egy nagyon kis hányadát érinti ez a probléma. Alasdair Philips, a Powerwatch igazgatója azt mondja, számos doktorral és fogorvossal találkozott, akik vezeték nélküli hálózatot telepítettek rendelőjükbe, majd egyes alkalmazottak fejfájásra vág)7 koncentrációs zavarokra panaszkodtak. Am mikor eltávolították a wifit, ezek a panaszok megszűntek. Philips szerint egyes kutatások azt valószínűsítik, hogy tízezer emberből mindössze egy "elek- troérzékeny", mások úgy vélik, minden harmadik embert érint a probléma. A Powerwatch szerint a lakosság 2-3 százaléka elektroérzékeny valamilyen szinten. (index.hu) Gyengül a Föld mágneses tere Több száz éves hajónaplók elemzése alapján brit kutatók megállapították, hogy a Föld mágneses terének gyengülése viszonylag rövid ideje gyorsul. Az iránytűket is befolyásoló mágneses mező bizonyíthatóan legalább 1590 óta viszonylag stabil volt, írta a Science tudományos szaklapban David Gubbins, a Leeds egyetem kutatója. A pontos mérések 1840-es kezdete óta viszont a bolygót védő erőtér százévente mintegy 5 százalékkal gyengült. Ha a gyengülés így folytatódik, a Földet a kozmikus sugaraktól is védelmező mágneses tér kereken 2000 év múlva teljesen eltűnik. Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a Földet védő mágneses pajzs ereje az elmúlt 150 év során mintegy 10 százalékot gyengült. Ugyanezen idő alatt az északi mágneses sark mintegy 1100 kilométert haladt a földrajzi északi sark felé. A földtörténetből ismert, hogy a Föld mágneses tere hosszú időközönként, megfelelő gyengülést követően több alkalommal pólust váltott. Az élőlények számára ez egyebek mellett fokozott sugárterheléssel járt, illetve komplett fajok tűntek el és jelentek meg az ilyen átállások során. (APA, index.hu) Május 23. Volt-e egyáltalán valami a 13-14 milliárd éve bekövetkezett ősrobbanás előtt? Az elméleti fizika legújabb eredményei alapján már van értelme ennek a kérdésnek, és lehetséges válaszok is születnek. Az általános relativitáselmélet szerint az ősrobbanás a kezdet, ekkor született az anyag és vele a téridő szerkezete. A klasszikus elméletek alapján azonban nem adható válasz arra kérdésre, hogy mi volt "korábban". A relativitáselmélet alapján az időben visszafelé haladva, az ősrobbanás pillanatához közeledve matematikai eszközeink felmondják a szolgálatot, a rendkívül sűrű anyag viselkedését nem tudják leírni másutt bevált egyenleteink. A kutatók ezen a ponton vetették be a kvantumfizika eszközeit. A kvantumfizika és az általános relativitáselmélet kombinálásával Abhay Ashtekar professzor (Pennsylvania Állami Egyetem, USA) és tanítványai olyan modellt dolgoztak ki, amellyel az időben visszafelé modellezve a folyamatokat keresztülhaladtak az ősrobbanás pillanatán, és egy fizikailag a mienkhez hasonló, "korábbi" univerzum képe bontakozott ki előttük. A rangos szaklap, a Physical Review Letters hasábjain közölt tanulmányuk szerint az előző világegyetem összehúzóMájus 21. Az emberi faj sokkal később vált el a csimpánztól, mint azt eddig gondoltuk, és még az elkülönülés után is nagy valószínűséggel sor került fajközi szexre, állítják az MIT és a Harvard közös kutatóintézete, a Broad Institute kutatói. A tudósok egy minden eddiginél alaposabb génvizsgálatból következtetnek arra, hogy a két kialakulófélben lévő faj bizonyos egyedei a különválás után újra összejöttek, és párosodtak egymással. Az ember és a csimpánz géntérképének ösz- szehasonlításakor nyolcszázszor több adatot használtak, mint a korábbi vizsgálatokkor, és ez jóval részletesebb eredményeket garantál nemcsak a leleteken alapuló csontvizsgálatoknál, hanem a korábbi génösszehasonlításoknál is. Az őscsimpánz és az ember párosodá- sára utaló bizonyítékokat a kutatók az érintett két faj, illetve gorillák, orángutánok és makákók génjeinek összehasonlításával tárták fel. Az ember 23 kromoszómapárja körülbelül harmincezer gént tartalmaz, a gének pedig DNS-szekvenciákból állnak, amelyek idővel mutáció útján változhatnak. A genetikai mutácidóban volt, téridő-geometriája pedig a mienkhez hasonló lehetett. A gravitációs erők egyre kisebbre zsugorították ezt a miénket "megelőző" univerzumot, mígnem a téridő kvantumtulajdonságai miatt a tömegvonzás taszítássá alakult át. Ashtekar és munkatársai szerint a klasz- szikus ősrobbanás, tehát a Big Bang helyett valamiféle "nagy visszapattanás" (Big Bounce) ment végbe. ók egyfajta evolúciós óraként használhatók: a DNS-szekvenciák közti különbségek utalnak arra, milyen régóta vált el a két faj egymástól, vagyis hogy az egye- dek mikor párosodtak utoljára egymással. A kutatók az ember és a csimpánz génjeinek összehasonlításakor azt találták, hogy az X-kromoszóma 1,2 millió évvel későbbi az összes többinél. Ebből arra következtettek, hogy a két faj közös őstől származik - tőle jön az X-kromo- szóma, míg a többit a korábbi ősöktől örökölte az ember és a csimpánz. "Most sikerült először meglátnunk a DNS-be írt részleteket" - nyilatkozta az egyik kutató, Eric Lander. "Legalábbis azt olvashatjuk ki belőlük, hogy az ember és a csimpánz faji elkülönülése felettébb szokatlan volt". A kutatók szerint az ember és a csimpánz először tízmillió évvel ezelőtt szakított egymással. Ezután négymillió évig külön utakon jártak, majd egy rövid flört erejéig újra összeálltak, és így olyan hibrid faj jött létre, amely mindkét vonal jellegzetességeit magában hordozta. Ez volt a később újra különvált ember és csimpánz közös őse. 2006. MÁJUS 26. A kutatókat meglepte az eredmény. Számításaikat a paraméterek változtatásával sokszor megismételték, de a "nagy visszapattanás" nem tűnt el. Korábban már több kutató felvetette, hogy az ősrobbanás "előtt" is létezett valamilyen univerzum, de csak a mostani számítások adtak először olyan matematikai leírást, amelyből ennek létezése és téridőgeometriájának jellege durván közelíthető. A kvantumfizika és az általános relativitáselmélet ötvözésének problémája évtizedek óta foglalkoztatja a fizikusokat. A négy alapvető kölcsönhatás egységes elméletének megalkotása komoly nehézségbe ütközik. Ashtekar és munkatársai olyan modellel dolgoztak, amely szerint a téridő geometriájának is diszkrét, "atomos" szerkezete van - az ismerős, folytonos téridő ennek a közelítő leírása. Modelljükben a téridő egydimenziós kvantumszálakból szövődött. Az előző univerzumban a "mi" ősrobbanásunk pillanatához közeledve ez a szövet szétszakad, felfeslik, és a geometria kvantumjellege lesz meghatározó. Ekkor alakul a tömegvonzás taszító- vá, megkezdődik a nagy visszapattanás, új, táguló Világegyetem indul fejlődésnek: a mi világunk. Az új eredményt sokan fenntartásokkal fogadják. Nem kizárt azonban, hogy fizikai ismereteink fejlődésével idővel eljutunk arra a szintre, hogy a mi Világ- egyetemünk "előtt" létezett, más világ- egyetemekről is gondolkodjunk. Az ekkor felbukkanó elméleti fizikai problémák mellett olyan fogalmi nehézségekkel is szembesülünk majd, mint amit pl. az "előtt" és a "más világegyetem" fogalmak jelentenek, (origo.hu) A kutatók Nature magazinban közölt megállapításait "nagyon klassz (totally cool) és különlegesen okos elemzésnek" nevezte Dániel Lieberman, a Harvard egy antropológusa, aki nem vett részt a kutatásban. "Az én gondom csak az, hogy elképzeljem, hogy a két lábon járó emberszabású és a csimpánz megfelelő partnernek találja egymást - hogy finoman fogalmazzak." James Mallett, a Londoni egyetem genetikaprofesszora szerint viszont a liezon nem olyan furcsa, amilyennek első látásra tűnik, mert a korai ember nagyon hasonlított a csimpánzra. (index.hu) ■ ff < Ősember és majmok: szorosabb volt a kapcsolat FURCSA PÁROSODÁS A Broad Institute tudósai a csimpánz és az ember géntérképének alapos összehasonlítása után arra a következtetésre jutottak, bogy a mai ember és a csimpánz közös ősének létrehozásában mindkét faj tevékenyen részt vett.
