Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)

2006-05-26 / 254. szám

10 MAGYAR SZÓ —A HÍD Gazdaság 2006. MÁJUS 26. Javul a hangulat Nyugat-Európában Olaszországban javul a fogyasztói hangulat: a mutató 107,6 pontra emelkedett májusra az áprilisi, 106,0 pontról, közölték az olasz statisztikai hivatalt kiszolgáló független gazda­ságkutató intézetben, az ISEA-ban. A növekedés meghaladta az elemzői előrejelzéseket, és az intézet a mun­kapiac és a megtakarítások alakulásá­val magyarázta a javulást. A mutató még a 114 pontos hosszú átlaga alatt van. Franciaországban ugyancsak javu­ló hangulatot jelez, hogy a lakosság fogyasztási kiadásai áprilisban 0,7 százalékkal nőttek márciushoz ké­pest, miután márciusban még 0,4 százalékkal csökkentek. A francia sta­tisztikai hivatal áprilisi adata szintén jobb volt a 0,3 százalékos elemzői előrejelzéseknél. A fogyasztói hangulat Németor­szágban is javult: a lakossági fogyasz­tás az első negyedévben 0,4 százalék­kal nőtt az előző negyedhez képest - miután az előző negyedben 0,6 száza­lékkal csökkent -, és 1,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az ottani statisztikai hivatal, részletes GDP-beszámolója szerint. így az el­ső negyedévi német GDP-növeke- désben a lakossági fogyasztásnak már érezhető szerepe volt, a tavalyi féke­ző hatás helyett, ennek azonban az elemzők még nem tulajdonítanak nagy jelentőséget, ugyanis Németor­szágban a fogyasztói kereslet elsősor­ban azért nő, mert előre hozzák a vá­sárlásokat a jövőre esedékes áfa-eme­lés miatt, másfelől a külkereskedelem egyelőre elveszteni látszik a tavalyi tápláló szerepét a GDP növelésében. Dániában a fogyasztói hangulat mérőszáma májusban 11,7 pontra emelkedett az áprilisi 11,1 százalékról - tavaly májusban 7,1 pont volt -, kö­zölték a dán statisztikai hivatalban. A májusi mutató ott is jobb volt a piaci várakozásnál. Kilógott a sorból a francia vállalatok hangulata: az üzleti bizalmi mutató áprilisra 107 pont, közölték a francia statisztikai hivatal­ban. A visszaesést ahhoz kell mérni, hogy márciusban a 109 pontos ered­mény ötéves csúcs volt. Áprilisban az autóipar helyzete rontotta csak az át­lagot. (MTI) Szerkesztette: Walter Lilla I Világforradalom indul Ázsiából? KELETI ROHAMOK Az egyes társadalmi csoportok közötti jövedelmi szakadék az elmúlt évtized során hatalmasra nőtt Ázsiában. Az államok nem tudnak munkahelyeket teremteni, a lakosság harmada nem dolgozik. Egyre többen vonulnak az utcákra. Május 19. Egy világbanki kutatás szerint a jövedelmi különbségek 1990 és 2002 között 45 százalékkal nőttek Ázsiában - írja a Financial Times. Kí­nában az elégedetlen lakosok tavaly összesen 87 ezerszer vonultak az utcák­ra, Indiában a maoisták keltek fel, Thaiföldön a jelenlegi politikai krízis hátterében is a bangkoki és a vidéki gazdaság polarizációja húzódik. 1970 és 1990 között Ázsia tigrisei páratlan tettet hajtottak végre: a hiper- gyors gazdasági növekedést a jövedel­mi különbségek csökkentése mellett érték el. Ez ma már nem így van: a gyors gazdasági növekedés maradt, de a társadalmi egyenlőségnek vége. A ré­gi rend megtörésének több oka van: az 1997-es gazdasági válság mellett a leg­fontosabb az, hogy a mezőgazdaságban - amely az iparral és a szolgáltatási szektorral szemben még mindig az em­berek nagy többségét foglalkoztatja - sem a termelékenység, sem a megsze­rezhető jövedelem nem növekedett eléggé. Kínában a regionális különbsé­gek és az állami gyárak tömeges bezá­rása is hozzájárult a problémához. Ráadásul a régió államai közül egyiknek sem sikerül elég munkahe­lyet teremtenie ahhoz, hogy felszívja a ■ 40 milliárdnyi amerikai befektetés Magyarországra} KOPOGTATNÁNAK A tervezett befektetések között szerepelnek autóipari, IT-, elektronikai, biotechnoló­giai, energetikai beruházások és szolgáltató központok. Habár még mindig elsősor­ban az ország fejlett régióit célozzák, egyre többen vizsgálják az elmaradottabb térségeket is. Május 20. Mintegy negyven olyan amerikai befektetői projektet kezel je­lenleg a Magyar Befektetési és Keres­kedelemfejlesztési Közhasznú Társa­ság (ITDH), amelyekről pár hónapon belül kedvező döntés születhet. Ha ezek a projektkezdeményezések, ame­lyeknél már ismert a tervezett befekte­tési érték, Magyarországon valósulná­nak meg, akkor több fázisban mintegy 200 millió dollárnyi, több mint negy- venmilliárd forintnyi FDI (működő tő­ke) áramolna be általuk, s a 4000 főt jócskán meghaladná az új munkahe­lyek száma. A tervezett befektetések között sze­repelnek autóipari, IT-, elektronikai, biotechnológiai, energetikai beruházá­Valuta-Árfolyamok (Május 24.) 1 USD = 203,574 HUF 1 USD = 0,778 EURO 1 USD = 2,757 RON 1 EURO = 261,69 HUF sok és szolgáltató központok. Új terü­letként megjelent a gépiparhoz kapcso­lódó repülőgép-ipari beszállítói érdek­lődés is. Jellemzően inkább közepes és kis amerikai cégek terveznek jelenleg befektetéseket, s nagyon gyakran igen fejlett technológiát szándékoznak Ma­gyarországra telepíteni. Közös jellem­zőjük az amerikai befektetőknek a ma­gas minőségi követelmény s az, hogy abból nem engednek. Habár még min­dig elsősorban az ország fejlett régióit célozzák, egyre többen vizsgálják az el­maradottabb térségeket is. Az USA az ötödik legnagyobb kül­földi befektető Magyarországon, Né­metország, Hollandia, Franciaország és Ausztria előzi csak meg a toplistán. Az eddig befektetett amerikai tőke nagy­sága meghaladja a 9 milliárd dollárt, s mintegy 600 regisztrált amerikai cég van jelen. A statisztikákban szereplő ál­lományt azonban a tényleges megha­ladja - az amerikai cégek ugyanis rend­szerint európai leányvállalataikon ke­resztül fektetnek be Magyarországon, így a pénzmozgás alapján úgy tűnik, mintha európai befektetés érkezett vol­na Magyarországra. így lehet, hogy Hollandiának 20 százalék körüli a ré­szesedése a magyarországi FDI- állományból, holott a számok mögötti befektetések jó részét például az ameri­gyorsan növekvő munkaerő-kínálatot. 1996 és 2003 között a munkanélkülisé­gi ráta a térség összes államában jelen­tősen emelkedett. Az Ázsiai Fejlesztési Bank szerint 500 millió embernek - ez az összes munkaerő 29 százaléka - nincs állása, vagy nem tud annyit dol­gozni, amennyit szeretne. Újabb 500 millió pedig kevesebb mint két dollárt keres naponta. Most a kormányok az újraelosztás fe­lé fordulnának, de ezzel is sok a problé­ma. Az államoknak egyszerűen nem áll rendelkezésükre elég pénz, nem jó hely­re költik, vagy egyszerűen csak elher­dálják. Erre példa az olyan értelmetlen kínai fejlesztési kísérlet, mint a rossz minőségű, befejezetlen autópályák. In­dia a vidéki mezőgazdasági dolgozók számára garantált bért vezetett be, de ennek sem sok létjogosultsága lehet az állam pénzügyi helyzetét nézve. A pénz hiánya hatással van az okta­tásra - annak hiányára -, a rossz egész­ségügyi ellátásra, és persze a pénzhi­ány mellett ott van a korrupció is. A Transparency International szerint nem is kis mértékben. A brit lap cikke szerint az ázsiai kormányok előtt így elég nagy feladat áll: vagy megcsinál­ják azt, ami a jelen helyzetben lehetlen- nek tűnik: valamilyen eszközzel meg­békítik az elégedetlen tömegeket, vagy a mostani, még erőtlen demonsrációk után várhatják a sokkal keményebbe­ket. (index.hu) kai multinacionális cégek ottani leány- vállalatai hozták el hozzánk. Az amerikai beruházások gazdasá­gunk majd minden területén jelen van­nak, kiemelkednek a telekommunikáci­óban, a számítástechnikában és az au­tóiparban. A multinacionális cégek mellett szép számban vannak jelen a kis- és közepes méretű vállalkozások is. Az elmúlt időszakban újra erősödő ér­deklődés mutatkozik a magyarországi befektetések iránt mind a termelő-, mind pedig a szolgáltatószférában. Az érdeklődési területek közül kiemelked­nek a különféle regionális központok létrehozására vonatkozó megkeresések. Az utóbbi időben számos jelentős ame­rikai vállalat választotta Magyarorszá­got pénzügyi, logisztikai, k+f, illetve egyéb tevékenységet végző központja helyszínéül. (Világgazdaság)

Next

/
Thumbnails
Contents