Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)
2006-05-26 / 254. szám
4809 AVENUE N SUITE 169 BROOKLYN NY 11234 USPS 23-980 ISSN 0194-7990 1-877-A-MAGYAR (1-877-262-4927) FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP 2006. MÁJUS26. VOL. CIV NO. 254 NÉPAKARAT (1902-1914) ELŐRE (1914-1927) UJ ELŐRE (1927-1948) MAGYAR JÖVŐ (1948-1,952) A IDD (2001-2004) MAGYAR SZÓ (195 2-) Folytatjuk a 104 éves hagyományt! 21^ WEEK Megérkezett?... A WHO egy madárinfluenzával fertőződött férfi esetét vizsgálja. Feltételezések szerint ez az első példa arra, amikor emberről emberre terjedt a halálos vírus. (2. oldal) Felsó rasszismus? Az új bevándorlási törvényről folyó vitában a szenátus megszavazta az angolnak, mint nemzeti nyelvnek a megőrzéséről szóló módosító indítványt. (S. oldal) Kormányprogram • Hamarosan sor kerül a magyar kormányprogram egyez- ' tető találkozójára. Az események arra vallanak, hogy a kormányprogram lényegében készen van. (6. oldal) Vízumkönnyítés Magyarországgal szemben? •• TÖBB KIS KÉRDÉS Még a magyar Külügyminisztériumnak sem teljesen világos, milyen feltételeket szab a vízummentességhez az amerikai szenátus bevándorlási törvénytervezetéhez elfogadott kiegészítés. Magyarország viszont biztos benne, bogy a kedvezmény nem csak Lengyelországot érintené. A magyar Külügyminisztérium is a washingtoni magyar nagykövetségnek küldte el kérdéseit az amerikai szenátus bevándorlási törvénytervezetéhez elfogadott kiegészítésről. Ahhoz ugyanis, bogy a módosításban a vízum- mentességhez felsorolt követelményeket pontosan értelmezni lehessen, még tájékozódni kell - mondta Várkonyi László helyettes külügyi államtitkár. Május 24. Az EU vízumköteles tagállamai már régóta lobbiznak azért, hogy külön belépési engedély nélkül beutazhassanak az Egyesült Államokba. Az elmúlt hónapok egyik legnagyobb előrelépése, hogy az amerikai szenátus elfogadott egy kiegészítést a bevándorlási törvénytervezethez. Ez vízummentességet adna azoknak a tagállamoknak, amelyek legalább háromszáz (egy zászlóalj- nyi) katonával támogatták az Egyesült Államok iraki vagy afganisztáni misszióját. A döntést fontos üzenetnek és kapaszkodónak tartja Simonyi András, hazánk washingtoni nagykövete. Szerinte azzal, hogy szenátorok is felkarolták az ügyet, végre előtérbe kerülhet a probléma, amelynek megoldásáért ő és más európai államok már régóta együtt dolgoznak. A kiegészítés kemény feltételeket is szab a vízummentességhez: az uniós tagság és a katonai részvétel mellett a belbiztonsági és a külügyminisztérium azt is megvizsgálná, hogy az érintett ország nem jelentene-e rendészeti kockázatot az Egyesült Államoknak. Ha minden adott, a vízummentesség akkor is csak két év próbaidőre szólna: egy ország végleg csak akkor kerülhetne fel a kedvezményezettek listájára, ha ezalatt minden egyéb feltételt teljesít. A feltételek között szerepel, hogy az elutasított vízumkérelmek aránya nem haladhatja meg a három százalékot, visz- sza kell szorítani a lejárt vízummal az Egyesült Államokban tartózkodók számát, valamint biometrikus adatokkal ellátott údevelet kell bevezetni. Könnyítés viszont, hogy a módosítás az elutasított kérelmek és a túltartózkodás arányát csak az EU-tagság első évétől számítaná, azaz gyakorlatilag lenullázódnának az eddigi számok. Mivel eddig még a "disz- szidáltakat" is bevették a statisztikába, ez hatalmas előrelépés - mondta Simonyi András. Ennek ellenére a módosítást beterjesztő három szenátor (Bill Frist, Rick Santorum és Barbara Mikulski) szerint a feltételeket csak Lengyelország tudná teljesíteni. így gondolja a lengyel sajtó is, és Varsó győzelmeként értékeli a döntést, bár ahhoz, hogy a módosítás érvénybe lépjen, a szenátusnak még egyeztetnie kell a képviselőházzal, annak a tervezetében viszont nem szerepel ilyen engedmény. Ha az egyeztetések után a kész tervezetbe mégis belekerülne a módosítás, és mindkét ház megszavazná, még mindig hátravan George Bush elnök aláírása. Ha a hosszú törvényhozási folyamat eredményre vezetne is, kevéssé valószínű, hogy Magyarországot kihagynák a kedvezményezett országok listájáról, legalábbis a magyar Külügyminisztérium szerint. Várkonyi László úgy véli: politikai oldalról, nem pedig a katonák száma felől kell megközelíteni a kérdést. így gondolja Simonyi András is, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a szöveg nem említi Lengyelországot mint az egyetlen lehetséges kedvezményezetett. Varsó előtérbe kerülése persze szólhat a közelgő választásoknak is, hiszen a lengyelek szavazata sokat számít az amerikai belpolitikában. Áz Egyesült Államok budapesti nagy- követségén azt jelezték, hogy mivel még függőben lévő törvényről van szó, nem tudnak információval szolgálni. (Magyar Hírlap) Kivonulnak a brit csapatok Irakból Harmincezer amerikai és háromezer brit katonát vonhatnak ki az év végéf Irakból. A tervek szerint Irak 18 tartományából 16 ellenőrzését adnák az iraki fegyveres erőknek. Május 24. Júliusban megkezdődhet a brit csapatok részleges kivonása Irakból, jelentette be Tony Blair Bagdadban. Bár a tárgyalásokon Nuri al-Maliki, az új iraki miniszterelnök júniust emlegetett, a Guardiannak nyilatkozó brit diplomáciai források egy hónappal későbbire pontosították a kivonás megkezdésének időpontját. A Guardian tudomására jutott tervek szerint az év végéig háromezer brit katonát vonhatnak ki az országban állomásozó mintegy7 nyolcezres haderőből. A britek elsőként Mutana tartományban adhatják át az irányítást az iraki haderőnek, aztán Majszan következhet. Kérdéses a névlegesen brit irányítású, valójában 2600 olasz katona ellenőrzése alatt álló Di Kar tartomány sorsa, ahogy' a legproblémásabbnak számító, a brit haderő nagy7 részét lekötő Bászráé is. Romano Prodi, az új olasz kormányfő az olasz csapatok mihamarabbi kivonását szeretné elérni. Egyelőre nem tisztázott, hogy a tartományt időlegesen brit csapatok veszik-e át, vagy rögtön az irakiak kezébe kerül. Bászra esetében az irakiak is elismerik, hogy még tartós segítségre szorulnak. A brit csapatkivonásokkal párhuzamosan az amerikaiak is megkezdik csapataik létszámcsökkentését. Az év végéig százezerre csökkenthetik a jelenleg Irakban szolgálatot teljesítő 133 000 amerikai létszámát. Összességében, az év végéig a koalíciós csapatok Irak 18 tartományából 16-ot szeretnének átadni az irakiaknak. "Előbb jön az irakizáció, aztán a csapatkivonás" - ismertette a terv lényegét Blair szóvivője. A kivonulás azonban nem jelenti az iraki kaland gyors végét. Bár jelentősen csökkenthetik a brit és az amerikai csapatok létszámát, a teljes kivonulás a legoptimistább tervek szerint is négy évig tarthat. "A cél, hogy a most felállt iraki kormány mandátuma alatt végrehajtsuk a teljes hatalomátadást" - nyilatkozta a kormányszóvivő a Guardiannak. (index.hu) Kedves Olvasóink, Szerkesztőségünk tudomására jutott, hogv a napokban vita tárgyát képező amnesztia-törvénnvel kapcsolatban több álhír és félremagyarázás látott napvilágot, amit visszaélésekre ad lehetőséget. Jelezzük kedv es Olvasóinknak, hogy az amnesztia-törvénv még NEM emelkedett jogerőre. Szak.
