Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)
2006-05-19 / 253. szám
2006. MÁJUS 19. Hazai hírek MAGYAR SZÓ-A HÍD 7 ü Sok a tanár, kevés a kőműves BAJ AZ OKTATÁSSAL Közel 26 ezerrel több a tanár az általános iskolákban, mint amennyire szükség lenne, az egyetemisták száma pedig 70 ezerrel baladja meg a munkaerőpiac igényét - derül ki a szakemberek véleményéből. A kormány konkrét elképzelései egyelőre nem ismertek, reformokra viszont szükség van. A hazai oktatási rendszer hatékonysága annak ellenére elmarad a nemzetközi átlagtól, bogy több pénzt költünk rá mint a többi uniós ország. Május 17. Egyebek mellett az egyetemi tandíj bevezetése is szerepel azok között az elmúlt hetekben felmerült javaslatok között, amelyek célja a hazai oktatási rendszer hatékonyságának növelése. százalékát fordította az oktatási kiadásokra, miközben a régi uniós országoknál, ez az átlag 5,2 százalék volt. A Central European Management Intelligence (CEMI) 2006 áprilisában kiVagyis, hogy a diákok jobban tudják hasznosítani az iskolában megszerzett tudást, illetve, hogy a magyar képzési rendszer jobban alkalmazkodjon a munkaerőpiac igényeihez. A felsőoktatási tandíj mellett érvel Bokros Lajos, Csillag István, Bauer Tamás és Mihályi Péter - mindannyian liberális kötődésű közgazdászok - az Elet és Irodalom április végi számában közölt javaslatcsomagban is, amelyekre a szerzők szerint az ország gazdasági stabilitása miatt mindenképpen szükség van. Sőt, Bokrosék akkora tandíjat szorgalmaznak, amely megegyezik az önköltséges finanszírozásban résztvevők tandíjával: ez félévente akár százezreket is jelenthetne. Más kérdés, hogy a tandíj kivetésére nem sok esély látszik: 1995-ben egyszer már bevezették, de olyan szinten vált politikai kérdéssé, hogy nem valószínű, hogy ismét megpróbálkozna vele a kormányzat. Az oktatási reform kiemelt témája a jelenleg zajló koalíciós tárgyalásoknak is. A kormányprogram oktatással kapcsolatos részletei egyelőre nem ismertek, mindössze annyit lehet tudni, hogy az agrárium mellett ez az a terület, amelyben - Kuncze Gábor SZDSZ-elnök nyilatkozata szerint - sikerült múlt héten megállapodnia az MSZP-nek és az SZDSZ-nek. Változtatásokra azért van szükség, mert a hazai oktatási rendszer hatékonysága nemzetközi összehasonlításban meglehetősen alacsony. A fejlett országokat tömörítő OECD 2000-es tudásfelmérése, a PISA szerint olvasásértésben 32 ország közül, mindössze a 23., matematikából pedig a 16. helyen állnak a magyar diákok. Komoly eredményeket annak ellenére sem sikerült felmutatni, hogy Magyarország 2003-ben a GDP 6 adott tanulmánya szerint az alapfokú oktatásban az egyik legnagyobb probléma, hogy miközben a diákok száma csökken (1997-ben 980 ezer általános iskolást tartottak nyilván, 2005-ben már csak 890 ezret), addig a tanárok száma változadan maradt. A 25 uniós tagállam közül így Magyarországon a legrosz- szabb az arány: amíg itthon 10 diákra jut egy tanár, addig az uniós átlag tanáronként 15 diák. A CEMI vizsgálatai szerint 2008-ra 26 ezerrel lesz több pedagógus az alapfokú oktatásban, mint amennyire szükség lenne. A tanulmány szerint mindez költséghatékonyság szempontjából jelent problémát, mivel a magyar tanárok kapják a régióban a legtöbb fizetést, ráadásul a pedagógusok nagy létszáma ellenére sem hatékonyabb a hazai oktatás. Az MSZP és az SZDSZ oktatási programja viszont ezen a ponton tér el a leginkább. A szocialisták nem támogatják az óvoda- és iskolabezárásokat ("a lehető legtöbb gyermek óvodába járhasson a saját településén", "ha szükséges, kiegészítő támogatások nyújtásával is hozzájárulunk, hogy az alsó tagozatos osztályok a kistelepüléseken is fennmaradhassanak" - áll a programban). Az SZDSZ ezzel szemben úgy véli, hogy a gyerek- vagy pedagógushiánnyal küszködő iskolákat fel kell számolni, vagyis a liberális párt szerint nem kell minden faluban iskolát fenntartani. A középfokú oktatásban a szakképzés hiányosságai jelentik a fő. Vagyis, egyre kevesebben tanulnak szakmát, ami pedig még tovább növeli a munkanélküliek arányát, mivel a csak érettségivel rendelkezők nehezen tudnak elhelyezkedni. Schütder Tamás, az Országos Közoktatási Intézet (OKI) információs központjának igazgatója szerint különösen az ipari szakmunkásokból, kőművesekből, vízvezeték-szerelőkből van hiány a munkaerőpiacon. A szakiskolai képzés fejlesztése szerepel a koalíciós pártok programjaiban is. Az SZDSZ szerint szakképző központokra van szükség, az államnak támogatnia kell a kihalóban lévő szakmák képzését. Az MSZP szerint a gyakorlati képzés lehetőségeit a 9. évfolyamon kell megteremteni. Mindkét párt egyetért abban, hogy a szakképzést a piaci elvárásokhoz kell igazítani. A felsőfokú képzésben viszont sokkal többen vesznek részt, mint amennyire a munkaerőpiacon szükség lenne: amíg uniós tagállamokban átlagban, a lakosság 3,6 százaléka tanul az egyetemeken, addig a Magyarországon, ez az arány 4,3 százalék. A CEMI adatai szerint Magyarországon közel 70 ezerrel járnak többen egyetemre és főiskolára, mint ahányan ezt egy hasonló méterű nyugati-európai országban tennék. Ráadásul sokan tanulnak olyan szakokon, amelyek olyan tudást adnak, amire nincs igény a munkaerőpiacon. 2005- ben például, csak kommunikáció szakra 15 ezer diák járt, és a már-már ipari mennyiségben kiadott jogász diplomával rendelkezők közül is, sokan recepciósnak vagy ügyintézőnek mennek, miközben nyilvánvaló, hogy egy ilyen munkához nincs szükség a római jog ismereteire. A CEMI javaslatai szerint a felsőoktatásban, az államilag finanszírozott helyek számát 50 ezerről, 40 ezerre kell csökkenteni, a fizetős szakokon pedig emelni kell a tandíjakat, (origo.hu) Röviden TASZ: A RENDŐRSÉGET POLITIKAI ESZKÖZKÉNT HASZNÁLJÁK A belügyi kormányzat teljesítménye az elmúlt négy évben - a politikai szabadságjogok vonatkozásában - méltán nevezhető katasztrofálisnak - írja a kormányfőnek írt levelében a Társaság a Szabadságjogokért elnevezésű szervezet, amely azt kéri Gyurcsány Ferenctől: semmiképpen ne maradjon Lamperth Mónika a belügyminiszter. A TASZ szerint az egyik rendszer- váltó törvény, a gyülekezési jogról szóló törvény hatályba lépését követően, tizennégy éven keresztül nem volt annyi konfliktus a gyülekezési jog gyakorlása körül, mint 2003 óta. Több alkalommal is előfordult, hogy a rendőrség hatályon kívül helyezett rendelkezésre hivatkozva tiltott meg tüntetést. Nyilvánvaló, hogy a rendőrséget politikai eszközként használják - írja a TASZ. (mno.bu) 20 MILLIÁRD VOLT A VÉDEKEZÉS Az árvízkárok teljes helyreállítását ígérte Gyurcsány ferenc, miután az árvízt által kárt szenvedett települések képviselő- testületének tagjaival tanácskozott. Az utak állaga és az állami hivatalok épülete is megszenvedte az intenzív árvíz elleni védekezést. A kárfelmérés összesítésének hamarosan el kell készülnie. Persányi Miklós környezetvédelmi minszter elmondta, hogy 20 milliárd forint volt a védekezés költsége, amivel mintegy 30 milliárdos értéket óvtak meg. (radio.hu) SALÁTA- ÉS SZENDVICSBÁR ELADÓ! Budapest egyik legforgalmasabb terén, a Móricz Zsigmond körtéren, egy nagyon jól üzemelő amerikai licensz alapján működő saláta- és szendvicsbár eladó! ✓ Érdeklődni lehet: Külföldről: +3612023878 Magyarországról: 06209722887, 06705929777 telefonszámokon m * illetve: sioretiek@hotmail.com
