Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)
2006-05-19 / 253. szám
4 MAGYAR SZÓ-A HÍD_________ AMERIKA _____ _____________ 2006. MÁJUS 19. sponsored by Amerikai Magyar Szövetség támogatja ezt az oldalt Rossz állapotban az ENSZ-báz Az USA nem ad pénzt, így szétrohad az ENSZ New York-i szekbáza. Az ENSZ számos bírálója régóta hangoztatja, bogy a szervezet felett eljárt az idő, sürgős reformokra szorul. Hogy így látják, azt nem is lehetne szemléletesebb képpel alátámasztani, mint az SS éves székház állapotával. Az ugyanis olyan, hogy az amerikai építési és biztonsági előírások szerint azonnal be kellene zárni az East River partján álló egész komplexumot: nincsenek tűzcsapok, nincs tűzjelző berendezés, van viszont (rákkeltőnek tartott) azbeszt a falakban, víz a pincében és számos lyuk a tetőn. A fűtés és a klímaberendezés rosszul működik, ezért hát Kofi Annan ENSZ-főtitkár emberei télen olykor takarókba burkolóznak, nyáron szorgalmasan legyezik magukat. Gyakoriak az áramkimaradások és telefonhibák. A mellékhelyiségben az ember nem mindig tud kezet mosni, mert a csapokból nem mindig jön a víz. Annak, hogy a 39 emeletes titkársági magasépület még egyáltalán működhet, egyetlen oka van: az ENSZ-központ nemzetközi terület, az amerikai hatóságoknak tehát ott nincs intézkedési jogkörük. A világszervezet 11 éve tervezi székhelyének renoválását. Ez pillanatnyilag mintegy 1,6 milliárd dollárba (328,2 milliárd forintba) kerülne, de csak pillanatnyilag, mert az összeg a folyamatos romlás miatt naponta 225 ezer dollárral (több mint 46 millió forinttal) nő. Mégsem tudni, hogy megkezdődnek-e valaha a munkák, az Amerikai Egyesült Államok ugyanis - egyedüliként - nem akar fizetni. "Túl drága" - mondta John Bolton amerikai ENSZ-nagy- követ, hozzátéve, hogy a helyreállítást kevesebb pénzből is ki lehetne hozni. Az amerikai kifogások és bírálatok lehetetlenné tétele érdekében az ENSZ-főtitkár Fritz Reuter igen nagy tekintélyű New York-i építési projektvezetőt bízta meg a tervek kidolgozásával. Reuter készített is egy átfogó tervet, amelynek alapkoncepciója az volt, hogy egy időben mindig csak tíz szinten dolgoznának, nem kellene tehát az egész ENSZ- nek egyszerre kiköltöznie az épületből. "Mindenki mindenben egyetért, kivéve az Egyesült Államokat. Csalódott vagyok. Az épület maholnap szétesik, nem biztonságos" - mondta, majd amikor ezután sem történt semmi, a múlt héten visszaadta a megbízatást, (index.hu, MTI) ■ Adatbázisokban tárolják a belföldi hívásokat KAPCSOLATI HÁLÓ A terroristák kommunikációs hálózatának felépülését kutatva kétszáz millió amerikai telefonálási szokásai alapján vázol fel kapcsolati hálót az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség. Decemberben a lehallgatási botrányba keveredett szervezet titkolózik, a kormányzat szerint minden törvényes. Május 15. Kétszázmillió amerikai állampolgár telefonálási szokásait rögzíti adatbázisában az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA), írja a USA Today. A lap a téma érzékenysége miatt nevük elhallgatását kérő informátorai szerint a szupertitkos ügynökség - az 1952-ben alapított NSA létét még a '80- as években is tagadták, a közismert tréfa szerint az NSA rövidítés is azt jelentette, hogy No Such Agency (Nincs Ilyen Ügynökség) - a négy amerikai távközlési szolgáltató közül hárommal kötött megállapodást a belföldi hívások forgalmi adatainak átadásáról. Az NSA-vel megállapodó AT&T - a legnagyobb szolgáltató -, a Verizon és a Bell South az előfizetők nevét, lakcímét nem adja ki, csak a telefonszámhoz kapcsolódó részletes híváslistát. Az NSA a vonatkozó törvényeket betartva nem hallgat le belföldi beszélgetéseket - a decemberben kirobbant lehallgatási botrány esetében csak olyan hívásokat hallgattak le, ahol legalább az egyik fél külföldön tartózkodott -, de a hívásokat csoportokba rendezi és vizsgálja a kapcsolati hálókat. Az NSA szerint a szociális hálók kirajzolása nagy segítséget jelenthet a terroristák kommunikációs szokásainak felderítésében. A jogvédők viszont attól tartanak, hogy ugyan a szolgáltatók nem adják ki ügyfeleik nevét és címét, a telefonszámuk alapján más nyilvános adatbázisokat felhasználva ez könnyen pótolható. A USA Today a New York Times által decemberben kirobbantott lehallgatási botrányhoz hasonlította az esetet - bár most még az akkor hevesen reagáló kongresszusi képviselőknek sincs szava a történtek ellen. A kormányzat, ami hivatalosan nem kívánt reagálni a USA Today kérdéseire, csak annyit közölt, M Bemutatták a Pentagon elleni terrortámadás felvételét ELKÉSETT JELENTÉS Az amerikai igazságügyi minisztérium ötéves késéssel közzétette azt a videofelvételt, amelyet két btztonságtkamera rögzített 2001. szeptember 11-én, a Pentagon épülete ellen végrehajtott terrortámadásról. Május 15. Az American Airlines eltérített 77-es járatát terroristák a védelmi minisztérium ötszögű épületének vezették, aminek következtében 184 ember vesztette életét, köztük a gép 59 utasa és személyzete. Nem sokkal korábban a terroristák két eltérített repülőgépet vezettek a New York-i Világkereskedelmi Központ kettős toronyépületének, egy harmadik pedig Pennsylvania fölött lezuhant, amikor az utasok szembeszálltak a gépeltérítőkkel. A videó közzétételét 2004 óta követelte a Judicial Watch nevű szervezet a tájékoztatás szabadságát kimondó törvényre hivatkozva. A konzervatív csoport ezzel szerette volna eloszlatni a terrortámadás körül burjánzó összeesküvés elméleteket, amelyek szerint a Boeing 757-es gépet még útközben lelőtték és a Pentagont valójában egy cirkáló rakéta találhatta el, amint azt egy francia szerző, Thierry Meyssan állította, illetve internetes honlapok terjesztettek, mint a 911truth.org. A repülőgép becsapódásáról 2002-ben közzétett néhány állóképeken csupán óriási láng- és füstfelhőt látni. A Pentagon arra hivatkozva tagadta meg a felvétel közzétételét, hogy az Zacarias Moussaoui, a szeptember 11-i támadásokban való cinkos szerepéért nemrég életfogytiglani börtönre ítélt francia állampolgár elleni bizonyítékként a peranyag része volt. A kormány végül elfogadta, hogy az ítélet után eleget tesz a kérésnek. A felvételek azonban nem sokat árulnak el a történtekről, hogy a szenátus és a képviselőház illetékes bizottságai részletesen ismerik a program részleteit. Az NSA szintén nem kívánta kommentálni az ügyet, ahogy általában sem nyilatkozik "lezárult, vagy még folyamatban levő" akciókról. Egy hasonlóság mindenképpen van a két program között. Az aktuális törvények alapján mindkét program legálisnak tűnik. A decemberben kirobbant botránynál a kormányzat azt a jogi kiskaput használta ki, hogy az amerikai törvények csupán az amerikai állampolgárok belföldi beszélgetéseinek a lehallgatása esetén teszik kötelezővé a lehallgatás bírósági engedélyezését. A belföldi, lehallgatás nélküli adatgyűjtést pedig a titkosszolgálat részére semmilyen törvény sem tiltja. Á telefontársaságok ugyanakkor kényesebb helyzetben vannak. A szövetségi távközlési törvény 222. paragrafusa értelmében a társaságok nem adhatnak ki adatokat ügyfeleik hívási szokásairól. A magánélet védelmében hozott jogszabály megsértése drákói büntetést vonhat maga után: jogsértésenként akár 130 000 dolláros pénzbírságot, de összesen legfeljebb 1,325 millió dollár büntetést fizethetnek. Az NSA-val együttműködő telefon- társaságok csupán közleményeket voltak hajlandók küldeni a USA Today érdeklődésére. Ezeket mintha ugyanaz az ember írta volna, hiszen kivétel nélkül azt a két mondatot írták, hogy "nem válaszolnak nemzetbiztonsági ügyekkel kapcsolatos kérdésekre" és amúgy is csupán "jogszerűen együttműködnek a kormányzati hatóságokkal". Egyedül a Qwest utasította el az együttműködést az NSA-vel, ami ezután a kormányzati megrendelések elmaradásával próbálta zsarolni a céget. (index.hu) mivel puszta szemmel nem ismerhető fel a repülőgép. Sajtójelentések szerint az egyik felvételen egy töredékmásodpercre látni a gép orrát a robbanás előtt. A felvétel rossz minőségét az magyarázza, hogy a Pentagon parkolójának a biztonsági kamerái másodpercenként csak két képet rögzítettek. (MTI) SPONSORED BY .ora - www.amsz.ora támogatja ezt az oldalt
