Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)

2006-05-12 / 252. szám

12 MAGYAR SZÓ —A HÍD TUDOMÁNY 2006. MÁJUS 12. Röviden Sajtot ettek az Alföldön A NEOL1TIKUMBAN Egyedülálló régészeti leletek bizonyítják, hogy az Alföld területén éló újkőkori őseink ismerték az olyan tejtermékek előállításának módját, mint a ma is kedvelt sajt vág)7 jog­hurt. A magyar Alföld és a Svájcban találha­tó Bodeni-tó délnyugati partján folyó régé­szeti ásatások meglepő módon hasonló ered­ménnyel zárultak: nyolcezer éves agyagedé­nyeken talált zsíros ételmaradékok szerint újkőkori őseink ételfogyasztási szokása nem sokban különbözött attól, ahogy ma táplálko­zunk. Legalábbis a választék tekintetében: tej­föl, sajt, joghurt, hal, és mindenféle gyümölcs szerepelt a mindennapi étrendben. A vizsgált edények az i. e. 5950 és 5500 közötti időinter­vallumból maradtak ránk. (múlt-kor.hu) Biológiai eredetű A HOMOSZEXUALITÁS? A homoszexuálisok - főleg a férfiak - másként reagálnak a nemi hormonokra, mint a hete­roszexuálisok - derült ki egy svéd tanulmány­ból. A meleg férfiak és nők agya a férfi nemi hormonokra hasonlóképpen reagál, s főleg a női hormonoknak "örül", míg a heteroszexuá­lis nők mind a női, mind pedig a férfi fer- omonokra reagálnak - erre jutott a stockholmi Karolinska egyetemen folytatott kutatás. A kutatás eredménye megerősíteni látszik azt a feltételezést, amely szerint a homoszexualitás kialakulása nem magatartásbeli, hanem bioló­giai okokra vezethető vissza. {birado.bu) Holográfia a napelemekben Az amerikai Prism Solar Technologies elké­szítette az első olyan napelem prototípusát, amely, holográfiát használ a fény napelemek­re való fokuszálására. A panel gyártási köl- stégei ezáltal akár 75 százalékkal is csökken­het. Az új technológiánál 25-85 százalékkal kevesebb szilíciumra van szükség a korábbi teljesítmény eléréséhez. A Prism Solar jelen­leg 6 millió dollárnyi kockázati tőke bevoná­sán dolgozik. Az új napelemeket a tervek sze­rint az év végén kezdenék gyártani. Az áruk wattonként 2,4 dollár lesz. A holografikus napkollektorok lehetőségéről már a nyolcva­nas évek óta értekeznek, a kereskedelmi meg­valósítás viszont mostanáig elmaradt. Az amerikai Northeast Photosciences nem sok­kal a gyártás beindítása előtt adta fel erre vo­natkozó terveit, (teccbannel) Szériaérett a hibrid merevlemez 2006. végén vagy legkésőbb 2007. elején hib­rid merevlemezt kíván piacra dobni a Samsung. Az első ilyen HD prototípusát a ta­valy Seattle-ben megrendezett Windows Hardware Engineering Conference (WinHEQ keretében mutatták be. A 2,5 hüvelyk merev­lemez a mágneses-mechanikus egység mellett NAND flash tárolóval rendelkezik. A fladh adatpufferként szolgál. Az adatokat addig tá­rolja a flash-terület, amíg teljesen be nem te­lik, és csak ezt követően kezdődik a mágneses rögzítés. A hibrig meghajtó előnyei közé tar­tozik, hogy már a bootolási folyamat során ki­olvashatok az adatok, így jóval lecsökken a PC indítására szánt idő. Mivel a mágneslemeznek nem kell folyamatosan forognia, az energiafo­gyasztása is jobban alakul. (irukx.hu, kise.de) ■ Újfajta hajtóművel az űrben A JÖVŐ TOLÓEREJE Egy rugalmas nappanel segítségével megvalósulhatnak a nagy távolságokra irányuló űrrepülések, felváltva a sokak által kritizált nukleáris meghajtást. Május 9. Az úgynevezett napelektro­mos hártyából kialakítható repülősző­nyeget az amerikai UCLA űrtudósa, Rudolf Meyer ötlötte ki. A hártya egy ion hajtómű sorozatot fog meghajtani, melyekben xenonionok biztosítják a szükséges tolóerőt. A jövőbe tekintő ter­vezet megvalósításához jókora előrelépé­sekre lenne szükség a nappanel techniká­ban, ha azonban a műszaki korlátokat si­kerül leküzdeni, akkor alternatívaként szolgálhat a nukleáris meghajtású űresz­közök helyett. Példaként felhozható a NASA által tervezett Prometheus küldetése, ami a Jupiterre és holdjaira indulna. Az atom­energiát sokan nem tartják kívánatosnak, egy esetleges kilövéskori balesettől tart­va, illetve azért, mert ha az általa hajtott eszköz üzemképtelenné válik, nukleáris hulladékként radioaktív anyagával szennyezheti a bolygóközi űrt. Meyer az Acta Astronautica magazin­ban publikálta terveit, melyek szerint a rendszert egy űrsikló vagy teherűrhajó rakterében vitetné fel az űrbe, ahol a naphártyát egy űrséta vagy egy robot­küldetés keretében csatlakoztatnák a szállítandó űrhajóra vagy űrszondára, majd kibontanák. A hártya végeit a sarkainál ionhajtó­művek stabilizálnák, pozicionálását pe­dig a több irányú fűvókák tennék lehető­vé, megoldva, hogy mindig a Nap irá­S Újjáépítik lászón hajóját ✓ FARAGOTT MÚLT Volosz kikötőjében több ezer éve használt szerszámok modem másolataival láttak hozzá Iászón és az argonauták legendás hajójának újjáépítéséhez, hogy annak elkészültekor útrakelhessenek Grúziába, az aranygyapjúfoldjére. Május 10. A görög mitológia egyik leghíresebb történetében Iászón és kö­vetői, az argonauták az ősi időkben még Iolkosz nevet viselő Volosz kikötőjéből hajóztak ki, hogy megkeressék az aranygyapjút. Végül Héraklész és Orp­heusz segítségét is igénybe véve, ször­nyeket és ellenséges királyokat legyőz­ve sikerült megszerezni a kincset. A tör­ténetet először Apollonius (Apollóniosz Rhodiosz) vetette papírra az utazás után 11 évszázaddal. A mostani projektet a hajóépítőket és történészeket egyaránt felvonultató Naudomos Intézet vezeti. Az új Argó építéséhez ókori görög eszközöket és technikákat használnak fel, így a cso­portnak minden modem hajóépítésre vonatkozó ismeretét félre kellett tennie. A hajó tervezésekor a történészek a vi­lág múzeumaiból és könyvtáraiból gon­dosan összegyűjtötték a vázafestmé­nyek és korabeli freskók képeit. A pro­jekt vezetője, Apostolos Kourtis az ÄFP nyába nézhessen, az onnan érkező ener­gia legjobb kihasználása érdekében. Ezen felül lenne még egy ionhajtómű- sorozat, ami a tolóerőt biztosítaná az egész szerkezetnek. Bár a hajlékony nappanel technológia még gyerekcipőben jár, Meyer meggyő­ződése, hogy ötlete életképes. Elvben gallium-arzenid napelemeket használna egy rugalmas poliészter hártyán, azon­ban a jelenlegi technikákkal előállítva egy ilyen rendszer túl súlyos lenne. A dolog pozitív oldala, hogy a félvezetőkre és borításukra vonatkozó egyetlen fizikai alapelvet sem sért meg. Elvileg a panelnek négyzetméteren­ként mindössze 16 grammot szabadna nyomni, jelenleg ez azonban még több száz grammnál jár. Meyer számításai szerint egy 200 kilogrammos űrszonda egy 3125 négyzetméteres panellel 666 000 kilométeres óránkénti sebességre te­het szert, ami kevesebb mint egy évnyi utazást jelent a Naprendszer jelenlegi utolsó bolygójához, a Plútóhoz. Geoffrey Landis, a NASA Glenn Ku­tatóközpontjának hajtómű fejlesztője úgy véli, az ügynökség a hártyaszerű napelemek kutatásában elért eredmé­nyei bizakodásra adnak okot Meyemek. Ha kutatásaik sikerrel zárulnak, akkor a fent leírt nagy energiájú ionmeghajtású jármű akár gyakorlati alternatívává is előléphet a csillagközi űr peremére ké­szülő expedíciók számára, nyilatkozott Landis a New Scientist magazinnak. (sg.hu) hírügynökségnek elmondta, hogy a ha­jó képét könnyebb volt rekonstruálni, mint az építési eljárást - bár az segítsé­gükre volt, hogy a hajóépítési szokások nem változtak túl sokat az ókorban. A mítosz szerint az Argót. 50 argona­uta 3 hónap alatt, Paliasz Athéné isten­nő segítségével építette meg, aki egy mágikus, beszélő és jósolni is tudó fada­rabból készítette el a hajóorrot. A mai hajóépítők szerint nekik is elkelne az is­teni segítség, hogy újraalkossák az i.e. 14. századi hajót: 15 hónapnyi megfe­szített munkával ugyanis a nagyjából 30 méter hosszú Argónak mindössze az egynegyedét sikerült megépíteni. A hajót fából faragott csapok és ékek tartják össze, és míg az ókorban a geren­dák közti réseket gyantával töltötték ki, addig a modern hajóépítőknek a gyan­tát ragasztóval kellett összekeverni, hogy az utazás után a hajót múzeumban őrizhessék meg a jövendő generációk számára is. A hajóhoz ráadásul a törté­neti hűség kedvéért ugyanazokból az erdőkből kerestek fákat, ahonnan több ezer évvel ezelőtt Iászón emberei - mondta el Kourtis. A kísérleti régészetnek is tekinthető hajóépítés jelenleg reneszánszát éli: az 1980-as években brit kutatók egy i.e. 4 századi athéni triremist, míg görög tu­dósok a Kyrenia nevű görög kereskedő­hajó mását építették meg. A Naudomos Intézet munkatársai az Argó előtanul­mányaként 2004-ben egy kisebb bronz­kori mükénéi szállítóhajót rekonstruál­tak. (mult-kor.hu) Támogasson egy oldalt a Magyar Szóban! Amennyiben hozzájárul lapunk fenntartásához egy oldal pénzügyi támo­gatásával, tiszteletünk jeléül az Ön nevét tesszük az oldal alsó szalagcsíkjába! Hívja most a 1-877-A-MAGYAR-t! Ez m az Ön nevének a helye!

Next

/
Thumbnails
Contents