Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)
2006-05-12 / 252. szám
I sponsored by Amerikai Magyar Szövetség támogatja ezt az oldalt | Eddig 89 katona elítélve Május 8. Az Afganisztánban és Irakban szolgáló amerikai haderő százhárom tagját állították eddig amerikai hadbíróság elé, s közülük nyolcvankilencet el is ítéltek a fogva tartottakkal szembeni rossz bánásmód miatt. Ezt Genfben egy ENSZ-testület előtt az amerikai védelmi minisztérium magas rangú illetékese közölte. A világszervezet kínzásellenes bizottsága előtt elhangzott beszámolójában cáfolta a Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezet állítását, amely szerint az amerikai hadsereg katonái által a fogva tartottakkal szembeni kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód miatt összesen 600 vizsgálat indult, de csak 54 bakát citáltak hadbíróság elé, s közülük is mindössze 40-et ítéltek el. Mint azt az amerikai kormányzati tisztviselő elmondta, az elmarasztaló ítélettel lezárult 89 ügyből 19-ben egyéves vagy annál súlyosabb elzárást szabtak ki, 28 esetben pedig a vádlottat elbocsátották a hadseregből. Százhetven ügyben jelenleg is folyik a nyomozás. Ez volt az első alkalom, hogy egy washingtoni tisztviselő megjelent az ENSZ tíztagú kínzásellenes testületé előtt azóta, hogy az amerikai elnök 2001-ben bejelentette az úgynevezett terrorizmusellenes háború megindítását. (hvg.hu) Mélyrepülésben Május 9. Újabb mélypontra, 31 százalékra süllyedt az egy héttel korábbi 34 helyett George Bush amerikai elnök népszerűsége a Gallup legfrissebb felmérése szerint. A II. világháború óta Truman, Nixon, Carter és idősebb George Bush mutatója csökkent 31 százalékra vagy még lejjebb. A elnök tevékenységével elégedetlenek aránya 63 százalékról 65 százalékra emelkedett. Az elnök támogatottsága a hívei kemény magjában is lemorzsolódóban van. Az elnök népszerűségi mutatója már régóta a 30 és 40 százalék között mozog, mindenek előtt az iraki háború és az emelkedő benzinárak miatt. A republikánusok egvre jobban aggódnak amiatt, hogy az elnök népszerűtlensége rontja esélyeiket a novemberi kongresszusi választásokon és az ellenzéki Demokrata Párt mindkét házban elhódíthatja a többséget. Az Opinion Research felmérése a CNN hírtelevízióban közzétett adatok szerint 34 százalékban állapította meg Bush elnök népszerűségét. (nol.hu) I Ahmadinezsád levélben vádolja Busht ELNÖKÖK KÖZÖTT Egy-két kemény beszólást leszámítva nem tartalmaz újdonságokat az iráni elnök George Bushnak címzett levele. Irak kapcsán hazugsággal, 2001. szeptember 11-e esetében pedig titkolózással vádolja Mahmud Ahmadinezsád az amerikai elnököt. Május 9. A 18 oldalas levelet hivatalosan nem hozzák nyilvánosságra, ezt Washington már bejelentette. Részletek viszont kiszivárogtak, amelyeknek alapján úgy tűnik, Ahmadinezsád nem törekszik barátságra az Egyesült Államokkal. Az Egyesült Államok nem is kíván hivatalos, írásos választ adni Ahma- dinezsad levelére. "Már régesrég válaszoltunk" - utalt az amerikaiak korábbi követeléseire Condoleezza Rice. Mint mondta, Ahmadinezsád levele alkalmatlan arra, hogy az alapján értelmes párbeszéd alakuljon ki az iráni atomválságról és az egyéb vitás ügyekről - mint amilyen az Izrael-ellenes terrorcsoportok támogatása vagy az iraki belügyek- be való beavatkozás kérdése. Az iráni elnök többek között az iraki háborút vetette George Bush amerikai elnök szemére. "A tömegpusztító fegyverek ürügyén ez a hatalmas tragédia elnyelte a megszállt és a megszálló ország embereit" - fogalmaz az iráni elnök, aki Irak kapcsán hazugsággal vádolja Busht: "Irak ügyében hazugságok hangoztak el. Kétlem, hogy a hazugság bármely kultúrában elfogadható lenne". A 2001. szeptember 11-i amerikai merényletekkel kapcsolatban a következők állnak a levélben: Miért hallgatják el a [szeptember 11-i] támadások egyes részleteit? Miért nem árulják el, kik mulasztották el kötelességüket?". Ahmadinezsád szerint ugyanis az Egyesült Államok elzárta a nyilvánosság elől a New York-i és washingtoni támadások egyes elemeit. Ahmadine- zsad újra kétségbe vonta Izrael létjogosultságát. "Hogyan lehet ezt a jelenséget [Izraelt] racionálisan megmagyarázni" - kérdezte a tavaly Izrael térképről való lesöprését javasló iráni elnök. Az iráni elnök levele végén vallásosságában is támadta az újjászületett keresztény, mélyen hívő Busht. "A világ népei egyre inkább egy fő fókuszban gyűlnek össze, ez pedig a Mindenható Isten. Maga nem akar csatlakozni hozzájuk?" - írta. Bush egyébként többször is utalt arra, hogy gyakorló keresztény hívő, a 2001. szeptember 11-i támadások után bírálták is többen, amikor új keresztes hadjárat beindításáról beszélt. Ez az első alkalom, hogy az 1979-es iráni forradalom óta az ország vezetője közvetlen módon, levélben fordult az Egyesült Államok elnökéhez. Az amerikai diplomácia szerint a levél semmi újdonságot nem tartalmazott. Az atomválságot egy félmondat erejéig érintette csupán Ahmadinezsád, amikor a nemzetek alapvető jogának minősítette a "tudományos kutatást, fejlesztést": "Miért van az, hogy bármilyen közel-keleti technológiai vagy tudományos teljesítményt mindig úgy állítanak be, mint a cionista rezsim elleni fenyegetést. A tudományos kutatás-fejlesztés nem tartozik a nemzetek alapvető jogai közé?" Az iráni elnök ezzel közvetve megerősítette azt a korábban hangoztatott álláspontot, hogy Teherán csak és kizárólag békés energiatermelési célokból folytatja atomprogramját, nem pedig fegyverkezés miatt. Az Egyesült Államok véleménye szerint a levél semmit nem változtatott a helyzeten, továbbra is a diplomácián van a hangsúly, (origo.hu) Szerkesztette: Walter Lilla I Váltott szolgálat: új főnök a CIA-nál EGY BIZALMI ÁLLÁS Egy 61 éves katonát nevez ki a CIA élére az amerikai elnök. Michael Hayden a nemzeti hírszerzési igazgató (DNI) helyettese és bizalmasa volt. Május 8. Michael Hayden négycsillagos tábornok lesz kinevezve a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) élére, jelentette be Stephen Hadley, az elnök tanácsadója. Hayden a pénteken lemondott Porter Goss helyét veszi át, aki mindössze 18 hónap után megválik posztjától. A CIA-t az utóbbi években éles bírálatok érték egyebek közt amiatt, hogy az ügynökségtől információk szivárognak lei a tömegtájékoztatási eszközökhöz, különösen az Irak elleni háborúval és a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatban. A 61 éves hivatásos katona kinevezését a hétvégi amerikai sajtó már valószínűnek tartotta. Michael Hayden 1999-2005 között az amerikai hírszerző közösség "elektronikus fülét", a Nemzet- biztonsági Ügynökséget (NSA) vezette. A múlt év óta pedig a 15 amerikai hírszerző szervezet munkáját összehangoló John Negroponte nemzeti hírszerzési igazgató (DNI) helyettese és bizalmasa. Michael V Hayden tábornok a pittsburgh-i Duquesne University egyetemen szerzett diplomát. Az 1990-es évek közepén a légierő ezredeseként az amerikai erők európai parancsnokságán a hírszerzést felügyelte, és azt az álláspontot képviselte, hogy az amerikai politika túlságosan bosnyákpárti és nem értette meg teljesen a szerbek helyzetét. Több törvényhozó, köztük republikánusok is, már korábban kétségeiket fejezték ki a CIA-igazgatójelöltről, mert Haydennek köze volt az elmúlt időszak telefonlehallgatási botrányaihoz. (index.hu) A hirdetés befektetés. Fektessen be a Magyar Szóba! 1-877- A MAGYAR hirdetes@ahid.com SPONSORED BY ora - www.amsz.ora támogatja ezt az oldalt
