Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)
2006-05-05 / 251. szám
Leonardo da Vinci Dante Alighieri 1519. Május 2. (487 éve történt) 1265. Május 5. (741 éve történt) zoos, május s._______ _ Évforduló magyar szó—a híd 17 67 ÉVES KORÁBAN MEGHALT LEONARDO ÖA Vinci (született 1452.04.15.), az egyetemes ZSENI, AKI EGYSZEMÉLYBEN VOLT FESTŐ, SZOBRÁSZ, GRAFIKUS, ÉPÍTÉSZ, MÉRNÖK ÉS TERMÉSZETTUDÓS. Vinciben született, édesapja, san Piero a városka jegyzőjeként dolgozott, édesanyja, Caterina fiatal parasztlány volt a városka egyik előkelő családjának szolgálatában. Alapfokú iskoláit szülővárosában végezte. 1469-ben Firenzébe utazott, ahol belépett Andrea del Verrocchio festő műtermébe gyakornoknak. A festő műhelye afféle "művésziskolaként" is szolgált. A festő mellett elsajátította a vázlatkészítés, a festészet és a szobrászat alapvető technikáit. Az ifjú festő egyre sikeresebb, híre egyre növekszik, így 1482-ben meghívást kapott, hogy ő készítse el Milánóban a Francesco Sforza tiszteletére emelendő hatalmas lovasszobrot. A munkát oly sikerrel végezte el, hogy annak befejezése után évekig elhalmozták megrendelésekkel: ezek közül a legjelentősebb a Santa Maria déllé Grazie-kolostor refektóriumában megfestett freskója, az "Utolsó vacsora", Jókai Mór 1904. Május 5. (102 éve történt) amellyel 1495-ben készül el. Festészetében a művészetet a tudománnyal hozta kapcsolatba, rendelkezett a pontos érzékelés és a megszerzett ismeretek megjelenítésének képességével. 1503-ban Firenzében elkezdte megfesteni remekművét, a Mona Lisát. A munka egészen 1506-ig húzódott, a hagyomány szerint a három éves alkotómunkából két évet vett el Mona Lisa híres mosolyának megalkotása, Leonardo ugyanis ennyit tépelő- dött a mosoly kialakításán. Az arckép festésével párhuzamosan dolgozott a Palazzo Vecchio tanácstermében "Az anghiari csata" című freskón, amelynek megfestésére a firenzei köztársaság kérte fel. A mű befejezése után újult érdeklődéssel fordult a geológia és az anatómia felé, ezért ilyen tárgyú stúdiumokat vesz Milánóban. 1513-ban Rómába utazott, ahol X. Leó pápa megbízásából matematikai-természettudományi tanulmányokat folytatott. Leonardo a világ egyik legbékésebb természetű embere volt. A kor szokásaitól eltérően sosem viselt kardot vagy bármilyen fegyvert. Nem volt semmiféle kapcsolata a hadviselésben résztvevő emberekkel, sőt írásaiban is mélyen elítélte a háborút. Ezért szinte érthetetlen, hogy hadi- és ostromgépek, páncélkocsik, mozsárágyúk, kőhaj ítók és mindenféle egyéb harci eszközök, gyilkolószerszámok tervezésén és előállításán is dolgozott. Továbbá az emberi test felépítésének feltárásában is úttörő szerepe volt. Az emberi test a művészetekre tett hatását és arányait a Vitruvius- tanulmány munkájában foglalta össze. Gyakran végzett - akkoriban az egyház által tiltott - boncolásokat is. 1517-ben a Milánót meghódító francia király meghívja udvarába. Két évet töltött itt, 1519-ben megbetegedett és meghalt. Leonardo hírnevét az "Utolsó vacsora" és a "Sziklás Madonna" alapozta meg. Firenzében festett jelentős művei a "Mona Lisa" és a "Szent Anna harmadmagával". Vázlataiban számos műszaki problémát megoldott az utókor számára. & Budapesten meghalt Jókai Mór író, MESEMONDÓ, ÚJSÁGÍRÓ, SZERKESZTŐ (Névtelen vár, A lőcsei fehér asszony). A pápai református kollégiumban és a kecskeméti jogakadémián tanult, jog- gyakorlatot Komáromban és Pesten folytatott. Már diákként összebarátkozott Petőfivel. 1848-ban a forradalmi ifjúság egyik vezére volt, részt vett a 12 pont fogalmazásában. Beállt nemzetőrnek és elkísérte toborzó kőrútjára Kossuth Lajost. 1848. augusztusában feleségül vette Laborfalvi Rózát, a kor ünnepelt színésznőjét. A szabadságharc idején követte a kormányt Pestre, Szegedre és Aradra. A világosi fegyverletétel után az önkény- uralom bosszújától félve a bükki Tardonán lakott. Felesége szerzett számára menlevelet, így 1850-ben visszatérhetett Pestre. Nagyszabású történelMegszületett Dante Alighieri (eredeti neve: Durante Alighieri) olasz költő, filozófiai, politikai, nyelvészeti író, aki a világirodalom klasszikusa, a feudális középkor utolsó, az új polgári korszak első nagy lírikusa volt. Régi nemesi családból származott, de közvetlen ősei már városi polgárok lettek. Alapfokú iskoláit szerzetesiskolákban folytatta, a retorikában B. Latini volt a mestere. Mindössze 12 éves korában ismerte meg Beatricét, aki egész későbbi életművére hatással volt. A leány minden valószínűség szerint Francesco Portinari leánya, Bice volt, akit családja Salvatore de Bárdihoz, a neves bankárcsalád egyik tagjához adott feleségül. Beatrice nagyon fiatalon halt meg 1290- ben, halála mélységesen lesújtotta Dan- tét. Dante alig 12 éves volt, amikor megismerkedett Beatricével, s ez a szerelmi élmény egész életén át elkísérte, nagy befolyást gyakorolva verseire és gondolkodására. Ifjúkorában katonáskodott, majd belevetette magát a politikai életbe. 1300-ban Firenze priorja volt, de mi regényeinek köszönhetően nagyon hamar a legnépszerűbb író lett, a Kisfaludy Társaság 1860-ban tagjává választotta. A kiegyezést követően írásaiban sokat foglalkozott a kapitalizálódással. A polgárosodó rétegek liberális elveit hirdette. Ötvenéves írói jubileuma alkalmából jelent meg 1894-ben műveinek százkötetes díszkiadása. Laborfalvi Róza halála után 1899-ben újra megházasodott, egy húszéves színésznőt, Nagy Bellát vette el feleségül. Emiatt sokan elfordultak tőle. Élete végéig dolgozott. Főbb művei: Erdély aranykora (r., 1852. ); Török világ Magyarországon (r., 1853. ); Egy magyar nábob (r., 18531854. ); Janicsárok végnapjai (r., 1854.); Kárpáthy Zoltán (r., 1854.); Szegény gazdagok (r., I860.); A kőszívű ember fiai (r., 1869.); Fekete gyémántok (r., 1870.); Eppur si muove. És mégis mozog a föld (r., 1872-1873.); Az aranyember (r., 1872.); A jövő század regénye (r., 1872-1874.); Rab Rábv (r., 1879.): Gazdag szegények (r., 1890.); Sárga rózsa (r., 1893.). nemsokára politikai ellenfelei jutottak hatalomra, őt pedig száműzték és távollétében máglyahalálra ítélték. Hosszú - és máig alig nyomon követhető - bolyongásba kezdett, minden bizonnyal sohasem látta többé szülővárosát, Firenzét. 1318-ban Ravennába költözött, a művelt fejedelem Novello da Polenta udvarába. Dante, a nagy bolyongó fő művét, a La Commedia-t, halála évében fejezte be, amelyet Boccaccio egészített ki a Divina jelzővel, így azóta Isteni színjáték címmel a világirodalom egyik legnagyobb alkotása. Az "Isteni színjáték" egy eltévedt lélek fáradtságos útját jeleníti meg realista módon a Pokolból a Purgatóriumon (Tisztítótűz) át a Paradicsomba. Daniét Beatrice, a költő ifjúkori szerelme - a szépség, erény és bölcsesség megtestesítője - kíséri túlvilági vándorlásai során, ahol mitológiai és történelmi személyek leikével találkozik. A költemény Dante politikai állásfoglalását, valamint teológiai és filozófiai ismereteit tükrözi. Jellemző, hogy Dante más kortársai szemében is "Sommo Poetá", "Legfőbb Költő" volt. A Commedia hamar bejárta Európát, már Zsigmond királyunk könyvtárában is megvolt. Dante Velencei követségben járva halt meg. Ravennában temették el, s hűtlen városa, Firenze azóta sem tudta visszaszerezni hamvait. A tetem egyébként 1619- ben elveszett, s csak 1865-ben találták meg, amikor mauzóleumba helyezték. Minden este harangszó szól emlékére, sírja környékén, a Zóna Dantescában pedig tilos az autóforgalom. RÖVIDEN 1821. MÁJUS 5. (185 ÉVE TÖRTÉNT) Szent Ilona-szigetén száműzetésben meghalt Napóleon Bonaparte hadvezér. * * * 1818. Május 5. (188 éve történt) Megszületett Kari Marx német gondolkodó, közgazdász, újságíró. * * * 1909. Május 5. (97 éve történt) Megszületett Radnóti Miklós, költő. * * * 1925. MÁJUS 5. (81 éve történt) Megszületett Charles Chaplin Jr. amerikai színész. * * * 1936. MÁJUS 5. (70 ÉVE történt) Megszületett Lázár Ervin, író, újságíró (A négyszögletű kerek erdő). * * * 1856. Május 6. (150 éve történt) Megszületett Sigmund Freud osztrák pszihológus, filozófus, a pszichoanalízis atyja. *' * * 1840. Május 7. (166 éve történt) Votkinszkban, (akkori időszámítás szerint április 25.-én) megszületett Pjotr Iljics Csajkovszkij orosz zeneszerző (Diótörő). * * * *
