Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)
2006-04-28 / 250. szám
8 MAGYAR SZÓ —A HÍD Kárpát-medence 2006. ÁPRILIS: Röviden Markó: fontos a magyar téma MEGJELENÉSE AZ ORSZÁGJELENTÉSBEN Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke szükségesnek tartja, hogy a Romániáról készülő uniós országjelentés foglalkozzon a magyar közösség problémáival. Az elnök ugyanakkor hangsúlyozta: a kisebbségi kérdés megoldása és Románia uniós tagsága két párhuzamos cél. A Romániáról készülő országjelentés Markó Béla várakozása szerint pozitív lesz, és zöld utat ad az ország 2007. január elsejei uniós csadakozásának. Az RMDSZ elnöke úgy vélte: a magyar kisebbségnek érdeke a mihamarabbi belépés, hogy egy közösségben lehessen az anyaországgal. A politikus hangsúlyozta: a jelentés tartalmát a csatlakozásról szóló politikai döntés befolyásolja, vagyis a 2007. január elsejei időpont elfogadtatása érdekében szükséges, hogy minél kevesebb problémás terület szerepeljen a jelentésben. "Nem vagyok hajlandó úgy szemlélni, hogy az integráció érdekében áldozzuk most föl pillanatnyilag a kisebbségi kérdéssel kapcsolatos fölvetéseket, de azt sem tudom elfogadni, a kisebbségi kérdés miatt próbáljuk visszahúzni Romániát" - mondta Markó. (erdetyma) Bugár Béla: Kapcsolatunk a Fidesszel nem változik Remélem, hogy a második Gyurcsány-kor- mánnyal barátságosabb lesz a kapcsolatunk, mint a leköszönő kabinettel - mondta Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke.- Eddig azt kifogásoltuk, hogy nem mérlegelték kellőképpen a véleményünket, és a határon túli magyarságot érintő kérdésekben többször is nélkülünk döntöttek Budapesten. Bugár elmondta azt is, hogy az MKP és a Fidesz - MSZP együttműködésében semmi sem változik, hiszen mindkét tömörülés a konzervatív-keresztény erőket tömörítő Európai Néppárt tagja. Csák)’ Pál pozsonyi kormányalelnök most a magyar- országi indulatok csitulását és a politikai lövészárkok fokozatos betemetését várja. Szlovák politikusok jelezték: körükben aggodalmat váltott ki Orbán Viktor több, a letűnt korok szemléletét idéző megnyilvánulása - és bíznak abban, hogy csökkenni fog az eddigi politikai feszültség, (felvidék.ma) Kárpátalja: folynak A KOALÍCIÓS TÁRGYALÁSOK A választások végeredményének kihirdetését követően megindultak a koalíciós tárgyalások a mandátumot szerzett politikai erők között a különböző szintű helyhatósági testületek megalakításáról. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöksége minapi ülésén meghatározta a koalíciós megbeszélések alapelveit és felhatalmazta a frakciókat, hogy kezdjék meg a tárgyalásokat. A Szövetség már számos ukrajnai párttal elkezdte a tárgyalásokat, és Kovács Miklóst, a szövetség elnöke szerint a szervezet az Ukrajnai Magyarok Demokrata Szövetségével is egyetértésre jutott a beregszászi járási és a beregszászi városi tanácsokkal kapcsolatos megállapodások szövegének tartalmáról, az egyezmények aláírása azonban egyelőre elmaradt". Az elnök szerint hamarosan kiderül, hogy az előzetesen megkötött, illetve az elkövetkező napokban tető alá hozandó megállapodások működőképesnek bizonyulnak-e. (karpatalja.info) H Konferencia a felvidéki lakosságcseréről KÍSÉRT A MÚLT Hatvan esztendeje mondták ki a kassai kormányprogramot, amelyben a magyarság háborús bűnösségét jelentették ki, majd következett a megtorlás. A témáróltartott konferenciát a Rákóczi Szövetség, amelynek egyik következtetése az volt: ideje volna megalkotni a lakosságcsere áldozatainak kárpótlásáról szóló törvényt. A magyarokat a II. világháború után, mint egy vesztes ország polgárait, mindenütt atrocitások érték, tehát Jugoszláviában, a Szovjetunió területén, Romániában és a Felvidéken is, de kormány- program szintjén, hogy egy kormány hivatalos kormányprogrammá emeli a magyarok üldözését, az egyedül és kizárólag Csehszlovákiában volt. A csehszlovák államnak az volt a célja, hogy elüldözze tulajdonképpen az egész magyarságot, vagy túlnyomó részét. Ez volt az eredeti célja, és mivel ezt nem sikerült keresztülvinnie, ezért kényszerítették ki tulajdonképpen Magyarország érdekében az 1946. február 27-én törvényerőre emelt lakosságcsereegyezményt, amely törvényes keretek közé helyezte ezt a jogfosztást, és ezen egyezmény alapján, mintegy 100-110 ezer ember jött át, részben az egyezmény alapján, részben menekültként. Azért beszélhetünk 130 ezer emberről, és 15 ezer lakóházról, jó minőségű lakóházról, és 150 ezer hektár jó minőségű földről, mert úgy választották ki az átte- lepülteket, hogy azok jómódú emberek, vagyonos emberek legyenek. A konferencián szó esett róla: nagyon nagy baj, hogy mind a mai napig a kölcsönös sérelmek dominálnak a két ország között. Nagyon nagy szükség volna olyan emberi találkozásokra, történészek, építészek és a szellem, és a kétkezi munka egyéb területén, ahol meg lehetne beszélni, hogy mi történt. Mert ha megnézzük a történelmet, akkor azt tapasztaljuk, hogy pontosan a vegyes lakosságú területeken sokkal nagyobb a tolerancia, amikor a szomszéd magyar vagy szlovák, mint a szeparált területeken, tehát ahol csak magyarok vagy csak szlovákok élnek. A résztvevők egyetértettek: az egyetértést egyenlő alapokra kellene helyezni. Kassán, és a Fő utcán még mindig van egy emléktábla arról, hogy ott fogadták el 1945. április 5-én a kassai kormányprogramot. A konferencián jelezték: a legelső dolog az kellene legyen, hogy ezt az emléktáblát sürgősen leveszik, hiszen a kollektív bűnösségnek a megnyilvánulását egy táblán hirdetni és azt elfogadni kormányzati szinten hatvan évvel később, a szégyennél is több. A konferencián Dr. Zétényi Zsolt felsorolta, hány lehetőséget mulasztottak el a magyar kormányok a Benes-dekré- tumok áldozatainak kárpótlására, tehát a rendszerváltozás után sem történt semmiféle orvoslás. Ez ugyanis nem önkéntes áttelepülés, hanem kényszer-áttele- pülés volt, azonban az erkölcsi és az anyagi károk megtérítése a mai napig várat magára. Ez is azt bizonyítja, hogy itt nem egyszerűen a múltról van szó. A magyar államnak egyrészt a lakosságcsere-egyezmény alapján, de főleg a párizsi békeszerződés alapján van olyan kötelezettsége, hogy az így elvett ingatlanokért ő nyújtson kárpótlást. A párizsi békeszerződés szerint, a szövetséges és társult hatalmak mind a magyar állam vagyonát, mind a magyar állampolgárok vagyonát jogosultak voltak lefoglalni és elkobozni. Ezt úgy oldották meg, hogy a magyar állampolgárok, akik nem is felelősek, az igényeiket a magyar állammal szemben érvényesítsék, de ehhez törvényre van szükség elméletileg. Másrészt a lakosságcsere-egyezmény 50 hektárt meg nem haladó ingatlanokra előírta, hogy a csehszlovák állam kellene, hogy adjon kártalanítást, ezt azonban elszabotálták, a magyar állam ezt nem követelte, nem igényelte, és ennek most is érezhető a hatása. 1949-ben kötődött a Csorba-tónál e olyan megállapodás, amelyben a n gyár jóvátételt, tehát a magyar állam 1 borúvesztése folytán a békeszerzőc alapján terhelő jóvátételt az ott mar; vagyonok terhére fizették ki. Magyar odadobták a 150 ezer hektárt és 15 e: lakóházat a jóvátétel fejében. Ezzé: gesztussal a magyarországiak jártak i mileg jobban, ha lehet ebben a tragil helyzetben erről beszélni, mert nem lünk hajtotta be az állam a jóvátételt Magyar Alkotmánybíróság már meg lapított két határidőt, az egyik 1997-e: másik 2004. június 30-i, amikor kötél te a Magyar Országgyűlést, hogy alk son törvényt, megállapította, hogy kotmánysértő mulasztás állapotát van az Országgyűlés, de ez még m történt meg. A konferencia egyik következteté ideje volna megalkotni a lakosságcsi áldozatainak kárpótlásáról szóló t vényt, vagy inkább a nemzetközi szer: déskötéssel okozott károk megtérítésé szóló törvényt, mert hiszen itt nemes bár elsősorban csehszlovákiai áttele tettekről, de nagyszámú jugoszláv menekültről is szó van. Nemcsak vág) ni károk, hanem nagyon nagy erköl kár is érte a magyarságot, hiszen elve tette a történelmi hazáját, szülőföld szülőföldjéhez való jogát. A magyar lamnak ébren kéne tartania nemzetk szinten a Benes-dekrétumok felülvizs; latának a kérdését, fel kéne vetnie a n gyar-csehszlovák lakosságcsere vissz ságait, és létre kéne hoznia - ez nem jt hanem erkölcsi kötelessége - egy oi) közalapítványt, tehát államilag támo: tott közalapítványt, amely a mag) nemzethez tartozás miatti üldözötté támogatná. Bizonyos kárpótlást meg 1 adni vagyonikig, és a kárpódás harmat vonulata az, amit rászorultság alapján a sérelmek súlya alapján, egyéni elbí lás alapján kellene adni egy, sajnos i még nem létező, de felállítandó köza pítványnak. (radio.hu) A nemzetpolitika változását remélik a határon túli magyar pártok vezetői A magyarországi baloldal győzelmét ambivalensen, de reménykedve fogadtál a határon túli magyar vezetők. "Úgy tűnik, hogy ez a választási eredmény egyér telműen az RMDSZ hivatalos politikájának a megerősödését eredményezi." mondta Tőkés László erdélyi püspök - "Az RMDSZ viszont nem azonos a hatá ron túli magyarsággal, tehát a határon túli magyarság méginkább kiszolgáltatot tá válik Bukarestnek, Budapestnek és az RMDSZ-nek. Ebben a helyzetben az tartom szükségesnek, hogy meggyőzzük a régi-új magyar kormányt, hogy vizs gálja felül eddigi határon túli politikáját és ne tévessze össze az RMDSZ-t a ha táron túli magyarsággal. Jó volna, hogyha a nemzeti gondokodás felülkerekedni és nem a 2004. december 5-i irányvonal válna egyeduralkodóvá, hanem egy ú határon túli magyar politika kerülne előtérbe, annál is inkább, mert mélypontot van az anyaországi-határon túli magyar kapcsolatok rendszere. Tehát ennek az ú régi-új magyar kormánynak is szüksége volna arra, hogy rendezze kapcsolatait; határon túli, ezen belül a romániai magyar élettel." A magyar-magyar viszon) erősödését remélik ugyanakkor a határon túli magyar pártok vezetői is. Bugár Bé la, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke azt feltételezi, hogy a magyai kormány változtat határon túli politikáján, és határozottabban megfogalmazz; azt, hogyan kívánja elősegíteni a magyar-magyar viszonyt. Ágoston András, ; Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke reméli, hogy a nehéz gazdasági dönté sek mellett a leendő magyar kormány meghozza azokat a döntéseket is, amelyel a nemzet egységére vonatkoznak. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturá lis Szövetség elnöke azt várja, hogy valamelyest átértékeli a régi-új kormány fe szült viszonyát a KMKSZ-hez. (erdelyma, Krónika)
