Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)
2006-04-21 / 249. szám
2006. ÁPRILIS 21. Évforduló magyar szó-a híd 17 William Shakespeare 1564. ÁPRILIS 23. (442 ÉVE TÖRTÉNT) & Megszületett William Shakespeare SZÍNÉSZ, ÍRÓ, DRÁMAÍRÓ. LEGHÍRESEBB MŰVEI: Rómeó és Júlia, Hamlet, Lear király, Machbet, Othello. Irodalmi hagyatéka talán a leggazdagabb a világon: 37 színdarab, 154 szonett, 2 elbeszélő költemény, és egyéb, különböző műfajú versek. Ugyanakkor mindössze két, valamennyire is hiteles arcképe maradt az utókorra. Kézírását csak aláírásából és egy, a cenzúra által betiltott mű 147 soros jelenetéből ismerjük, nincsenek személyes érzéseiről beszámoló levelek vagy naplók. Nehéz helyzetben vannak azok, akik meg akarják írni a költő életrajzát, hiszen csak néhány epizód áll rendelkezésükre. Színműveinek teljes kiadása 1623- ban, halála után 7 évvel látott napvilágot. Az irodalomtörénészek azonban a mai napig vitatkoznak azon, hogy a kötetben megjelent művek mindegyike Shakespeare tollából származik-e. Az 52. születésnapján elhunyt író életműve olyan gazdag és maradandó, hogy a kutatók komolyan kételkednek abban, hogy szár- mazhatott-e mindez egyetlen ember, különösen egy vidéki, másodrangú színész tollából. A darabok bonyolult cselekményei és felejthetetlen alakjai az emberi érzelmek teljes skáláját ölelik fel. Az írások minden kétséget kizáróan bizonyítják a szerző jártasságát a történelemben, irodalomban, filozófiában, jogtudományban és az udvari etikettben. Vajon hol tanulhatta meg ez a társadalom peremén élő vidéki író, hogy hogyan viselkednek az arisztokraták és hogyan beszélnek az ügyvédek? Lehetséges, hogy ez a színész megengedte egy művelt, előkelő származású embernek, hogy használja a nevét? 1781- ben egy angol lelkész a Stratfordban fellelhető iratokat áttanulmányozva arra a következtetésre jutott, hogy Shakespeare nem lehetett elég tapasztalt műveinek megírásához. Tanulmányát azonban nem akarta kiadni, jegyzeteit elégette, azonban egy barátjának elmesélte felfedezését. A XIX. században angol és amerikai tudósok is hasonló nézeteket kezdtek hangoztatni. Az egyik feltevés szerint Sir Francis Bacon filozófus, esszéista és államférfi lehetett a valódi szerző. Bacon I. Jakab uralkodása alatt magas hivatalt töltött be az udvarban, sőt később nemesi rangot is kapott. Más elképzelések szerint az Erzsébet kori drámaíró, Christopher Marlowe az eredeti szerző. Marlowe-t 1593-ban eretnek nézetei miatt börtön, sőt, halálbüntetés fenyegette, majd nem sokkal később egy kocsmai verekedésben halt meg. ő a kontinensre menekült és innen küldte Angliába műveit. További feltételezések szerint az igazi szerző egy nemesember volt, aki talán méltóságán alulinak érezte, hogy színdarabokat ír, vagy netán attól félt, hogy az uralkodónak nem tetszik, ha nyilvánosan ellentétes politikai nézeteket hirdet. Hevesy György 2001. ÁPRILIS 19. (5 ÉVE TÖRTÉNT) Budapesten a Nemzeti Sírkertben újratemették az 1966-ban Freibürgban elhunyt Nobel-díjas magyar tudóst, Hevesy Györgyöt. Budapesten és Berlinben végzett tanulmányai után Freibürgban szerzett 1908-ban kémikai diplomát Hevesy György. Ezt követően német, osztrák és angol kutatóintézetekben dolgozva a radioaktivitás területén tett újszerű felfedezéseket, elsősorban a radioaktív izotópok indikátorként (nyomjelzőként) való fel- használásában. A Tanácsköztársaság bukása után emigrált, és Koppenhágában, az Elméleti Fizikai Intézetben folytatta kutatásait. Egy kollégájával itt fedezte fel a periódusos rendszer 72. elemét, amelyet Koppenhága latin neve után hafniumnak neveztek el. Később dolgozott még Freibürgban és Stockholmban is, kidolgozott módszereinek alkalmazását fokozatosan terjesztette ki a kémia területéről a növény- és állatbiológia, végül a gyógyászat területére. 1924. és 1936. között hét alkalommal javasolták Nobel-díjra, végül 1943-ban tüntették ki a radioaktív indikáció módszerével elért több évtizedes kémiai és sugárbiológiai kutatásainak eredményeiért. 1959-ben elnyerte "Az atom békés felhasználásáért" díjat is. 81 éves korában Freibürgban halt meg, földi maradványait 2001-ben Budapesten helyezték örök nyugalomra. 1882. ÁPRILIS 19. (124 ÉVE TÖRTÉNT) Meghalt CR. Darwin angol természettudós, aki megalkotta a természetes kiválasztódás elméletét. 1850. Április 21. (156 éve történt) Meghalt ifj. Wesselényi Miklós báró, író, az "árvízi hajós". 1816. Április 21. (190 éve történt) Megszületett Charlotte Bronte, angol írónő (Jane Eyre, A Lowood-i árva). 1994. Április 22. (12 éve történt) Meghalt Richard Milhous Nixon az Amerikai Egyesült Államok 37. elnöke. 1904. Április 22. (102 éve történt) Megszületett J. Robert Oppenheimer amerikai fizikus, az atombomba egyik kifejlesztője. 1870. Április 22. (136 éve történt) Megszületett Lenin (eredeti nevén Vlagyimir Iljics Uljanov) szovjet-orosz politikus Albert Einstein 1955. ÁPRILIS 18. (51 ÉVE TÖRTÉNT) Meghalt Albert Einstein német Nobel-díjas fizikus. A XX. század fizikai gondolkodásának egyik legnagyobb hatású forradal- masítója. 1933-tól az USA-ban élt. Kiemelkedő szellemi alkotása, az általános relativitáselmélet (1916), amely kimondja az egymáshoz képest tetszés szerinti mozgást végző koordináta- rendszerek egyenértékűségét a fizikai jelenségek leírása szempontjából és megadja a gravitáció új, geometriai elméletét. Albert Einstein 1879. március 14-én egy zsidó kisvállalkozó fiaként látta meg a napvilágot Ulmban, ahonnan egy év múlva a család Münchenbe költözött. Tizenöt évesen, hogy megússz^ a kötelező katonai szolgálatot, abbahagyta az iskolát és Olaszországba utazott. Pár évvel később a svájci Aarauban leérettségizett és kezdte meg tanulmányait a zürichi egyetem matematika és fizika szakán. 1900-ban félbehagyta diplomavizsgáit, hogy teljes egészében a tudománynak szentelhesse életét. Szerelmes lett, 1903-ban elvette feleségül Mileva Maricot, aki három gyermekkel is megajándékozta. A tudósok szerint minden nagy koponya életében van egy úgynevezett csodaév, ez Albert Einstein életében 1905 volt. Ekkor alkotta meg elméletét, amelyért később Nobel-díjjal is jutalmazták. 1919-ben elvált feleségétől, hogy három évvel később elvehesse unokatestvérét, Elsa Löwenthal-Einsteint. Albert Einstein Hitler hatalomra kerülésekor emigrált az Amerikai Egyesült Államokba, ahol természetesen tárt karokkal fogadták. Egész életében megrögzött pacifista volt, Roosevelt háborús tervei ellen is többször szónokolt. Pánikszerűen félt egy német atombomba-támadástól, az amerikai atombombaprojekt egyik ötletadója volt, ám az elkészítésben nem vett részt. 1955. április 18-án Princetonban halt meg. Még egyetlen egy tudós sem volt annyira közkedvelt, mint Albert Einstein, akiért egy fél évszázaddal halála után is rajonganak. A mindenki által csak professzornak nevezett Einstein élete utolsó tíz évében Princeton valódi látványosságává vált. Közeli barátai szerint a tudós visszahúzódó és szerény, ám őszinte és jó humorú ember volt. A relativitáselmélet megalkotójának teóriáit szinte senki nem értette, mégis több millió csodálója akadt. "Nekem azért tapsolnak, mert mindenki ért, magának azért tapsolnak, mert senki nem érti" - mondta állítólag egyszer a tudósnak Charlie Chaplin. Es sokban igaza is volt, hisz a fizikus egyes elméleteit csak hosszú évek után tudták bebizonyítani. Mark Twain 1910. .április 21. (96 éve történt) 75 éves korában meghalt Mark Twain (eredeti nevén: Samuel Langhorne Clemens) AMERIKAI ÍRÓ (TOM S.AWYER KALANDJAI). Pályafutását humoros elbeszélésekkel és regénvekkel kezdte, majd egyre pesszimistább hangvételű szatírákat írt. Legismertebb müvei az 1876-ban megjelent "Tom Sawver kalandjai" és az 1884-ben kiadott "Huckleberry Finn kalandjai" - amelyeket tévesen csak ifjúsági regényeknek tekintenek - társadalmi problémákat tárnak fel: a rabszolgakérdést és a társadalom peremén élők helyzetét. Jelentős művei közé tartozik: "Hajósélet a Mississippin" és "F.gv jenki Artűr királv udvarában".
