Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)
2006-04-14 / 248. szám
8 MAGYAR SZÓ —A HÍD Kárpát-medence 2006. ÁPRILIS 21. Röviden VÉGRE PÉNZT SZÁNNAK A SEGESVÁRI VÁR MEGERŐSÍTÉSÉRE Több szakember dolgozik azokon a terveken, amelyek a március 30-án beomlott segesvári várfal megerősítésére vonatkoznak. A sürgősségi munkálatok elvégzése elsőbbséget kap, a terveket április 20-án benyújtják a minisztériumokhoz. A kulturális világ- örökség részeként Kelet-Európábán az egyetlen középkori lakott várként számon tartott segesvári várnak a polgármesteri hivatal és a Petófi-szobor felőli fala az esőzések miatt március végén 30 méteres szakaszon beomlott, a talajcsuszamlás jó néhány lakóházat is érintett. A fal többi részén is, mintegy 60 méteren repedéseket észleltek. A középkori vár teljes konszolidálására már évek óta készül egy terv, aminek 2004-ben kellett volna elkészülnie, ám a tervező ezt nem tette meg, az önkormányzatnak pedig arra nincs lehetősége, hogy saját költségvetéséből milliárdokat áldozzon a munkálatokra. (erdely.m) Idén is lesz Bolyai Nyári Akadémia A finanszírozási keret legnagyobb mértékben biztosítva van az idei erdélyi Bolyai Nyári Akadémia megszervezéséhez - hangzott el a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének tegnapi sajtótájékoztatóján. A Magyar Oktatási Minisztérium IS millió forinttal támogatja a legnagyobb Kárpátmedencei pedagógus-továbbképzőt, a hiányzó összeget pedig pályázat útján igyekszik előteremteni az RMPSZ - mondotta Lászlóíy Pál elnök és Bürüs Siklódi Botond főtitkár. A programok három héten keresztül zajlanak,- július 2-től 22-ig, a főhét július 16-22. között lesz. Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően mintegy ezer résztvevőre számítanak a szervezők. 850 helyet biztosítanak hazai, anyaországi, felvidéki, vajdasági és kárpátaljai pedagógusoknak, számukra 150-170 előadó tart előadást. (Hargita Népe) Tadictyal szeretnének TÁRGYALNI Beszélgetést kér autonómia-ügyben a VMDR a VMDK és az MPSZ elnöke Boris Tadictól, a Demokrata Párt (DS) elnökétől. Ágoston András, Dr. Páll Sándor és Rácz Szabó László a három párt közös autonómia-tervezetéről szeretne tárgyalni. A levélben hangsúlyozzák, nem értik, hogy a szerbiai kormány miért igyekszik a kisebbségi autonómia-követeléseket külön eljárásban megoldani, méghozzá nem azokon az elveken, amelyekről szó van Koszovó és Dél- Szerbia ügyében. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége és a Magyar Polgári Szövetség ugyanazoknak az elveknek az alkalmazását követelik a vajdasági magyarok (és más kisebbségek) vonatkozásában, amelyeket a kormány terve tartalmaz a koszovói szerbeket illetően. Az aláírók megjegyzik, hogy Marni Ahtisaaritól, az ENSZ-főtitkár különmegbízottjától nem követelték a vajdasági magyarok kérdésének megoldását, hanem csak arra hívták fel a figyelmét, hogy a kisebbségi kérdés megoldása a régióban kizárólag nemzeti alapú autonómiákkal történhet. Az Ahtisaarinak írt levelet csatolták a DS vezetőjének címzetthez, (vaj- dasagma.info) WkEgy felvidéki társaság az "agyelszívás" ellen VISSZA AZ ESZEKET! Szövetség az agyelszívás ellen -ez is lehetne a felvidéki Kempelen Farkas Társaságjelmondata. Hiszen a fiatal kutatókat tömörítő, hat éve működő szervezet főfeladata éppen az, hogy értelmes feladatokat adjon, versenyben tartva ezzel a kisebbségi magyarokat Szlovákián belül és az országot európai Környezetében. Április 16. "A Kempelen Társaság igyekszik a tudományágakat minél szélesebb körben felölelni, kezdve az irodalomtól, a nyelvészeten és a matematikán át, de túlnyomó többségben vannak a társadalomtudományok. Olyan problémákat szeretnénk feltárni, amelyek foglalkoztatják a felvidéki közösséget és a Kárpát-medence magyarságát, hanem egész Európában aktuálisak" - mondta Keszeg Béla, a társaság ügyvezetője. "Tavalyi év folyamán négy kutatást tudtunk megvalósítani, a negyedik téma elsősorban a régiónkban, de lényegében az egész határ mentén aktuális, mivel a munkaerő-vándorlást tárta fel, egy olyan területet, amelyről mindenkinek van véleménye. Lehetőségünk van egy kutatócsoportot, a felvidéki fiatalokat összehozni, egyesíteni, közös erővel különböző témákban felkészülve, olyan tudományos eredményeket és kutatásokat letenni, amelyek nagyon hasznosak a szlovákiai magyar-, és a szlovákiai külpolitika számára. Nagyon nagy kihívás, hogy a tehetséges fiataljaink sokszor Budapestről, - ha ott kezdik meg a posztgraduális vagy akár egyetemi tanulmányaikat, - nem térnek vissza. A felvidéki magyarság esetében nagy elszívó erő Prága, Budapest, és most már Pozsony is. Társaságunk célja, hogy visszavonzza a kutatásokkalrpályázati lehetőségekkel ezeket a fiatalokat, azt a tudást, amit felhalmoztak a szülőföldjükön érvényesítsék." - jelezte Keszeg Béla. "Sajnos nemcsak az egyetemi képzés terén van nagy lemaradásunk. Míg egész Európában leköröztek minket az egyetemi képzés terén, addig Európa már elsősorban az egyetem utáni képzésre és a specializációra koncentrál, ami a jövő zenéje, ami a tudásalapú társadalom és az Európai Unió által meghirdetett új jelszavaknak az egyik kulcsmegoldása lehet: olyan munkaerőt teremtsünk, amit csak ez a régió, csak Európa tud biztosítani a világ számára, de ehhez szükséges a tudományos háttér, a kutatások és a jól megalapozott egyetemi képzés, és annak folytatása a doktorandus képzés, és egyéb más tudományos kutatások beindítása. Igyekszünk egy nagyon aktív és egyre bővülő honlapot működtetni, sikerült megalapítanunk az idegen nyelvű könyvtárunkat. Ez a könyvtár teljesen egyedülálló, mivel ilyen tudományos idegen nyelvű könyvtár itt a régióban nem található, Budapesten is viszonylag ritka. Ennek egy külön ága a digitális könyvtár, amelyet honlapunkon indítottunk, az eddig elhangzott néhány és a jövőben minden előadást, digitális formátumban, hanganyag formátumban elérhetővé teszünk minden érdeklődő számára. A napokban jelent meg az új pályázati felhívásunk, az idei év folyamán négy kiemelt témakörrel folytatnánk és három szabad témakörrel. Elsősorban a nők helyzetét vizsgálná a Kárpát-medencében, továbbá az energiapolitika változását Szlovákiában. Ezentúl a politikai elit változását Szlovákián belül, végül, de nem utolsó sorban a családtámogatás modelljét szeretnénk megvizsgálni. Mind a négy témakör esetében igye keztünk olyan témákat választani amelynek eredményei érdekesek lehet nek az egész Kárpát-medencei döntés hozás számára." - jelezte reménykedve; Kempelen Farkas Társaság ügyvezetője (radio.hu H Húsvéti határkerülés Csíksomlyón / / HAGYOMÁNYBÓL Több évszázados hagyomány Székelyföldön a húsvéti határkerülés. A szertartás keretében a csíksomlyóiak, Gergely István plébános kíséretében, minden évben lóháton járják körbe a települést, Fogy azt megszentelve Isten áldását kérjék a termésre. Április 18. A húsvét reggeli határkerülésben fiatalok és idősek egyaránt részt vesznek, akik előbb a faluban található vallási jelképeknél mondanak egy- egy imát. Aztán a lovasok kilovagolnak a határba, megkerülik azt, majd az utolsó stációhoz érkezve, a plébániatemplom szomszédságában lévő Ádám és Éva dombján magasló kőkeresztnél tartanak egy kisebb processziót. Fogadtatásukra itt gyűlt össze az egyházközség apraja- nagyja, hogy közösen imádkozzanak Isten áldásáért, a település lakóiért, a nemzetért, a bőséges termésért, az egyházi elöljárókért, a keresztények egységéért valamint a természeti csapások és a gonosz távoltartásáért. A könyörgést idén is a legidősebb határkerülő, Petres Zoltán mondta el. “Ősatyáinktól örököltük ezt. Én már a 30-as években is mondtam. Mert én most már 83 esztendős vagyok...” Zoli bácsi a falu egykori esperesétől kapott régi erdélyi imakönyvből tanulta ezt az imát. A Csíkban népszerű szokást itt a diktatúra idején is gyakorolták. Igaz, akkor csak a templomkertben vagy a temetőben mondhatták el a fohászt. A határkerülést, a hagyományok szerint a Húsvéti nagymise követte, (mtv, erdelyma) •• Összefogást ajánl a Kárpátaljai Szövetség Április 17. Megtartotta közgyűlését a Kárpátaljáról elszármazottak magyarországi szervezete, a Kárpátaljai Szövetség. Természetesen a résztvevők elemezték az ukrajnai választások eredményét is, felhívták a figyelmet az összefogás szükségességére. “Most a választás után, ideje volna összefogni egy kicsit, és megpróbálni a sérelmeket eltemetni, valamit közösen kezdeni. Mi azt próbáljuk kérni, hogy (a kárpátaljai magyar pártok, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség) álljanak szóba egymással. ” - jelezte Katona Tamás, a Szövetség elnöke. “Mind a két párt bizonyította, hogy' valamilyen helyet el tud foglalni az ukrajnai, illetőleg a kárpátaljai politikai életben. Együtt sokkal többre lennének képesek. Ä KMKSZ, amelynek 42 ezres tagsága van, nem tudta a saját szavazatait maximalizálni, és ebből is aligha nem azt a következtetést kell levonni, ami Magyarországon is felesleges luxus, az kisebbségi sorban egyenesen vétek. Tessék példát venni: a Magyar Koalíció Pártjában is utálják egymást az emberek, féltékenyek egymásra, nem szeretik egymást, és nincs is mit szeretni a politikán, de a praktikus cél elérése érdekében együtt indulnak és jutnak valamire. (Kossuth Rádió)"
