Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)

2006-04-14 / 248. szám

2006. ÁPRILIS 14. Gyerekeknek MAGYAR SZÓ —A HÍD 21 Végh György Virághozó április Elmúlt a tél, itt a tavasz, minden bokor újra éled, a földből a virágokat előhúzzák a tündérek. Április is segít nekik, megáll minden kicsi fánál- virágot tűz mindenhová: tavasz van ott, merre járt már. Virágot hint a friss szélbe, száll a színek zivatarja- s merre el meg}’, a kopár fold virágoktól tarkabarka. Hangya Hajni csöppnyi hangyato­jást vonszolt a fűrengetegben. Meg- megállt, megtörölte homlokát. Igaza volt édesanyjának, hogy a kenyérmor­zsahordással, még várnia kell, mert nem elég nagy hozzá. Kezdje csak a cipelést hangyatojással. Időnként megpihent a magas fűerdőben. Fülelt, s hallotta, ahogy a vadvirágokon sorra durrannak ki a rügyek. - Piff -paff - puff! - Puff - piff - paff! - pukkantak innen - onnan a tavaszt boldogan köszöntő bimbók. - Nyiladozunk, illatozunk, Tavasz tün­dért díszben várjuk, virágos ruhánk gyönyörű, most nyílott ki a szappanfű. - Énekelték. - Szappanfű? Erre várok már régóta, rohanok habfürdőt venni. - ujjongott Hajni. - Végre megérkezett a tavasz! - és sietett a szappanfűhöz. Nem sikerült elsőnek érkeznie. Megelőzték, a százlábú már az ötvenedik lábát mosta tisztára a szappanfűben. Egy kicsit vár­nia kellett, mire sorra került. Habzott a boldogságtól. Felmászott egy vakond bástya tetejére, hogy megszárítkozzon. Szétnézett, a környék tele volt szivár­ványszínű virágpöttyökkel. Hosszú, zi- mankós tél után a Tavasz tündér tarka, selyemtakarójával beterítette a rétet. Otthonos volt rajta járni. Selyme ciró­gatta a talpát. Egy tücsök zendített rá, valahol a fűrengetegben. Rajongott a tavaszért. A mező titok­zatossága rengeteg rácsodálkozást ígért. A záporokat benne azonban nem ked­velte. Hirtelen elsötétedett és hatalmas koppanásokat érzett a fején. - Kipp, kopp, juj! - Azután, mint, akit nyakon öntöttek, zsupsz, megeredt az eső. Folyók keletkeztek a fűrengetegben, hömpölygő vizük sodorta, húzta Han­gya Hajnit lefele. Ripsz-ropsz, hamarjá­ban megkapaszkodott egy tavaszi bog­lárka levelében.- Hamarosan hatalmas tenger lesz itt. Sietnem kell, nehogy belefulladjak! - je­gyezte meg szepegve. Egy fűszállal há­tára erősítette tojását, és elindult fölfelé. Egyre sötétebb lett. Az eső szakadt, a füfolyó már elérte a boglárka középső leveleit, ahol menedéket keresett, és le­sodorta a kis hangyát róla. - Segítség, segítség megfulladok kiabált! - Minden­ki menekült a zuhé elől, senki se figyelt rá. Hirtelen nagy fényesség jelent meg a feje fölött. - Ezt tartsd meg erősen! ­ott kerül a hangyának is egy pici. Vakító fényességbe léptek, rengeteg szentjános bogár körözött a mennyeze­ten függő, hímes tojásokkal megrakott kosarak között.- Milyen furcsa tojás, sosem láttam még ilyen pindurkát. Ki fogod hímez­ni? - Köszöntötte Csuszi Nyuszi. - Anyukám nem hiszem, hogy örülne ne­ki, ha telefirkálnám. - Ez nem firkálás, ez komoly művészi munka, sok gyakor­lás szükséges hozzá. Megmutatom neked, hogyan csinál­juk! Itt vannak a festékes vödrök, ebben a hagymának a külső héját áztattuk le. így sárgás barnás színű lesz a tojás. Mi­nél tovább hagyod benne, annál söté- tebbre színeződik. Az áfonya lében kék­színű, a spenótban zöld, a málnaszörp­ben rózsaszín, a cékla lében, pedig bí­bor vörös, lila színű lesz a héj. Itt van egy pici gyertya darab, ezzel mintákat rajzolhatsz a héjra, utána mártsd bele a kedvenc színű vödörbe. Hajni a cékla lében megpörgette a to­jását, hosszú ideig áztatta, hogy erős, élénk színe legyen: - Ez gyönyörű! - suttogta. - Látod milyen ügyes vagy! ­------------------------------------- _ . Varga Erzsi ^ Nyuszi bajszú tojásfa Varga Erzsi Ham pingaias kiáltotta neki a fényesség, de úgy elva­kította, hogy nem látott semmit. A felé­je dobott kötélszerűségben megkapasz­kodott. A fényesség, pedig gyorsan húzta lefele a fűfolyón. - Ha nem zu­hogna ennyire, még szórakoztató is len­ne ez a vízisíelés. - motyogta Hangya Hajni magában. - Megérkeztünk! - mondta egy idő múlva "a fényesség. Egy görcsös fa gyökerei között kikandikáló bejáratnál rezegtette szárnyait. - Köszö­nöm, hogy megmentetted az életem. - rebegte Hajni. - Ez a munkám, mező­mentő vagyok, a tavaszi nagy áradások­nál szoktam segíteni. Pilácsnak hívnak - mutatkozott be a szentjánosbogár! Lépj csak be, belül száraz és otthonos. Tapsiékhoz jöttem világítani, megkezdő­dött a húsvéti tojásfestési hajrá. Éjszaka is dolgoznak. Ilyenkor együtt van a csa­lád: száz testvér, ezer unoka nyüzsög benn. Tudod a nyúlnak roppant nagy a családja. Ahol ennyi nyuszinak jut hely, Szerkesztette: Kertész Gabriella mondta Csuszi Nyuszi. Kopogtattak a tölgyfaajtón, Hangya mami jött ernyővel a kezében. - A felső ágról Kopács, a harkály telefonált, hogy ne aggódjak, itt vagy. Ideje hazamenni, levél tutajunk a fa előtt vár. Késő van már, csöpp hangya gyereknek ágyban a helye. - szólt anyukája. - Anyuci, nézd, milyen szép tojást hímeztem. - újságol­ta Hajni nagy örömmel. - Valóban gyö­nyörű. - Látod, mennyi feleképpen le­het a tojásokat díszíteni. Ezt tapsi táti patkolta, ezt meg tapsi mami gyöngyöz­te, pántlikázta. - Csakugyan szemreva- lóak, dekoratívak. Indulni kell, a vihar nem csendesül, a íűfolyók kiáradtak. - Ugye, holnap is eljöhetek, egy újabb to­jást festeni? - Hangya Hajni kérdően nézett az anyjára. - Majd meglátjuk, at­tól függ milyen lesz az idő.- Köszönjük a vendéglátást!-Neked Pilács különösen hálás vagyok, hogy ki­mentetted a lányomat. Kellemes Hús­véti ünnepeket mindenkinek. - Mond­ták, s tovalibegtek a fűfolyamon. VÉGE! 0gs • Varga Erzsi ^ Nyuszi bajszú tojásfa Nyurga nyuszi hiú nagyon, hosszú bajszát pödri folyton. '•Biz' az kunkori, kackiás, fényesre fent, nem káposztás. Azt mondják, ha megharagszik, bajsza rögvest nagyobbodik, sokszor egész bokorrá nő, madár fészket rak rá egyből. Pödrésre most nincs ideje, tojást pingál már egy hete. Megfestett száz tarka héjat, babost, rubint, vérpirosast. Több kosarat telerakott, egyik azonban hiányzott. Átszaladt a tőszomszédhoz, j ^ Nyifi-Nyafi nyúl úrékhoz.- Teli kosaram elveszett, nem láttátok ki lehetett?- Tolvaj itt a szürke szarka, nézd, a tollát elhullatta. Fölvitte a magas fára, nyúl komám, hogy mégy utána? Nyúlszívű a jó barátja, mindjárt kézben a létrája. A lajtorja félig - meddig, ^ ér csak fel az alsó gallyig. Nyúlfarknyi az utca őre:- Megtoldjuk egy nyúlcipővel! Szürke szarka károg, mulat, nem ereszti a kosarat. Nyuszi nyúlkál, semmit sem ér, tappancsában csak falevél.- Kárrr! Mindhiába kepedezel, sosem jöhetsz hozzám közel!- Kérlek szarka ne légy mohó, vár engem a sok locsoló! Húsvét reggel lesz majd sírás, mert sok kertbe nem jut tojás.- Hűm, mulattam márrr eleget, ennyi elég, itt van tied! x Ezt a fényest még elveszem, s benne magam nézegetem. Nyiszi-nyüszi hímes tojás, udvarrrrodon lesz egy rrrrrakás! Hogy kimondta, elengedte, a kosár hullott lefele.- Tojás törrrik! - szólt a pimasz. Nyuszi nyüszít: - Megállj te gaz! Hetyke bajsza haragjában megnőtt szemmel láthatóan. Bokrosodon:, nyújtózkodott, sűrű, bogas ágat hozott. _ * JHB Tojás mind bajszára esett, nyuszi boldogan nevetett. 1- Orrom alatt egy tojásfa, hímes tojásos az ága! Szedjétek mindet le róla, locsolóid ajándéka!

Next

/
Thumbnails
Contents