Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)

2006-04-14 / 248. szám

8 MAGYAR SZÓ-A HÍD KÁRPÁT-MEDENCE 2006. ÁPRILIS 14. ■ Kikerül a kisebbségi kérdés az EU-jelentésből? MEGSZORÍTÓ ERŐK Nem válaszolt, vagy kitérő választ adott a magyar képviselők által feltett kérdésekre Olli Rebn bóvítésiínztos az árilis eleji zárt ülésen, amelyen az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt előzetes értékelést mutatott be Romániáról, nyilatkozta Scböpflin György. A Fideszes EP-képyiseló úgy látja, könnyen meglehet, bogy a májusi országjelentésből kikerülhet a kisebbségi kérdés, és ezzel lazul a romániai kor­mányra gyakorolt megszorító erő a kisebbségek védelmét illetően. Röviden Székelyföldi fejlesztési STRATÉGIÁT DOLGOZNAK KI Hargita, Kovászna és Maros megye önkor­mányzatai az RMDSZ-szel közösen a kö­vetkező hónapokban közös székelyföldi fej­lesztési tervet dolgoz ki - erről született döntés Sepsiszentgyörgyön, az RMDSZ vezetőinek, az említett megyék önkormány­zati elnökeinek, valamint a Szövetség szé­kelyföldi képviselőinek és szenátorainak ta­nácskozásán. A három székelyföldi megyé­nek számos, hagyományaiból is fakadó, kö­zös gazdasági, kulturális érdeke van, ezért nagy pazarlás lenne ha nem hangolnák ösz- sze a fejlesztési politikákat - mutatott rá Márkó Béla. miniszterelnök-helyettes. Markó közölte, a résztvevők egybehangzó véleménye szerint a három megyének egy különálló gazdasági fejlesztési régiót kell al­kotnia, és jelezte: az RMDSZ-nek továbbra is kiemelt célkitűzése a gazdasági fejlesztési régiók átszervezése és a székelyföldi gazda­ságfejlesztési régió létrehozása. (erdélyma) ÚJABB LOBBIKÖRÚTON A BKB Az erdélyi magyar felsőoktatás kérdésének Romániáról szóló országjelentésbe foglalá­sát kérte a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) kéttagú küldöttsége az Európai Bi­zottság bukaresti küldöttségénél és az Egye­sült Államok romániai nagykövetségén tett látogatásán. A megbeszélésekről Péntek Imre, a BKB titkára és Hantz Péter, a BKB szóvivője tájékoztatta a sajtót. Látogatásu­kon az őket fogadó szakértőket az erdélyi magyar felsőoktatás, és ezen belül az Babes- Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) belül létező helyzetről tájékoztatták. Péntek Imre elmondta: az amerikai nagykövetségen a szakértők csodálkozásukat fejezték ki ami­att, hogy miközben a BBTE épületein nem léteznek többnyelvű feliratok, addig az egyetem vezetősége Brüsszelben olyan szó­rólapokat osztogat, amelyek ennek az ellen­kezőjét állítják. A BKB azért választotta az említett két intézményt, mert azt akarják el­érni, hogy az Uniónak és az Egyesült Álla­mok Romániáról szóló jelentéseiben a ma­gyar nyelvű felsőoktatás megoldatlan hely­zete szerepeljen. (Szabadsag.ro) Fenyeget az ár: Vajdaság KÉSZÜL A VÉDEKEZÉSRE Lapzártánkkor rendkívüli árvízvédelmi ké­szültség van érvényben a Vajdaságban. Új­vidéken önkénteseket toboroznak, hogy megmentsék a vajdasági fővárost az esetle­ges árvíztől. Gondot jelent, hogy a folyók magas vízállása az előrejelzések szerint több mint egy hónapig is eltart, ami miatt félő hogy átáznak a gátak. Ha közben újabb ár­hullám érkezik, az végzetes következmé­nyekkel járhat a Duna vajdasági szakaszán. Áz árvízveszély mellett a Vajdaságban a belvizek is gondot jelentenek. Több tízezer hektár termőföld került víz alá. A tavaszi vetés még el sem kezdődött, holott erre az időre be kellett volna már fejezni a tavaszi kalászosok, a cukorrépa és a napraforgó ve­tését. További gondot jelent, hogy az elmúlt két napban szinte megszakítás nélkül esett az eső, és a jövő hét elejére újabb csapadé­kos hullámot jósolnak a meteorológusok. Szerbiában a kiadós esőzések miatt gyakori­vá vált földcsuszamlások miatt több tíz ház összedőlt és több száz épület vált lakhatat­lanná (vajdasagma.info) Április 11. "Olli Rehn alapvetően ab­ból indult ki, hogy Romániában jelen­tős haladás történt." - elemezte a kiala­kult helyzetet Schöpflin György, aki je­lezte: "Rehn most úgy látja, Románia egy ideje jobban teljesít. Persze ezzel együtt még vannak komoly problémák, a jogintézés, a törvényszékek működé­se, és a korrupció terén. Érdekes azon­ban, hogy a kisebbségi kérdésről tulaj­donképpen nem akart nyilatkozni, egy fél mondatban említette a romákat, de az erdélyi magyarokkal kapcsolatos problémákra nem tért ki bevezetőjé­ben. A jelen lévő magyar képviselők, Gál Kinga és Tabajdi Csaba hiába tet­tek föl kérdéseket neki, ezekre Olli Rehn nem nagyon akart válaszolni. Én négy kérdést intéztem hozzá: a felsőoktatásról, az egyházi ingatlanok­ról, a választási törvényről és a kisebb­ségi törvénnyel kapcsolatos problémák­ról. Válaszában az egyházi ingatlanok ügyére egyáltalán nem tért ki. Kifejtet­te: a középiskolai oktatás terén nincs Április 10. “Célunk, hogy az állam- igazgatásban, az igazságügyben és a rendőrségen belül biztosítsuk a kisebb­ségek arányos részvételét. Ennek a megvalósíthatóságáról tárgyaltunk, és tárgyaltunk arról, hogy a magyar nyelv probléma Romániában, ami pedig a fel­sőoktatást illeti, ott van a Sapientia Egyetem. A kisebbségi törvénnyel kap­csolatos kérdésre kitérő választ adott, a választási törvényről pedig azt mondta: ezt a problémát figyelik, de itt sem lát különösebb gondot. Hangsúlyozta azonban, hogy a magyar kisebbség fel­tételei javultak, amióta az RMDSZ tag­ja a kormánynak, majd megjegyezte: ez az a politikai párt, amelynek joga van tárgyalni a magyar kisebbség ügyében. Tulajdonképpen új elvet csempészett be, amellyel szerintem lesöpörte az asz­talról a magyar civil társadalom szere­pét. Ami a közigazgatásban és az igaz­ságszolgáltatásban felmerülő kisebbségi gondokat illeti, nem lát problémát a bő­vítési biztos, de, mint mondta, még van tennivaló, például a rendőrség terén. Szerintem ezzel azt akarta mondani, hogy nincs elég magyar rendőr. A ki­sebbségi törvényről így nyilatkozott: ezt a Velencei Bizottság véleményezésének fényében módosítja a román parlament, hivatalos használatát miként lehetne hi­vatalosan megoldani” - mondta Korhecz Tamás elnöki főtanácsadó. Szerinte a párbeszédben haladás ta­pasztalható, de a VMSZ-es politikus arra kérte a szerbiai kormányfőt, hogy erősítse meg minisztereit ezekben a te­vékenységekben, mert sok dolgot kell még tenni ahhoz, hogy a polgárok szá­mára is érezhető haladás bekövetkezzen - mondta a VMSZ alelnöke.- Szerintünk a rendőrség nagyon sok bűnesetet nem tart nyilván, ezért azok a statisztikák, amelyekkel a hatóságok előállnak, nincsenek összhangban a va­lós állapottal, amelyet a polgárok érez­nek: vagyoni biztonságuk megromlott az utóbbi fél évben. Ezért azt kértük, rövidesen készen lesz az első olvasata, ennek menetét a bizottság követi. Amikor Tabajdi Csaba fölvetette a Rehn Finnországában élő svéd kisebb­ség státusát, a biztos nem válaszolt, egyszerűen hallgatott. Eléggé visszatet­sző volt számomra, hogy nem hajlandó kérdésekre válaszolni. Mindebből azt a következtetést vonom le, hogy a bizott­ság számára a romániai magyar kisebb­ség kérdése nem ügy, nem hajlandó be­avatkozni, és úgy látom, hogy a május 16-án megjelenő országjelentésében nem fog említést tenni erről a kérdés­ről." (Szabadság) hogy akár személycserét is hajtsanak végre ahhoz, hogy javuljon a helyet. A Vajdasági Magyar Szövetség veze­tőinek fővárosi tárgyalásán napirendre került a kisebbségek joga, és az, hogy az autonómia hogyan kerülhetne bele a szerbiai alkotmányba. Erről Zoran Loncarral, a kormány alkotmányozás­sal megbízott tagjával kezdenek párbe­szédet.- Tárgyalni fogunk arról, hogy a vaj­dasági magyarságnak milyen autonó­miája legyen. Mi az, amiben megegyez­hetünk a kormányzattal, és ami beke­rülhet az új alkotmányba. Nagyfokú nyitottságot tapasztaltam a kormányfő részéről, és remélem, hogy ahogy eddig is, ezt részben tettek fogják igazolni - mondta a VMSZ tartományi titkárság- vezetője. Korhecz Tamás elmondta, hogy no­vember óta egyértelmű haladást ta­pasztal a kormányzat és a vajdasági ma­gyarság közötti párbeszédben. Szerinte tíz-tízenöt év után most kezdődött el az a folyamat, amikor már nem csupán politikai színjátékról van szó, mert a Vajdasági Magyar Szövetséget végre partnerként kezeli a szerbiai kormány­zat - nyilatkozta Korhecz Tamás. (vajdasagma. info) ■ Párbeszéd kezdődött a szerbiai kormányzattal HALADÁS VOLNA? "Tartalmas párbeszéd kezdődött a szerbiai kormányzattal” - nyilatkozta Korhecz Tamás tartományi kisebbségügyi titkár, miután a VMSZ elnökével,-Kasza Józseffel együtt tanácskozott Vojislav Kostunica kormányfővel egyebek között a vajdasági magyarok jogairól, az autonómiáról és az észak-bácskai közbiztonságról.

Next

/
Thumbnails
Contents