Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)
2006-04-14 / 248. szám
4 MAGYAR SZÓ — A HÍD Amer i k a 2006. ÁPRILIS 14. sponsored by Amerikai Magyar Szövetség támogatja ezt az oldalt B Tüntetések a bevándorlási törvény körül “MI, AMERIKAIAK!...” George Bush elnök győzelme után a bevándorlási törvények reformját nevezte meg politikája egyik első számú céljaként, és egy olyan programot vázolt fel, amely lehetővé tenné, hogy az illegális bevándorlók és a külföldi munkavállalók ts bejuthassanak az amerikai munkaerőpiacra. Az elnök elkövette azt a hibát, hogy nem vett részt a törvényhozási folyamatokban, így teljes a patthelyzet a törvény körül. A hirdetés befektetés. be a Magyar Szóba! Hívja az 1-877- A MAGYAR telefonszámot! Április 12. Washingtonban a szervezők szerint félmilliós tömeg követelte az "amerikai álomhoz" való jogot, Phoenixben kétszázezren voltak az utcán. Az ország 140 városában több millió, a békét jelképező fehér trikóba öltözött, dobokat verő, főleg amerikai lobogókat lengető ember vett részt a demonstrációkban. A felvonulók tanultak a korábbi hibából: az eddigi hasonló rendezvényeken sok volt a mexikói és más latin-amerikai zászló, amit a jobboldal azonnal hazafiatlannak, sőt Ame- rika-ellenesnek nyilvánított. A tüntetők azt követelik, hogy a kongresszus engedélyezze, hogy az illegális munkavállalók az országban maradhassanak, és tiltakoznak a kerítés ellen, amelyet az amerikai hatóságok a mexikói határnál készülnek felhúzni. A tüntetések szervezői arra figyelmeztették a politikusokat, hogy bár most még csak az utcákon menetelnek, novemberben a szavazóurnákhoz fognak vonulni. A bevándorlás kérdése az őszi időközi választások egyik kulcsfontosságú témája lehet. Az illegális bevándorlók úgy érzik, azért nem hallgatnak rájuk, mert nincs szavazati joguk, most azonban, úgy tűnik, politikai erővé akarnak előlépni. A bevándorlók nagy többsége spanyol ajkú, és érthetően sem a demokraták, se a republikánusok nem szeretnék elidegeníteni ezt a közösséget. Az Egyesült Államokban a becslések szerint 11-12 millió illegális bevándorló van, számuk évente 700-800 ezerrel növekszik. Zömük mexikói és közép-amerikai, akiket a szakképzettséget nem igénylő munkával megkereshető havi 2- 3 ezer dolláros jövedelem vonz - otthon, ha találnak munkát, ennek töredékét sem tudják előteremteni. Miattuk lehetséges, hogy 1997. óta nem emelték a kötelező minimális órabért (5 dollár IS cent), jóllehet Amerikában is van évi 2- 4 százalék infláció. A 2001. szeptember 11-i terrortámadás óta a latin-amerikai bevándorlókat is sújtja az általános biztonsági paranoia. A déli határ védelme nevében növelték a határőrség létszámát, fegyveres polgárőrök kezdtek jár- őrözni, a legújabb ötlet pedig egy több mint 1100 kilométeres kerítés. George W. Bush texasi kormányzóként, majd első elnöki mandátuma idején komoly erőfeszítéseket tett a spanyol ajkú választók megnyeréséért, a Mexikóval fenntartott kapcsolatokban hagyományosan meglévő feszültség enyhítéséért. A 2004-es választás előtt vendégmunkásprogramot hirdetett, ez azonban nem terjedne ki a már Amerikában élő milliók problémájának rendezésére. A képviselőház decemberben a határőrizetet szigorító, az illegális bevándorlást szabálysértésből bűncselekménnyé átminősítő, sőt a bevándorlóknak nyújtott minden segítséget kriminalizáló törvényt fogadott el. A szenátusban beterjesztett kétpárti javaslat ezzel szemben a legalább öt éve Amerikában lévő, büntetlen előéletű, adófizető bevándorlóknak megnyitná az állandó letelepedés lehetőségét. Akinek 2-5 éves múltja van, annak hazatérve saját hazájában kellene újra vízumért folyamodnia. A tervezetről azonban nem sikerült szavazást tartani, mert a Republikánus Párt erősen megosztott. A demonstrációk azonban ráirányították a figyelmet a problémára, és arra is, hogy a spanyol anyanyelvű amerikaiak - a feketéket megelőzve ők a legnagyobb kisebbség az Egyesült Államokban - egyre szervezettebben harcolnak jogaikért. Mellettük áll a katolikus egyház és a lábra kapó spanyol nyelvű média. A liberális oldal igyekszik meglovagolni a demonstrációs hullámot. Hillary Clinton harcias beszédet mondott egy New York-i rendezvényen. Szerinte Amerika számára megéri megreformálni a bevándorlást, ám az alsóházi törvény se nem reális, se nem hű Amerika hagyományaihoz. (nol.hu, MTI, magyarhirlap.hu) Bush: újabb botrány érik? George Bush elnök volt az iraki tömegpusztító fegyverekről szóló hírszerzési értesülések kiszivárogtatásának forrása. Az ügy azért is kínos a Fehér Háznak, mert eddig határozottan elítélte a titkos adatok kiadását. Április 11. Lewis"Scooter" Libby, Dick Cheney alelnök volt kabinetfőnöke maga vallotta a bírósági iratok tanúsága szerint, hogy a kiszivárogtatásra - amely miatt jelenleg is bírósági eljárás folyik ellene hamis eskü és az igazságszolgáltatás akadályozása vádjával - George Bush elnök adott neki felhatalmazást 2003-ban közvetlen főnöke, az alelnök által. Libby azt az utasítást kapta, hogy beszélgessen a média képviselőivel, és neve elhallgatását kérve titkos hírszerzési információkat adjon át nekik. Libby ezt meg is tette - többek között Judith Millerrel, a The New York Times újságírójával, aki még a börtön kockáztatásával is védte forrását. Ennek eredményeként leplezte le a sajtó a CIA egyik fedett ügynökét, Valerie Plame-et. A kiszivárogtatás egyfajta bosszú volt azért, mert Plame férje, Joseph Wilson volt diplomata egy újságcikkben cáfolta az elnök érveit az iraki háború megindítására. Az elnöki felhatalmazás önmagában nem jogsértő, ellenben nagyon kínos. A kiszivárogtatási botrány után ugyanis Bush volt az, aki határozottan kijelentette: ha a Fehér Házból bárki titkos információkat adott át a sajtónak, azt kirúgja. A hadsereg főparancsnokaként egyébként az elnök adhat felhatalmazást az információk titkosságának feloldására, ha az a nemzeti érdeket szolgálja. Ha megfelel a valóságnak Libby vallomása, úgy könnyen érheti a Fehér Házat a kettős mérce vádja. A kormány az utóbbi hónapokban keményen elmarasztalta azokat az eseteket, amelyekben névtelenségbe bur- kolódzó tisztségviselők titkos információkat szivárogtattak ki a sajtónak egyebek között a Központi Hírszerző Hivatal (CIA) terroristagyanús személyeket vallató börtöneiről, vagy az amerikai állampolgárok külföldi telefonbeszélgetéseinek bírósági engedély nélkül folytatott lehallgatásairól. Libby vallomása ugyancsak megkérdőjelezi az elnök korábbi kijelentéseit, amelyekkel elhatárolta magát a Plame- botránytól, és tagadta, hogy tudna arról: bárkinek az adminisztrációban köze lehet a CIA-ügynök nevének kiszivárogtatásához. Bushnak minden jel szerint ismét magyarázkodnia kell megkérdőjelezett szavahihetősége miatt, a demokraták pedig megint vérszagot fogtak. Harry Reid, a szenátus demokrata párti csoportjának vezetője "sokkolónak" nevezte a hírt, és követelte, hogy az elnök tisztázza a szerepét az iraki háború igazolására kimazsolázott hírszerzési értesülések célzott kiszivárogtatásában. (MH) sponsored by www.americanhunaarianfederation.ora - www.amsz.ora támogatja ezt az oldalt
