Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)

2006-03-31 / 246. szám

8 MAGYAR SZÓ—A HÍD Kárpát*medenCE 2006. ÁPRILIS 7. Röviden Kisebbségi törvény - megtört a jég Romániában Részben kimozdult a holtpontról a romániai kisebbségi törvény bizottsági vitája, miután a képviselőház jogi, emberjogi és tanügyi bi­zottságának összevont testületé kisebb, több­nyire formai módosításokkal elfogadta a 78 cikkelyből álló törvény első részét, a 14. cik­kely harmadik szakaszáig. Márton Árpád, az RMDSZ-frakció vezetője a vita legnagyobb nyereségének azt tartja, hogy sikerült a koa­líción belüli fegyelmet érvényesíteni, és azt követően is döntésképes maradt a bizottság, hogy az ellenzéki román pártok képviselői is­mét elhagyták a termet. A legkeményebb di­ónak a jogszabály lényege, a kulturális auto­nómiára vonatkozó fejezet tűnik, az ellenzék továbbra sem ért egyet az erre vonatkozó rendelkezésekkel. {erdelym) Tehetségkutató verseny Ismerd meg Világ a magyar tehetségetl cím­mel indít tehetségkutató versenyt a Kárpát­medencében élő magyar nemzetiségű gyere­kek számára a Független Újságírók Szövet­sége (FŰSZ) és a Hét Vezér Alapítvány. "Szövetségünk Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében több tehetségkutató verseny szerve­zéséből kivette már a részét, most viszont ki szeretnénk terjeszteni ezt a megmérettetést az egész Kárpát-medencére - tájékoztatta az újságírókat Lezsákné Gyöngyösi Zsuzsanna, a verseny főszervezője. - Az egyes országok­ban nagyon különböző eséllyel indulhatnak a gyerekek, sokan nem jutnak el odáig, hogy bemutathassák képességeiket a nagyobb nyilvánosság előtt. Nekik is esélyt szeret­nénk adni arra, hogy a nagyvilág magyarsá­ga felfigyeljen rájuk, a legjobbakat a hazai és a külföldi sajtó is bemutatja majd." A közép­döntőket, amelyek zsűrijében a szövetség tagjain kívül neves színművészek és helybéli szakemberek is helyet kapnak, június folya­mán rendezik meg, mégpedig nyolc ország­ban: Ausztriában, Horvátországban, Szlová­kiában, Szlovéniában, Szerbiában, Romániá­ban, Ukrajnában és Magyarországon. Bő­vebb tájékoztatást a www.mifigyelo.hu hon­lapon találhat az Olvasó, (ujszo.com) Autonómia TV: a világ fjlsó “kisebbség-tévéje” "A Duna Televízió tevékenysége az Autonó­mia TV-vel válik teljessé." - mondta Cselényi László Pécsett, a Kamera Hungária műsorfesztiválon tartott közönségtalálkozón. Az Autonómia TV a világ első kisebbségek­kel foglalkozó csatornája lesz, hangzott el a közönségtalálkozón. A Duna Televízió elnö­ke hangsúlyozta, a kisebbségben élő magya­rok számára csupán az önrendelkezés meg­valósulása jelenthet szebb jövőt. Az új csa­torna az ő autonómia törekvéseiket is támo­gatni kívánja, de Európa más kisebbségeit is szeretné összekapcsolni. Szándékai szerint ez a terület ugyanolyan széles lesz, mint magá­nak az autonómia szónak az értelme. "Ez le­het a szellem autonómiája, eg)' egyetem au­tonómiája, eg)' közösségé vagy akár egy tele­vízió autonómiája is, és az autonómus gon­dolkodásmódot is jelenti, a döntés autonómi­áját, a művészet autonómiáját is" - vélekedett Cselényi László. Az elnök elmondta, az új médium magyar nyelven, illetve idegen nyelven, magyar felirattal jelentkezik majd. A világ számos részén fogható lesz, április 16-ától sugározza műsorát, {dunatv.hu) ■ Előre- vagy félrelépés egyetemügyben? ALÁRENDELT HELY A Bolyai - illetve az önálló állami magyar egyetem - ügye egyre inkább azon a csapáson balad, amely a jelenlegi Babes-Bolyai struktúrában Bárom magyar kart tartana meg, ezeket azonos státusúvá tenné a román karokkal, ekképpen megőrizné az egyetem románok és némely magyarok által európai csodának kikiáltott multi­kulturális jellegét, és egy új állami finanszírozású magyar egyetem létrehozását követelné. Ismerünk olyan elképzelést, amely az új állami egyetem létesítését és Székelyföld autonómiáját egybekapcsolná, az egyetem az autonómia egyik alapin­tézménye lenne. Ez az elképzelés a március 25-én Ko­lozsváron szervezett, Fórum a magyar egyetemért című tanácskozáson körvo­nalazódott, amelyen a Bolyai Kezde­ményező Bizottság (BKB), a Kolozsvá­ri Magyar Egyetemi Intézet és az Or­szágos Magyar Diákszövetség, vala­mint az RMDSZ, illetve Markó Béla személyében az oktatásért felelős mi­niszterelnök-helyettes vett részt. Markó Béla már előzőleg is nyilatko­zott ebben a kérdésben, jelezve, hogy az önálló állami magyar egyetemet nem feltétlenül a Babes-Bolyai szétválasztá­sával kell elképzelni, i A kolozsvári fórum abból a szem­pontból is fontos lépésnek tűnhet, hogy végre a szakma és a politika valamiben egyetért. Ez ugyanis a cél elérésének alapfeltétele. A BKB korábban az önálló magyar egyetem létrehozását a Babes-Bolyai szétválasztásával képzelte el, Hanzt Pé­ter elnök múlt évi nyilatkozata szerint az állami magyar egyetemi konzorcium egyik tagja a Bolyai Egyetem kell, hogy legyen, amely megkapná a BBTE inf­rastruktúrájának 25 százalékát, a főépü­let felét és a székelyföldi campusokat. Hogy az új formula előrelépés-e vagy félrelépés az egyetemügyben, azt a jövő dönti el. Tény az, hogy az elkép­zelés számos csapdahelyzetet is előre­vetít, amelyek elkerülésére idejében és alaposan fel kell készülni. Ezek jelzése előtt szögezzük le, hogy a most kialakí­tott kompromisszumos elképzelést is kényszer szülte. Egyetemi szinten az országos és a magyarság egészének kö­rében megdöbbenést kiváltó kolozsvári magyar egyetemi oktatók „multikul­turális csapatának" álláspontja volt, akik lándzsát törtek a magyar karokat kiszol­gáltatott szerepben tartó egyetem egy­ben tartása mellett. (Köztük olyan vi­tatkozó is van, aki nem is tanít magya­rul.) Az új megoldás keresését kikény­szerítő körülmények között nem elha­nyagolható a magyar oktatási vonalakat szégyenletes helyzetben és szerepkör­ben tartó román vezetés és a román egyetemi oktatók, akik vehemensen til­takoznak a különválás ellen, és mint mindig, most is ők „tudják" és szabják meg, hogy nekünk „mi a jó", és nekünk mi kell. A legnyomósabb érv az egye­tem „egyben tartása" mellett az, hogy a füllentő román propaganda Nyugat- Európával - elnézést - megetette a ko­lozsvári multikulturalitás felette üdvös voltát, holott a valóságban anyagi, nyel­vi, szellemi és a menedzsment szintjén teljesen alárendelt szerepkörben tartják a magyarokat. Színezi a képet az is, hogy a magyar egyetemi vezetők, van eset rá, amikor el sem mennek fontos rendezvényekre, amelyek az egyetem sorsával kapcsola­tosak. Teljesen érthetetlen például, hogy Salat Levente rektorhelyettes egy másik, a Pro Europa Liga szervezte ko­lozsvári értelmiségi és politikai diskur­zusra, azaz egy kerekasztal-beszélgetés- re el sem ment. Gyémánt úr távolmara­dását minden bizonnyal örömmel fo­gadták a résztvevők. Nos, a csapdák: a Bolyai Egyetem vagyonának a sorsa. Lemondunk róla örökre? Továbbá: azzal is megelég­szünk majd, ha a Sapientia Egyetem­nek adnak némi állami pénzt, s azt mondják: Van állami egyetemetek. Mit akartok még? (Háromszék) Tizedik születésnapját ünnepelte a KMKF Ünnepel a Kárpátaljai Magyar Ta- ség és a Kárpátaljai Magyar Pedagógus nárképző Főiskola (képünk), sok-sok Szövetség együttes ülésén, azonban mi­programmal megemlékezve a tizedik születésnapról. A név fiatalabb, hiszen az intézményt csak 2003. óta hívják II. Rákóczi Ferencnek, ez persze nemcsak úgymond fejedelmi címet, de struktúra- váltást is jelentett, vagyis újabb tudomá­nyokkal bővült akkor a képzés. Az ün­nep némiképp feledteti a fennmaradá­sért folytatott hétköznapi küzdelmet.- Az önálló felsőoktatási intézmény gondolata 1993-ban fogalmazódott meg, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövet­re önállóak lettünk, már 1996-ot írunk. Ennélfogva, mi 1996-tól számítjuk való­ban az önálló felsőoktatási intézmé­nyünk létezését - mondta Soós Kálmán rektor. Talán túlzás nélkül állíthatom azt, hogy mára már nemcsak oktatási, tudományos, kulturális és képzési köz­pont is lettünk, hanem a kárpátaljai ma­gyarság egyik alapintézménye, egyik olyan vára, amely az anyanyelvi oktatá­sán keresztül védi és ébren tartja a régió csak arról volt szó, hogy voltak elemi, ál­talános és középiskoláink és ezeknek nem volt kifűtása a felsőoktatás irányá­ba. A kilencvenes évek elejére az is kide­rült, hogy a kárpátaljai magyarság a számarányához képest alul volt repre­zentálva a felsőoktatási intézmények­ben, nem beszélve arról, hogy a főleg pi­acképes szakokon viszont alig volt hall­gatónk. Ezt a lemaradást hivatott többek között pótolni a főiskola, és bár nevünk főiskola, viszont egyetemi szintű diplo­mát adunk ki végzőseinknek. Természe­tesen, ez a tíz év rendkívül fontos szá­munkra, úgy gondoltuk, hogy a tíz évet méltóképpen megünnepeljük. Ennek keretében az ünnepi ülést egy tárlatnyitóval folytatták, utána került sor a Felsőoktatási Intézmények Nem­zetközi Kórustalálkozójára. Utána tudo­mányos tanácskozáson vitatták meg az ukrajnai oktatás lehetőségeit a bolognai folyamatban, közben könyvkiállításon voltak megtekinthetők a főiskola tudo­mányos és ismeretterjesztő sajtókiadvá­nyai. Az Apáczai Közalapítvány és Anyaországi Önkormányzatok támoga­tásának köszönhetően felújított további tantermeket adnak át rendeltetésének. (Kossuth Rádió) magyarságának nemzettudatát. Itt nem-

Next

/
Thumbnails
Contents