Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)
2006-03-31 / 246. szám
2006. MÁRCIUS 31. Gyerekeknek MAGYAR SZÓ—A HlD 25 FEJTÖRŐ Petőfi Sándor Mi kék az ég! Mi kék az ég! Mi zöld a föld! Zöld föld felett, kék ég hangos pacsirta fütyörész; dalával a napot kicsalta, a Nap rá gyönyörködve néz. Mi kék az ég! Mi zöld a föld! Zöld a föld, kék az ég, tavasz van. És én oly sült bolond vagyok, hogy idebenn a szűk szobában kádenciákat faragok! Híres ember lóugrásban Melyik híres személyiség nevét adja lóugrásban a mellékelt ábra? Fodor Sándor Csipike (részlet) IX. Vendég a háznál Csipike elhatározta, hogy az Ernőben megvalósítja a szeretet honát. Ne bántsák többé egymást az állatok: Szarvasbika ne verekedjék többé a hegyen túli szarvasbikával, Darázsék ne szurka- piszkálják a Vadméheket, és ha Vöröshangyáékhoz egy fekete hangya téved, ne egyék meg, hanem fogadják szeretettel. Egyik este nagyon szép mesét mondott Madárnak és Nyúlnak arról, hogy a vadegrest is szeretni kell, majd így fejezte be mondókáját:- Most eltesszük magunkat holnapra, mert munka után édes a pihenés. Madár és Nyúl csodálattal pislogott Csipikére, amiért ily hallatlanul okosakat tud mondani, majd jó éjszakát kívántak egymásnak - és elindultak ki-ki a maga otthonába. Csipike bebújt az Óriásnagy Bükkfa odújába, és elfészkelődött mohaágyán. Számba vette másnapi tennivalóit. Reggeli után ki kell mennie a Tisztásra, hogy megadja a jelt őszi Kikericsnek: délfelé már nyílhat, ha jónak látja, majd nyomban utána meg kell kezdenie a bőgőórát Szarvasbikával, azután... azután. Elaludt. Egyszerre furcsát kezdett álmodni, ami megzavarta az édes pihenést. Azt álmodta, hogy vékony ágon ül, és a szél rettentően himbálja. Ide-oda, ide-oda. Csipike kétségbeesetten kapaszkodott meg, majd arra ébredt, hogy gurul-gu- rul - és nekikoppan Réz Úrnak. Megkapaszkodott benne.- Azt hiszem, égszakadás-földindu- lás, a fejemen egy nagy koppanás - nézett körül riadtan. Úgy látszott azonban, téved.- Nem köptem ki a szedermagot, ettől álmodom ilyeneket - motyogta Csipike, majd ünnepélyesen bocsánatot kért Réz Úrtól a zavarásért, kemény fogadalmat tett, hogy ezután minden egyes szedermagot kiköp, és visszakászálódott a mohaágyra. Még le se hunyta a szemét, mikor megmozdult alatta az ágy. emelkedni kezdett. Lökésszerűen, szaggatottan emelkedett.- Égszakadásról nem beszélhetünk, mert csak földindulás forog fenn - jegyezte meg Csipike, aki nehéz helyzetben mindig meg tudta őrizni nyugalmát. - Lehet, hogy a fejemen se lesz több nagy koppanás, különösen ha nem gurulok neki ismét Réz Úrnak. Az ágy azonban aggasztóan kezdett felbillenni. Csipike leszállt róla, hogy a nagy koppanást elkerülje, ami sikerült is. Aggódva nézte az ágyát. Megkésett óriási hiribgomba növekednék alatta nagy sebességgel. Segítséget, tanácsot kérőn pillantott Réz Úrra. Réz Úr azonban olyan jámborul szendergett a sötétben, hogy Csipike dühbe gurult.- Lehetséges Réz Úr, hogy példátlanul bölcs vagy, de az is lehet, hogy csak nagyon buta - csak akkor vette észre, hogy sértőt mondott. Gyorsan hozzátette: - Mégis, inkább az a gyanúm, hogy példátlanul bátor vagy. Hősies. Az ágy már egészen rézsút állt, apró göröngyök hulltak ki alóla.- Valaki tevékenységet fejt ki az ágyam alatt - állapította meg Csipike nagy körültekintéssel. Aggódva látta, hogy az odú lassacskán kezd megtelni az ágy alól kipergő, magasodó porhanyó földdel. - Itt a cselekvés ideje - mondta, és lehúzta a földkupac tetejéről a mohaágyat. Egyszeriben nagyon ismerős lett neki a földhalmocska. Gyorsan rákapaszkodott, és beletúrt. Fényes fekete orr bukkant ki a föld alól.- Ejnye Kukucsi, hát így kell berontani az emberhez?! - förmedt rá méltatlankodva Vakond Gazdára.- Pálinkás jó reggelt! - köszönt rá vidáman Kukucsi.- Na látod, ezt nem kellett volna mondani, mert nem szeretem nálad,- Gondoltam, ha erre járok, benézek.- Vendégségbe jöttél? - néz -rt nagyot Csipike.- Abba.- Bolhád van?- Volt, de elküldtem őket Borzhoz, telelni.- Akkor nem doblak ki. Gyere, segíts, egyengessük el ezt a példátlan nagy halmot, aztán majd lesz ami lesz. Csipike őszinte ámulattal nézte, milyen gyorsan szétnyomja, egyengeti Kukucsi az irdatlan földhalmot lapátlábaival, majd együttes erővel helyére tették a mohaágyat.- Tyű, de jó puha! - rikkantotta Csipike. - Próbáld csak ki! Kukucsi kipróbálta. Egymásnak vetették a hátukat, és reggelig aludtak. Csipike arra ébredt, hogy Kukucsi nyújtózik mellette:- De jót vendégeskedtem!...- Nem hiszem, hogy álmodtam volna - állapította meg Csipike, és felült az ágyban. - Ülve maradok, mert így biztosan nem alszom el, és kiderül, hogy mi a helyzet - gondolkodott hangosan, de csak idáig jutott, mert ismét megmozdult alatta az ágy. A láb felőli része hogy iszákos vagy - utasította rendre szigorúan Csipike. - És pontatlan is vagy. Mert most nem jó reggel van, hanem jó éjszaka. És máskor, ha még ilyen alkalom adódik, légy szíves, ne turkálj az én magánlakásomon, jó? Kukucsi megszeppent. Szerkesztette: Kertész Gabriella Zsigmond Aranka Hömpikének Cinege és fiókája, Béka mama és a lánya, Bálra várva Elmentek a béka bálba. Ezüst tollat tett a páva, Mátkát talált, s nem is várta. Fölbiggyesztett bögyökkel, Kirepült a bögöllyel. Dínom-dánom dáridó, I Picinykém még a rigó. Hömpikével egy idős. Rigó papa rég, hogy nős. Feje sárga, igaz hős! Megfogta az egeret, Ennek örült Benedek. Cica-mica nyávogó, ^ Nem te voltál a fogó! Fel a fejjel kis öreg, Táncolnak az egerek! VivicgicjLcs: Zviiiiyi ivukius/
