Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)
2006-03-31 / 246. szám
12 MAGYAR SZÓ —A HÍD TUDOMÁNY 2006. MÁRCIUS 31. MAz űrrepülőgép-program jelenlegi helyzete FELFELÉ HAJTANI A NASA tervei alapján még 16 küldetésen vesz részt a megmaradt három Űrrepülőgép, a flotta 2010-ben várható nyugdíjazásáig. Elsőként az Atlantist vonják ki a forgalomból öt repülés után 2008-ban. A további küldetéseket az Endeavour és a Discovery hajtja végre. O Röviden Kritikus biztonsági rés azIE-ben Új, kritikus biztonsági rés tátong az Internet Explorer (IE) böngészőben, figyelmeztet a Secunia informatikai biztonsági vállalat. A felhasználó közreműködése nélkül a puszta szörföléstől trójai program kerülhet a számítógépre. A IE JavaScript implementációjának hibája miatt a támadó kódot csempészhet a számítógépre. Egészen pontosan a createTextRange()-funkció és a radiogom- bok használata érzékeny az ilyen támadásokra, írta a Secunia. A preparált weboldalak képesek lehetnek például trójai programokat becsempészni. A biztonsági cég a problémát a legmagasabb "szélsőségesen kritikus" besorolás alá vette, mivel gyakorlatilag minden IE változat érintett. Az IE6 SP2 mellett az IE 7 néhány előzetes változata is bugos. A Microsoft időközben megerősítette a hiba létét, és egyúttal arra utal, hogy a legutolsó változatában (Build 7.0.5335.S) az IE 7 mentes a problémától, (tecchannel) Gyakoribbak lehetnek az ÓRIÁSHULLÁMOK Az óceánokon valószínűleg sokkal gyakoribbak a 30 méteres hullámok, mint eddig vélték a kutatók: ezt a hajózás története során többször leírták, de ezúttal brit kutatók hajójukon és a saját bőrükön tapasztalták meg az óriáshullámokat, amelyeket vizsgálataik szerint az óceáni mozgások és a széláramlatok közötti rezonancia váltotta ki. A Rockall sziget közelében, 250 kilométerre a skót partoktól most mért hullámok magassága elérte a 29 métert. Korábban az óceánográfusok azt feltételezték, hogy az ilyen hatalmas hullámok csak egyesével képződnek, mert csak ilyen tapasztalatok álltak rendelkezésre. A kutatók úgy vélik, hogy az óriáshullámok egy rezonanciahatás nyomán jöttek létre, más szóval a vihar közben a szélsebesség megegyezett a vízmozgások sebességével, és ez igen hatékony energiatovábbítást tett lehetővé. (MTI) Sikeresen tesztelt ÚJ SZUPERHAJTÓMÚ Sikeresen tesztelték azt a hajtóművet, amelynek segítségével az eddigihez képest akár hétszeres sebességre is képesek lesznek a jövő repülőgépei. A Hyshot III elnevezésű hajtóművet az ausztráliai YVoomerából lőtték fel egy kétfokozatú Terrier-Orion segítségével. A scramjet hajtómű működési elve meglehetősen egyszerű. Nincsenek mozgóalkatrészei, és az üzemanyag, a hidrogén égetéséhez szükséges oxigént sem kell magával cipelnie, hiszen azt a levegőből veszi fel. A technológia egyetlen hátulütője, hogy a hajtómű ötszörös hangsebesség alatt nem kezd el üzemelni, mert hatezer kilométeres óránkénti sebesség alatt a levegő nem elég sűrű és forró ahhoz, hogy beinduljon az égés. És így is történt: a Hyshot III elérte a 314 kilométeres magasságot, innen aztán zuhanórepülésben tért vissza, közvetlenül a becsapódás előtt pedig az egységnek sikerült elérnie a Mach 7.6-os, azaz óránként 9 ezer kilométeres sebességet azzal, hogy a zuhanás végén beindult a scramjet hajtómű, (index.bu) Március 28. Az űrrepülőgép-rendszer hibáit a Discovery utolsó küldetése óta eltelt idő alatt sem sikerült megnyugtatóan kijavítani, sőt újabb problémák merültek fel. Ezek tovább hátráltatják az amerikai emberes űrrepülések újraindítását, emiatt pedig a Nemzetközi Űrállomás (ISS) építésének befejezése is veszélybe kerülhet. A legnagyobb veszélyt még mindig az emelkedés során a fő hajtóanyagtartályról leszakadó szigetelésdarabok, illetve az ezek ütközése miatt a gépen megsérülő hővédő csempék jelentik. Emlékezetes, hogy a Discovery 2005. július 26-i startja során egy kb. fél kilogrammos szigetelésdarab leszakadását figyelték meg, amely szerencsétlen esetben a Columbiáéhoz hasonló katasztrófát is előidézhetett volna. Szerencsére az eset most nem járt következményekkel. A Discovery repülése során egyébként a kisebb sérüléseket - elsőként az űrhajózás történetében - a világűrben javították ki. Steven Lindsey, a Discovery következő kapitánya a Spaceflight Now űrkutatási hírportálnak elmondta, hogy a szigetelésdarabok leválását nem tudják megakadályozni. Ezért inkább arra törekednek, hogy a darabok olyan kis méretűek legyenek, amelyek egy ütközés során nem okozhatnak komoly sérülést a gép burkolatán. Az üzemanyagtartályt jelenleg szélcsatornában vizsgálják, hogy megbizonyosodjanak arról, valóban elengedhetetlen tartozékai-e a szerkezetnek egyes szigetelődarabok - hiszen ha nincsen rájuk szükség, leszerelésükkel komoly kockázati tényezőtől szabadulhatnak meg. A tesztek azonban önmagukban is sok időt vesznek igénybe, nem beszélve a NASA-mémökök utóbbi időben tanúsított különleges óvatosságáról. További kockázatot jelent az üzemanyagtartály egyik érzékelője is, amely a folyékony hidrogén mennyiségét ellenőrzi. Az érzékelő hibája azt eredményezheti, hogy a hajtómű túl sokáig, vagy túl rövid ideig működik, amelynek következében a gép nem tud a tervezett Föld körüli pályára állni. Az érzékelőből négy található a tartályban, amelyek közül egy a Discovery legutóbbi indításának előkészületeinél hibás működést mutatott a tesztek során, s emiatt a startot is elhalasztották. Bár a mérnökök nem tudták megfejteni a hiba okát, mivel egyedi esetről volt szó úgy döntöttek, hogy a rendszer 3 érzékelővel is működőképes. Végül folytatódtak az előkészületek, majd a start napján mind a négy érzékelő normálisan működött, így emiatt nem volt ok aggodalomra. Miután néhány hete megérkezett a Kennedy űrközpontba a Discovery következő útjára készített, 119-es számú tartály, az ellenőrzések során a 3-as számú érzékelő újfent a korábbi hibát mutatta. A mérnökök jelenleg nem tudják pontosan megállapítani a hiba veszélyességét, ha azonban a szerkezet cseréje elkerülhetetlen, az további néhány hetes munkát venne igénybe. Elemzik annak lehetőségét is, hogy a korábbihoz hasonlóan három hibátlan érzékelővel indítsák a gépet, ám ezek a tesztek is időbe telnek. Harmadikként pedig egy általánosabb probléma hátráltatja a munkálatokat. A Discovery és az Endeavour főhajtóműveinek (jobbra) folyékony oxigént szállító berendezésében apró fémtörmeléket találtak. Bár e törmelékek súlya alig éri el az 1 milligrammot, szerencsétlen esetben a hajtómű használata során katasztrofális gyulladást idézhetnek elő. Az eredetileg tervezett májusi indításai ablakig a fenti problémák megoldására nincsen elegendő idő, ezért a NASA vezetése - a biztonságot tartva szem előtt - a július 1-től 19-ig tartó következő ablakra napolta a Discovery legközelebbi útját. Fontos megjegyezni, hogy a folyamatos halasztgatás - bár biztonsági szempontból indokolt - lélektanilag komolyan hátráltathatja az ügynökség munkáját, sőt, hatással van más tevékenységeire is. Az űrrepülőgépek hadrendben tartásának egyik legfontosabb oka, hogy segítségükkel tudják csak befejezni a Nemzetközi űrállomás építését. (origo.hu) Halevéstől fejlődött ki az ember? Nem a szembeálló hüvelykujj, nem a munka és nem a szerelem: egy kanadai kutató azt állítja, a telítetlen zsírsavak emelték ki az embert a főemlősök közül. Március 29. Máig vitatott kérdés, mi emelte ki az embert a fejlett emlősök közül. Egy kanadai kutató azt állítja, hogy a titok nyitja az előember táplálkozási szokásaiban keresendő. Általános vélekedés, hogy őskori elődeink a szárazföld belsejében éltek, és a növények mellett főleg emlősök húsával táplálkoztak. Az efféle étrend azonban nem magyarázza meg, hogy vajon miért kezdett egyszerre szaporodni az ősember agyállománya, amikor a hasonló táplálékon élő rokonai, a majmok agya nem fejlődött ilyen mértékben. A québeci Sherwood Egyetemen kutató Stephen Cunnane az amerikai antropológiai társaság St. Louis-i éves tanácskozásán új elméletéről tartott előadást. Szerinte az emberi agy fejlődését az gyorsította fel, hogy őseink - akik természetesen vizek közelében éltek - nagy arányban fogyasztottak kagylót, békát, madártojást, halakat, hüllőket is. Cunnane állítását alátámasztják Kathy Stewarts kanadai régész jelentései, aki Afrikában a már ősembernek tekinthető homo habilis-ek lakhelyeinek feltárásakor meglehetősen sok helyütt akadt halcsontokra, szálkákra, halak fogyasztására utaló jelekre. Azon a vidéken él a törpeharcsa közeli rokona, a csíkos farkashal, amelynek testében egész évben, az ikrarakás idején pedig különösen dús a zsírtartalom, és sok az agy fejlődéséhez nélkülözheteden jód is. A halakban megtalálható telkeden zsírsavak fontosak az agy’ fejlődéséhez, mert energiaforrásként táplálják a növekedésével arányosan mind energiaigé- nyesebb agyat. Az agy testünk súlyából csak két százalékkal részesedik, működése azonban energiánk egyötödét igényli, csecsemők esetében pedig annak háromnegyedét. Az újszülöttek testsúlyának 14 százalékát teszi ki a zsír, amit a szervezet aztán energiává alakítva használ fel. (MTI) Támogasson egy oldalt a Magyar Szóban! Amennyiben hozzájárul lapunk fenntartásához egv oldal pénzügyi támogatásával, tiszteletünk jeléül az Ön nevét tesszük az oldal alsó szalagcsíkjába! Hívja most a 1-877-A-MAGYAR-t! Ez ITT AZ Ön nevének a helye!
