Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)

2006-03-24 / 245. szám

12 MAGYAR SZÓ —A HÍD TUDOMÁNY 2006. MÁRCIUS 24. M Új adatok az Univerzum születéséről MÉLYSÉGES NÉZET A WMAP műhold mérési adatai alapján a Világegyetem őstörténetének eddig ismeretlen mélységeibe sikerült bepillantani. Az Mátok az eddigi legerősebb bizonyítékot szolgáltatják az inflációs modell mellett: mindössze egymlliomod másodperccel az ősrobbanás után az Univerzum már viharos gyorsasággal tágult. Röviden Sikeres a szembe ültetett chip Lezárult a Retina Implant AG által gyártott ideghártyacsipek első klinikai tesztje. A szem­be ültetett csipet hetekig viselő vak páciensek fénypontokat és mintákat tudtak felismerni, jelentette be Walter Wrobel, a Retine Implant ügyvezetője. A három milliméter átmérőjű és 0,1 milliméter vastag mikrocsipet a szem ideghártyája alá (subretinal) ültették be. A mikrocsip átveszi az egészséges szem recepto­rainak szerepét. Ha fény esik az implantá- tumra, annak 1500 elektródája elektromos impulzust generál. A csip az impulzusokat a szem ideghártyájának sejtjeihez továbbítja. A csipet elsősorban olyan betegeknek szánják, akik örökletes betegségükből kifolyólag lassan megvakulnak, írta az APA hírügynökség. (index.hu) Erősödik az üvegházhatás Amerikai klímatudósok az eddiginél jelentő­sen magasabb szén-dioxid-koncentrációt mértek a légkörben. Újra megdőlt a rekord, a korábbi értékekhez képest most a legmaga­sabb az üvegházhatást okozó gáz mennyisége. Az Egyesült Államok kormányzati óceanoló- giai és légköri szervezete, a Noaa a világ kü­lönböző pontjairól gyűjtött levegőmintát a vizsgálathoz. Pieter Tans, a Noaa vezető szén­dioxid-szakértője szerint a legutolsó adatok aggodalomra adnak okot, ugyanis az utóbbi pár évben dupla olyan gyorsan nő az üveg­házhatású szén-dioxid-koncentráció a légkör­ben, mint a harminc évvel ezelőtt. "Semmi je­lét nem láttuk a csökkenésnek, épp ellenkező­leg, gyorsuló növekedést tapasztaltunk" - nyi­latkozta. (BBC, index.hu) Újfajta túlterheléses TÁMADÁS JELENT MEG Eddig főleg távolról irányított, vírussal meg­fertőzött számítógépekkel indítottak támadást az áldozatok számítógépei, webszerverei és le­velezőszerverei ellen, az év elején megjelent új módszerben azonban a doménszerverek se­gítségét veszik igénybe a hekkerek, mert így nehezebben kivédhetők a támadások, írta a Cnet. Az elmúlt két hónapban ezerötszáz IP- címet támadtak meg ezzel a módszerrel. A legújabb akciókban a hekkerek szoftveres ro­botjai lekérdezéseket küldenek a DNS szer­vereknek (a doméneket nyilvántartó rend­szernek), és válaszcímnek az áldozatot álllítják be. így maga a nagy kapacitású DNS szerver veszi célba az áldozatot. (index.hu) Leállt a Spirit Mars-kutató ROBOT EGYIK KEREKE Leállt a Mars felszínét kutató Spirit önjáró kutató laboratórium egyik kereke, ám a ro­botnak így is fel kell küzdenie magát egy emelkedőn, hogy napelemei elegendő fényt kapjanak a szerkezet további működéséhez - közölte az amerikai űrkutatási hivatal. A hiva­tal közleménye szerint a Spirit jobb első kere­ke állt le, amely már korábban is rendre meg­makacsolta magát. A kerék ezen a héten vi­szont teljesen leállt. A Spirit és "ikertestvére", az Opportunity 2004 januárjában szállt le a vörös bolygó felszínére, s már többszörösen túllépte az eredetileg 90 marsi napra tervezett üzemidejét. A kerékleállás a Spirit 779. marsi napján következett be. (MTI) Március 22. A WMAP (Wilkinson Microwave Anisotropy Probe) űrszon­dáról kevesen tudják: a Világegyetem mikrohullámú háttérsugárzásának elosz­lását méri. Ez a háttérsugárzás az ősrob­banás után kb. 380 ezer évvel fennállt ál­lapotokról nyújt információt. A 2001- ben pályára állt amerikai űreszköz méré­seiről először 2003-ban számoltak be a kutatók. Ahogyan a korábbi szondák (fő­ként a COBE) eredményei alapján vár­ható volt, a háttérsugárzás eloszlása nem bizonyult egyenletesnek, kis eltéréseket, hidegebb és forróbb pontokat tártak fel a mérések. Ezek az eltérések azt bizonyít­ják, hogy az anyag eloszlása nem volt tel­jesen egyenletes a korai Univerzumban. Már a legelső időszakokban kisebb gó­cok, csomók alakultak ki a Világegye­temben: a mai galaxisok csírái. Az el­múlt három évben új szoftverrel látták el a műszereket, a mérések így érzékenyeb­bé, pontosabbá váltak a korábbinál. A Világegyetem inflációs modelljét Alan H. Guth (Massachusetts Műegye­tem) dolgozta ki 1979-ben. A pénzvilág­ból jól ismert infláció itt azt jelenti, hogy a korai szakaszban, billiomod másod­perccel az ősrobbanás után a Világegye­tem gyorsulva tágult, és egy mikroszko­pikus térrész tágult szempillantásnyi idő alatt hatalmas, csillagászati méretűvé. Korábbi vélekedés szerint a korai Univerzumban a sugárzás hullámai, fod­rozódásai nem függtek a hullámok mére­tétől, fényességük egyforma volt. Az inf­lációs modellek szerint viszont a na­gyobb hepehupák fényesebbek, mint a kisebbek. (Az eredeti inflációs modell­nek is több változata született, ezek rész­letkérdésekben eltérnek egymástól, de ebben a kérdésben megegyeznek.) A nagy hullámok korábban keletkeztek, mint a kisebbek, mai nagyobb méretük ugyanis annak köszönhető, hogy hosz- szabb ideig léteztek az inflációs korban, azaz többet tágult alattuk a Világegye­tem. Az infláció előrehaladtával csök­kent az inflációt előidéző hatás ereje, ezért a később keletkezett kisebb hullá­mok kevésbé fényesek. A WMAP új, na­gyon finom felbontású adatai pontosan ilyen összefüggést mutatnak: a kisebb hullámzások a nagyobbaknál kevésbé fé­nyesek. A WMAP három éven át gyűj­tött adataiból mást is kiolvastak a szak­emberek. Az első csillagok keletkezését most az ősrobbanás után kb. 400 millió évre teszik. A korábbi, kevésbé pontos mérésekből, ez 200 millió év volt, ami vi­szont nem illett bele az Univerzum tör­ténetének más jelenségeit jól leíró mo­dellekbe. A 400 millió évvel a modellek már összhangba kerültek. A mérési adatok megerősítették a Vi­lágegyetem összetételéről az utóbbi né­hány évben kialakult képet. Eszerint mindössze 4%-ot tesz ki a jól ismert, kö­zönséges anyag. 22%-ot tehet ki a sötét anyag, amelynek mibenlétét egyelőre csak találgatni lehet, mivel nem bocsát ki semmiféle észlelhető sugárzást, létére csak a galaxisok mozgásából következtet­hetünk. A fennmaradó 74% a szintén is­meretlen sötét energia. Ez a sötét energia okozhatja a Világegyetem tágulási üte­mének későbbi gyorsulását, (origo.hu) Gazdaságtalan lesz a fúziós energia? A fúziós reaktorok csupán költséges álmok, melyek sóba nem fognak gazdaságos energiát szolgáltatni, állítja a Manhattan Projekt egykori fizikusa. A kísérleti fúziós reaktorok csupán költséges álmok, melyek soha nem fog­nak gazdaságos energiát szolgáltatni, ál­lítja feljegyzéseiben a néhai William Parkins, az első atombombát előkészítő Manhattan Projektben is részt vevő atomfizikus. A 2005 októberében rák­ban elhunyt tudós most nyilvánosságra hozott kézirataiban kifejti: egy ilyen erőmű megépítése és fenntartása egy­szerűen túl drága ahhoz, hogy az így ke­letkezett energia valaha is kifizetődővé válhasson. A maghasadással működő reaktorok már több mint egy fél évszázada szolgál­nak minket. A fúzióból származó ener­gia - ami az atomok egyesülésével jön létre, akárcsak a csillagokban - azonban valahogy elkerülte a tudományt. A tu­dósok előállították ugyan, de nem úgy, hogy abból hasznos energiát nyerjenek, ezért is játszik úttörő szerepet ezen a té­ren az ITER, a francia kísérleti reaktor. Parkins írása szerint azonban a fúziós re­akció következtében létrejövő neutro­nok fokozatosan lebontják a reaktor fala­it, és valóban az összes tervezési tanul­mány jelezte, hogy a tartály időszakos cserére szorul, ami emeli a költségeket. A reaktor nagy mérete gyakorlatilag le­hetetlenné teszi a levegő beszivárgásá­nak megállítását a reakciókamrába, ami további költségeket jelent. Ezen felül a reakció annyi hőt termel, hogy a legfej­lettebb hűtési rendszert is igen komoly feladat elé állítja. A hőt elvezető anyag­takarónak olyan nagynak kell lennie, hogy csak ez a tétel többe kerülne, mint egy teljes hagyományos maghasadásos erőmű, állítják Parkins számításai.Az ITER jelenleg körülbelül 5,5 milliárd dolláros költségvetéssel gazdálkodik, ez­zel besorakozott a történelem legköltsé­gesebb tudományos tervezetei közé. A támogatók részéről Ian Cook, a brit Atomenergia Hivatal fúziós anyagok programjának vezetője reagált a Nature magazinban. A Parkins által leírtakat "az elejétől a végéig merő ostobaságnak" ti­tulálta, hozzátéve, hogy a Rockwell International egykori vezető tudósa nem volt tisztában az elmúlt 15 év törté­néseivel. David Ward fizikus, Cook munkatársa - aki behatóan vizsgálta a fúziós energia költségeit - meglepetését fejezte ki. "Csodálkozom, hogy ezt újra leközölték" -nyilatkozott. "Ez mind a 90- es évek elejéről származik, amit már ak­kor megcáfoltunk" - mondta. Kiemelte, hogy a fúziós reaktor egyes részei való­ban időszakos cserére szorulnak, de eze­ket a tényezőket már magukban foglal­ják a költségelemzések. Támogasson egv oldalt a Magyar Szóban! Amennyiben hozzájárul lapunk fenntartásához egy oldal pénzügyi támo­gatásával, tiszteletünk jeléül az Ön nevét tesszük az oldal alsó szalagcsíkjába! Hívja most a 1-877-A-MAGYAR-t! Ez ITT AZ Ön nevének a helye!

Next

/
Thumbnails
Contents