Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)

2006-03-24 / 245. szám

4 MAGYAR SZÓ —A HÍD Amerika 2006. MÁRCIUS 24. sponsored by Amerikai Magyar Szövetség támogatja ezt az oldalt I Bosszúból öltek az amerikai katonák? HÁBORÚ, HÁBORÚ... Hivatalos vizsgálatot rendelt el egy iraki bombarobbanás áldozataival kapcsolatban az amerikai hadsereg. Az eredeti amerikai értékelések szerint a lázadók bombája egy amerikaival és 15 irakival végzett. A Time magizin munkatársai kiderítették, hogy az irakiakat az amerikaiak lőtték le. A kérdés, bogy a lázadók támadásától tartó amerikaiak elbaltázott akciójáról, vagy bosszúhadjáratról van-e szó. Megszerezte az amerikai kormány a Google adatait Véget ért a Google online keresőjét használó internetezők adataival kap­csolatos huzavona, egy szövetségi bíró döntése értelmében a keresőcégnek bi­zonyos adatokat és webcímekct át kell adnia az Egyesült Államok kormá­nyának. Március 21. Az amerikai igazság­ügyi minisztérium nagyon szeretne hozzáférni az internetes keresésekkel kapcsolatos információkhoz, mert a Bush-kormány ezen adatok segítsé­gével szeretné megerősíteni az évek­kel ezelőtt elfogadott gyermekvédel­mi törvényt. A Google többször el­utasította az együttműködést, ezért a kormány a bírósághoz fordult. Most James Ware bíró döntésének értelmében a Google kénytelen átad­ni ötvenezer webcímet és körülbelül ezer keresőkifejezést a kormánynak, hogy segítse a munkáját. A bíró ugyanakkor a magánszféra védelmé­re hivatkozva elutasította az egyes emberek keresési listáinak átadására vonatkozó kérelmet. Tavaly augusz­tusban még két hónap időtartamban beírt összes keresőkifejezést, vala­mint a kereső indexében lévő összes webcímet szerette volna elkérni az igazságügyi minisztérium, így több milliárd címhez jutott volna hozzá. A Google védőügyvédje, Nicole Wong szerint igen fontos döntés szü­letett, és az ítélet elsősorban arról szól, hogy sem a kormányok, sem mások nem rendelkezhetnek kényük- kedvük szerint az internetes cégek ál­tal összegyűjtött adatokkal. Mint azt korábban megírtuk, a Google részint azért sem szerette volna átadni az adatokat, mert a felhasználók olykor saját adataikra is keresnek, társada­lombiztosítási számukat, esetleg kár­tyaszámukat gépelik a keresósávba. Az Egyesült Államok kormánya 1998-ban fogadta el a COPA (Child Online Protection Act ) törvényt, amely a gyermekeket hivatott meg­védeni az interneten fellelhető por­nográfiától. A törvényt azonban többször alkotmányellenesnek nyil­vánították, és az amerikai legfelsőbb bíróság sem fogadta el arra hivatkoz­va, hogy leheteden betartatni. A kor­mány azért szeretne adatokat a kere­sőcégektől, hogy bebizonyíthassa, milyen egyszerű pornóhoz jutni az interneten, (index.hu) Március 23. Bosszúból mészárolhat­tak le tizenöt irakit egy amerikai tenge­részgyalogos század katonái tavaly no­vemberben az iraki Haditában, írja a Ti­me magazin több hónapnyi kutatás után. A hadsereg hivatalos beszámolója sze­rint tavaly november 19-én egy útszéli bomba robbanása megölte a század egyik tizedesét. A katonák ezután tűz­harcba keveredtek a lázadókkal, akik kö­zül hetet megöltek. A jelentés szerint a robbanásban tizenöt iraki civil is életét vesztette. A Time munkatársai azonban az eset 28 szemtanújával - köztük tenge­részgyalogosokkal - készített interjúik során a hivatalostól eltérő képet kaptak az eseményről. Kutatásaik szerint az út- száli bomba csak a tengerészgyalogos ti­zedessel végzett, a tizenöt iraki civilt amerikai katonák ölték meg. Az események rekonstrukciója szerint a robbanás reggel negyed nyolckor tör­tént Haditában. A 9 éves Ernán Valid százötven méterre volt a robbanástól ott­honában. Mint mondta, a robbanás zaja ébresztette a családot. A családtagok a nappaliban gyűltek össze, míg apjuk, jó szokásához híven a hálószobában a Ko­rán fölött családja biztonságáért kezdett imádkozni. Az amerikai katonák beszámolója sze­rint a ház irányából tűz érte őket, ezért ők Validék felé vették útjukat. Állításuk szerint heves tűzharcba keveredtek a lá­zadókkal, bár a Time munkatársai sze­rint Validék házának külső falain nincse­nek harcra utaló, golyó szaggatta lyukak. A katonák betörtek a házba, ahol végez­tek Eman apjával, nagyanyjával és nagy­apjával, majd a nappali azon sarkára nyi­tottak tüzet, ahol a kislány és 8 éves öcs- cse lapult. Két felnőt családtagja vetette magát a golyók elé, de Eman és öccse is megsérült. Miután Validéknál végeztek, a tenge­részgyalogosok a következő háznál hal­lottak lövéseket. A házba kézigránátot dobtak, majd puskatüzet zúdítottak a bentlévőkre. Nyolcán, köztük egy két­éves kisfiú és három kislány vesztették életüket. A társuk halála és a lázadók vélt táma­dása miatt megzavarodott amerikaiak ez­után egy harmadik házon ütöttek rajta. Itt a tulajdonos a szomszédban élő fia szerint apját, és három másik férfit egy szekrénybe tuszkoltak és lelőttek. Juszif Szajed, a szomszédból átfutó fiú szerint őt csak az iraki katonák mentették meg, amikor visszatartották. "Azt mondták, ha bemegyek, az amerikaiak engem is meg­ölnek" - nyilatkozta a Time-nak. A hadsereg szerint a harmadik háznál a katonák 10-15 nőt találtak, ám az egyik szobából az AK-47-es orosz géppiszto­lyok jellegzetes kattanását hallották. Amikor betörtek a szobába, egy férfinél látták is a gépkarabélyt, egy másik pedig a szekrénybe nyúlt éppen, feltételezéseik szerint szintén fegyverért. A két férfit azonnal lelőtték. A másik két férfi halálá­ról nem közöltek részleteket. A Time értékelése szerint a fennálló bizonyítékok alapján nem jelenthető ki az, amit a jogvédők állítanak, azaz hogy az amerikaiak szándékosan, bosszúból mészároltak le ártadan irakiakat. A gya­nút mindenesetre növeli, hogy a nyil­vánvalóan az amerikaiak áldozatául esett irakiakat az útszéli robbanás halottaiként próbálták beállítani, még idén januárban is. Az amerikai hadsereg álláspontja csak azután változott, hogy a Time az inter­júk mellett egy helyi újságírótanonc vi­deóját is becsatolta, amin jól látható, hogy a halottakkal lőtt sebek, nem pedig gránátszilánkok végeztek. Barry Johnson, az Irakban állomásozó amerikai haderő szóvivője a Time anya­gait látva hivatalos vizsgálatot rendelt el. A vizsgálat még folyamatban van, így az érintettek nem nyilatkozhatnak a Time- nak, a hadsereg pedig nem közölt részle­teket az eddigi eredményekről. A Time értesülései szerint a hivatalos vizsgálók szerint az irakiak nem bosszúakció áldo­zatai, hanem csak kereszttűzbe kerültek, azaz "járulékos áldozatokká" váltak. (index.hu) I Az USA kétharmada helyteleníti Bush Irak-politikáját KIÁBRÁNDULTÁN Az amerikai állampolgárok több mint kétharmada szerint George W. Bush elnök rosszul kezeli az iraki helyzetet, csaknem egyharmaduk pedig nagyon valószínűnek tartja polgárháború kitörését az arab országban - derült ki egy friss közvélemény-ku­A Harris intézet három nappal az iraki háború kitörésének harmadik évfordulója előtt közzétett felmérése szerint a megkérdezettek 68 százaléka helyteleníti, ahogy Bush az iraki helyzetet kezeli, 30 százalékuk pedig nagyon valószínűnek tartja, hogy fél éven belül polgárháború tör ki Irakban. Az adatok arról tanúskodnak, hogy januárhoz képest növekedett az elégededen- ség a lakosság körében az iraki helyzet kormányzati kezelését illetően. Két hónappal ezelőtt a válaszadóknak még "csupán" 61 százaléka helytelenítette az elnök e téren tett intézkedéseit, 36 százalékuk pedig kedvező véleménnyel volt róluk; a mostani felmérésben ez utóbbiak aránya 30 százalékra apadt. Januárhoz képest romlott az amerikai katonák iraki helyzetének megítélése is. A most megkérdezettek 46 száza­léka szerint a helyzet rosszabbra fordult; két hónappal ezelőtt a válaszadók 36 száza­léka vélekedett így. Tizenhét százalék viszont javulást lát e téren. Az amerikaiak 61 százaléka kételkedett márciusban Washington Irak-politikájá- nak sikerében - januárban 5 5 százalék volt a kétkedők aránya -, a bizakodók aránya pedig az év harmadik hónapjában 20 százalékra csökkent a januári 26 százalékról. Az amerikaiak kétharmada helyteleníti Bush Irak-politikáját (MTI) Fizessen elő Amerika legvásároltabb magyar hetilapjára. 1-877-262-4927

Next

/
Thumbnails
Contents