Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)
2006-03-10 / 243. szám
2006. MÁRCIUS 10.____________ __________________Március 15. - ünnepi szám____________ ________MAGYAR SZÓ —A HÍD 23 Kossuth messianizmusa Takács Péter Történelme számos alakját zárta szívébe a magyar nép, de olyan egyetemes tisztelet senki nem övez - Árpád fejedelemtől mindmáig -, mint Kossuth Lajost. 1848- 49 óta a magyar társadalom minden tagja fejet hajt előtte, pedig történelmi szerepe ellentmondásoktól sem mentes. Deák István Kossuth Lajos és a magyarok 1848-1849-ben című könyvében érdekes Kossuth-jellemzéssel találkozunk: Kossuth történelmi alakja - állítja szerzőnk - a mai napig megoldatlan probléma. A magyar nép nemzetközileg elismert szószólója, hazánkban a legnépszerűbb (de a szomszéd népek körében a legnépszerűtlenebb) magyar államférfi, legnagyobb szónokunk és legjobb adminisztrátorunk, ugyanakkor mintegy a nemzeti gőgé, a színpadi gesztusoké, a szalmaláng lelkesedésé és a kétségbeejtő külpolitikai naivitásé. Sokan a nemesi rend hibáit látják benne, mások a feltörekvő kisemberekét. A radikálisok azt vallják, hogy Kossuth nem volt eléggé kérlelhetetlen, a mérsékeltek, hogy túl erélyes volt és vakmerő. Egyesek realistának tartották, mások álmodozónak. Akad, aki hangsúlyozza Kossuth politikai programjának eredetiségét, de olyan is akad, aki azt állítja, hogy Kossuth minden elgondolását másoktól leste el. Barátságos, udvarias, figyelmes ember hírében állt, de mondták zárkózottnak, hidegnek és önzőnek, és még azok is, akik Kossuthban meglátták az államférfit és a zsenit, utaltak álszerénységére és arra, hogy szívesen játszotta a koronázatlan uralkodót. Az ellentéteket tovább sorolhatnánk, és majdnem bizonyos, hogy azok nemcsak a vélekedésekben, hanem éppen Kossuth személyében összpontosultak. Az ellentmondások elemzése helyett kíséreljük meg inkább megkeresni annak az okát, hogy ez a kontrasztokból építkező történelmi személyiség miként és miért lehetett - egyedülálló valódi népvezér -, a magyarok Mózese?! (Ezt a minősítést Debrecen város kapuőre ragasztotta Kossuthra 1849. január 7-én, amikor Pestről menekülve, az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökeként megérkezett a kálvinista Rómába.) Kossuth mózesi népszerűségének, - messianizmusának- titka nemesi jogállásában és honoráciori életvitelében keresendő. Beleszületett az - egy és ugyanazon nemesi szabadsággal - élők széles táborába, jogilag partnere hercegnek, armalista nemesnek egyaránt. Magyar- országon sajátos okok miatt ennek a lefelé egyre nagyobb tömeget felölelő nemesi tábornak kellett a polgárosodás élére állnia. Kossuth társadalmi helyzeténél, életvitelénél fogva a reformkorban és a forradalom és szabadságharc idején felszínre vetődött minden rétegérdeket fel tudott vállalni, és fel is vállalt. A társadalom hangadó, politizáló csoportjai pedig nemcsak elfogadták, szükségesnek is vélelmezték ezt a vállalást. Többszörös mártíriuma tette elfogadottá messiási szerepkörét és eredményezett közmegbecsülést élete végéig. 1837 májusában történt letartóztatása, majd négyévnyi börtönbüntetése nemzeti hőst csinált az "aranytollú publicistából". A sajtó- és szólásszabadságot, a magánlevelezés 1351 óta vagy még inkább 1222 óta számított nemesi szabadságjogát sértette meg 1837 májusában egy lényegében idegen, nem magyar hatalom. A Kossuthot ért konkrét sérelmet országossá formálták az országgyűlési if- jakon és Wesselényin esett sérelmek, akikért Kossuth nemcsak szót emelt, hanem Törvényhatósági Tudósításaival országos nyilvánosságot is teremtett ügyük mellett. A Kossuth sérelmére elkövetett törvénytelenségek az éppen folyamatban lévő pörök árnyékában váltak nemesi és nemzeti sérelemmé. Letartóztatásával "a nemesi nemzet ősi jussait" csorbította az Udvar. Személyes védekezése a nemzet önvédelme. A nemesi szabadságjogokat a reformkor leghaladóbb politikusai sem tagadták meg, azzal érveltek, hogy éppen ezeket a jogokat óhajtják a föld népének is odaadományozni, amelyeket az abszolutizmus, az idegen hatalom kérdőjelez meg folyton. Zúgtak hát a megyei közgyűlések a tiltakozásoktól, és a zempléni kisnemes országosan ismert mártírrá magasztosult. Segítette Kossuth messianisztikus szerepkörének kiteljesedését evangélikus hite is. Sem a reformátusok, sem a katolikusok nem nézték olyan gyanakvással hitét, mint tették azt egymás vallásával akár még az 1848-as minisztérium felállítása során is. A zsidó vallás hívei is hamarabb találtak utat egy evangélikushoz, mint egy reformátushoz vagy éppen katolikus történelmi személyiséghez, amíg az asszimiláció fel nem gyorsult körükben, s meg nem kezdődtek a kikeresztel- kedések. Akkorra viszont a Kossuth-kul- tusz üzletté vált. Az említett motívumokhoz társult Kossuth publicisztikai és politikusi tehetsége, stílusának, karakterének énközpontúsága, a megyei gravámenes makacssághoz hasonló szembenállása a magyartalansággal történelmileg vádolható Habsburg dinasztiával. Igazi hírnevét, Magyarország modernizálása melletti messianisztikus elkötelezettségét azonban a Pesti Hírlapnál eltöltött évek alapozták meg. Friss stílusa, problémaérzékenysége, az országos politika és a helyi ügyek szintézisbe vonása, a külföldi és vidéki tudósítóhálózat által felhalmozott ismeretek, a vezércikkek elemzései, a megvalósulás esetére szépnek ígért jövő, az örökösen izzó lendület, az egyes szám első személyű jelenlét a problémahalmazban és az elemzésekben- mind-mind mágnesként vonzották Kossuthra a honoráciorok és a nemesség figyelmét. A három és fél esztendeig tartó tündöklés meghozta a konfliktusokat is. Kossuth nemcsak a konzervatívokkal, Széchenyivel is vitába keveredett, s mindegyik küzdelemből ő került ki győztesen. Még az utókor is úgy tudja, úgy tanítja, hogy nem a liberalizmus győzött ezekben a vitákban, nem a modernizáció visszautasíthatatlan kényszere szorította ki az eltérő állásfoglalásokat, hanem Kossuth diadalmaskodott ellenfelein. Van is ennek a hitnek némi valóságalapja, amennyiben a végső szót, az összegző cikket, a vitát lezáró elvi fejtegetést mindig Kossuth írta meg, aki mint publicisztikából és politikából élő ember nem riadt vissza - profi megoldások és eszközök-, "mesterfogások" alkalmazásától. Ezért válhatott alakja, egyénisége, politikusi tapasztalata nélkülözhetetlenné 1848- ban, s kizárólagosan egyedülivé 1849- ben. Lehetséges ellenlábasait, amatőr és profi vetélytársait Jelacic betörése, még inkább Windischgrátz Pestig nyomulása eltávolította a forradalom és szabadság- harc politikusi vezérkarából. Kossuth mellett Debrecenben legalábbis az országos tekintélynek örvendők közül csak a másodvonalbeliek maradtak. Arra viszont kis- és nagyformátumú politikusok egyformán vigyáztak, hogy a döntő szó ne a hadvezéreké, főleg ne Görgeié legyen. Kormánvzó-elnöki méltóságával Kossuth olyan csúcsra ért, amilyen csúcsot Hunyadi János óta magyar kis- és középnemes nem hódított meg. Már korábban megfigyelhető, de ettől a pillanattól egészen látványos, ahogy az utókor történészeinek dolgozott Kossuth. Szavai, tervei, tettei, önértékelése mind- mind sugározták ezt a tudatosan felvállalt pozíciót és politikusi alapállást. Az oroszok megjelenésétől kezdve alighanem ő is látta, hogy küzdelme reménytelen. Terveit, vágyait azonban nem volt hajlandó feladni. Soha nem nyugvó fantáziája nemigen érzékelte a vereséget, a katasztrófát. Megnyugodni, visszavonulni, félreállni, a vezérszerepet másnak átengedni nem volt képes, de talán még azt elhinni sem, hogy más is szeretheti annyira a hazát, mint ő. Emigrációba vonulása pillanatától kereste a bukásért okolható személyt, s később is könnyen megvádolta hazafiságukban "csorbasággal" azokat, akik az általa felvázolt elképzeléseknek ellentmondottak. Meghasonlott nemcsak Görgeivel, Szemerével, Horváth Mihállyal, végső soron Teleki Lászlóval, de Deák Ferenccel is. Kossuth fantáziája nem ismerte a lehetetlent. Egyik "ígéretes" tervének kudarca szülte a másik még ígéretesebb tervet, s ezek gondolatilag mindig többet, jobbat, szebbet ígértek a megvalósítható- nál vagy a megvalósulónál. Es mivel terveit a történelmi gyakorlat - a trónfosztást követően - sohasem vetette a hétköznapok próbája alá, így azokba minduntalan belekapaszkodhattak olyan politikusok, népvezérek, akik a korabeli helyzettel és önmaguk szerepkörével elégedetlenek voltak. így és ezért válhatott Kossuth Lajos a szociális küzdelmek szimbólumává a 19. század utolsó évtizedében, így kerülhetett olajnyomatú képe a cselédlakások falára. így és ezért válhatott az önálló vámterület zászlajára tűző koalíciós korszak politikusi törekvéseinek szimbólumává. így és ezért válhatott a magyar nép messiásává. Történészeknek, állampolgároknak, tudósoknak és profán embereknek egyaránt tudomásul kell ugyanis venniük, hogy az álmok és a vágyak mindig szebbek, mint amit a hétköznapi valóság produkálhat, akár a politikában, akár az életmódban, akár a társadalmi törekvésekben, nem is beszélve a csatamezőkről, ahol álomnál gyakoribb vendég a halál. Tegyük azonban mindjárt hozzá: álmok, vágyak, szép tervek nélkül nem csak az élet, talán a halál is értelmeden. Szebbeket pedig a magyarságnak Kossuth Lajosnál aligha álmodott valaki. Ezért hát messianisztikus alakja előtt is hajtsuk meg az emlékezés zászlaját. Fizessen elő a Magyar Szóra! Töltse ki szelvényünket MOST, és postázza a szelvényen megadott postacímre! Magyar Szó - A Híd megrendelőlap □ egy évre □ fél évre □ negyedévre □ money orderen □ csekken Magyar Szó - A Híd számára Előfizetés NY City USA Külföld Egy évre $40 $40 $45 Fél évre $20 $20 $26 Negyedévre $13 $13 $20 Cím: Szó - A Híd 4809 Ave N, Suite 169, Brooklyn, NY 11234 - 3711 Név:.......................................................................Tel.:........................................................... Cím:............................................................................................................................... Város: ........................................................Állam: ......... ír. szám :................... Kérjük jelezze, ba a csekk egy részét vagy egészét adományként küldi újságunknak!
