Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)
2006-03-03 / 242. szám
8 MAGYAR SZÓ —A HÍD Röviden Együtt ünnepelnék március 15- Ér Sepsiszentgyörgyön Február 28. Szívesen látnák a sepsiszentgyörgyi március 15-i ünnepségeken az Székely Nemzeti Tanács (SZNT) képviselőit is, felajánlják, hogy beszédet mondjon egyik vezetőjük - közölte Tóth Birtan Csaba, a városi RMDSZ elnöke. Igyekeznek politikamentessé tenni az ünnepséget, ám a nyitást is fontosnak tartják, az SZNT az RMDSZ programjában is szereplő területi autonómiáért harcol, ezért szükség lenne a párbeszédre, az együttműködésre - hangsúlyozta az elnök. Egyelőre nem keresték meg az SZNT- t, tudják azonban, hogy ugyanaznap Székelyudvarhelyen Székely Nagygyűlést tartanak, ám addig egyeztetnek arról, van-e módja, hogy képviselőjük felszólaljon a sepsiszentgyörgyi ünnepségen. A háromszéki megyeközpont március 15-i programja körvonalazódik, az ünnepség díszvendége Cselényi László, a Duna Televízió elnöke lesz, az ünnepi műsort Nagy Sándor, a Tamási Áron Színház irodalmi titkára rendezi - közölte Tóth Birtan Csaba. (Háromszék) Hidak az Ipoly SZLOVÁK-MAGYAR SZAKASZÁN Február 27. Az Ipoly folyó 120 kilométeres szlovák-magyar határszakaszán 25 hidat építenek 2013-ig egy nemrég elkészült koncepció szerint. Ä két országot a folyón jelenleg négy híd köti össze. A folyón az elmúlt századokban több tucatnyi híd teremtette meg az összeköttetést a két part között, a két világháborút követően számuk 49-ről négyre csökkent. Az újjáépítendő hidakkal bővülnének a térség turisztikai, gazdasági lehetőségei, esély nyílna az Ipoly menti kistelepülések népességmegtartó erejének növekedésére. A terv szerint hamarosan megkezdődhet a hidak helyreállítása, újjáépítése. A két ország kormányának közös szándéknyilatkozata szerint az állami költségvetésből biztosítják az átkelőkhöz vezető utak kiépítésének költségét és a hídépítés anyagi fedezetének eg)' részét. Másik részét közös pályázatok beadásával EU-s forrásokból kívánják előteremteni. (felvidék, ma) Fidesz: kell a Vajdaság NAGYOBB AUTONÓMIÁJA Február 27. Illés Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője ma Újvidéken kijelentette, hogy a vajdasági magyarok érdekeiket leginkább a Vajdaság szélesebb körű autonómiája által tudnák megvalósítani. Illés ezt azután mondta, miután fogadta őt Bóján Kostres, a tartományi képviselőház elnöke. Megerősítette, hogy pártja támogatja a kettős állam- polgárság megadását a határon túli magyaroknak, és ha a Fidesz az áprilisi választásokon hatalomra kerül, akkor emellett teszi majd le a voksát. Szerinte fontos, hogy a kettős állampolgárság iránti követelések nincsenek konfliktusban azokkal az államokkal, ahol a határon túli magyarok élnek. Bóján Kostres, aki egyébként az autonomista Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) egyik vezetője is, hangsúlyozta: a tartomány gazdasági fejlődésének szempontjából létfontosságú, hogy a Vajdaság szavatolt autonómiát kapjon az új szerbiai alkotmányban. "Célunk a helyi önkormányzatok erősítése is a Vajdaságon belül" - mondta még Kostres. Kárpát-medence_______________________ 2006. MÁRCIUS 3. H Kárpát-medence Magyarsága - 2020 ÚJRAGONDOLNI Válságban van a határon túli magyar támogatáspolitika: nincsen nemzetstratégia. 2006. február 24-én a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében a magyarság jövőjéről tudományos műhnytanácskozást szervezett az Apáczai Közalapítvány, az Illyés Közalapítvány, a Hídvégi Mikó Alapítvány és a MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága. Február 27. Az előadók jövőképeket vázoltak fel, stratégiákat, lehetséges megoldásokat mutattak be. Nagy kérdés, hogy az elméletekből melyik és mikor kerül át a gyakorlatba, ugyanis az idő nagyon szorít, a huszonnegyedik órában vagyunk. A konferencia fontosságát is jelzi, hogy több mint 250 magyarországi és határon túli szakember vett részt a tanácskozáson, ami azért is komoly dolog, mert az anyagi korlátok miatt a szervezők nem tudták megtéríteni a határon túli résztvevők utazási költségét. A tanácskozást először Berényi Dénes, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke köszöntötte, előrevetve azt a megfogalmazást, hogy szükséges a "szülőföldön maradás-axiómán" változtatni. Pomo- gáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke hozzátette, hogy a hivatalos Magyar- ország még nem nőtt fel a szerepre, a meglevő stratégiai zavar felszámolása a legfontosabb. Komlós Attila, a HTMH elnöke megnyitóbeszédében 5 szempontban fogalmazta meg a kihívásokat: Nagy nemzetközi és társadalmi változások történtek. 1. A "megsegítő" Magyarország helyett a felelős kétoldalú együttműködés szükséges, 2. a magyar-magyar viszonyok depolitizálása, 3. a "szülőföldön maradás" alapelv feladása, 4. a nemzet egészében való gondolkodás. További 5 pontban pedig a fő feladatokat fogalmazta meg: 1. határon túli intézmények modernizálása, 2. magyar-magyar integráció, 3. regionális fejlesztések (EU-s alapon), 4. munkaerő pozíciók javítása a Kárpát-medencében, 5. önszerveződések fejlesztése. Kocsis Károly, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Társadalomföldrajzi Osztályának igazgatója, előadásában megdöbbentő tényekről tájékoztatta a hallgatóságot. Látványos térképeken és táblázatokban mutatta be a Kárpát-medencei magyarság lélekszámának 1981-től tartó csökkenését. A Kárpátmedencei magyarság 11,7 millió, de ez csak a teljes kárpát-medencei népesség alig 40%-a. Míg 1980-ban 15 millió magyar élt a Földön, addig 1990-re csak 14 millió, és napjainkban már csak alig 13 millió magyarral számolhatunk. Rendkívül nagy szükség van a nemzetmegtartásra Magyarország határain belül is, ugyanis a nemzeti öntudat csökkenése az anyaországban a legnagyobb. Rendkívül kedvezőtlen kilátásaink vannak a jövőre nézve. A jelenlegi megállíthatatlan folymatok hosszabb távon is a népességszám tartós csökkenését jósolják, komolyan számolni kell az EU-ba történő migrációval. Csete Örs, a Magyariskola Program megalkotója egy "gondolatkísérlettel" kezdte előadását. Százezer forint havi fi__________ _____________1 zetés után az állam 56.000 Ft-ot kap adóként vissza. Kiszámolva, hogy évente 58.000 vendégmunkás után mekkora összeghez jut az állam, akkor 39 milliárd forintot kapunk. A Magyar Kormány által támogatásként 13 milliárd forintot juttat határon túlra. Felvetődik a kérdés: ki támogat kit? Érvényes-e még a "szülőföldön maradás " doktrínája? Érdemes-e magyar nyelven tanulni a szomszédos országokban? Mi Magyarország sajátos érdeke? Olyan oktatásfejlesztési stratégia megalkotására van szükség, amely a) magyar nyelvű oktatás alacsonyabb szintjeire a jelenleginél több gyermeket igyekszik bevonni, b)emeli a magyarság képzettségi szintjét az oktatás minden szintjén, valamint c) figyelembe veszi az összmagyar munkaerőpiaci igényeket Ezzel párhuzamosan a támogatáspolitikát fejlesztéspolitikává kell alakítani a következők szerint: 1. szórványmentés a közoktatásban 2. szakkolégiumok a felsőoktatásban 3. munkaerőpiaci fejlesztés a szak- és fenőttoktatásban 3 + 1. Diák és oktatói kapcsolatok. Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke szerint a társadalom 50%-a "kultúrán kívül él", a hangsúly az esélykülönbségek csökkentésén van, de ezt elérni kis- és középtávon nehéz, mivel a költségvetési háttér egyre szűkül. Alternatív támogatások bevonására fokozott szükség lesz a jövőben (civil szervezetek, mecenatúra). Misovitz Tibor közgazdász előadásában a jelenlegi gazdasági támogatási struktúrát elemezte, ezen belül az Új Kézfogás Közalapítvány, a Corvinus Rt. és a Szülőföld Programcsomag lehetőségeit. Hangsúlyozta, hogy a határon túli magyar vállalkozásfejlesztést a magyar államnak segítenie kell az EU-s alapokkal összhangban. Az utóbbi évek legfontosabb tanácskozása volt a konferencia. A résztvevők egyetértenek abban, hogy a támogatás- politikát meg kell változtatni. Igaz, a változásnak egyelőre csak egyetlen megvalósulóban levő részfolyamata létezik, a Magyariskola Program. A teljes támogatási rendszer átalakítása még várat magára, kiváltképp a szervezeti átalakítás. Feltűnő volt a konferencián, hogy elsősorban a szakemberek vettek részt, a politi- kusokat-döntéshozókat nem hívtak meg a szervezők (a média sem nagyon képviseltette magát). A politikai realitás az, hogy a választásokig nem is fog történni semmi sem. (Novak Lajos - Erdély, ma) Kettős mérce a Vajdaságban Február 28. Vajdasági Magyar Szövetség közleménye: 2004. júniusában Temerinben öt magyar fiatalember súlyosan és kegyetlenül bántalmazott egy szerb fiatalembert. A példanélküli gyors, a nyilvánosság kizárásával lefolytatott büntető eljárás során a vádlottak összesen, immár jogerősen, 61 év börtönbüntetést kaptak. 2004 szeptemberében Újvidéken hat szerb nemzetiségű fiatalember elrabolta Bálint Attilát, súlyosan és kegyetlenül bántalmazták, vasrúddal megverték, a Duna partra hurcolták, meztelenre vetkőztették, levizelték, a Dunába kényszerítették, egy csónakból a Dunába fojtogatták és a vérző mezítelen fiatalembert magára hagyták. Többek között zsarolás, emberrablás és engedély nélküli fegyvertartás bűncselekménye miatt kaptak első fokon összesen 14 év börtönt. A magyar fiatalok első naptól kezdve a jogerős ítélet utáni börtönbe utalásukig, letartóztatás alatt voltak, míg az újvidéki szerb fiatalok szabadlábról védekeztek, és az elsőfokú, kirívóan enyhe ítélet csak most született meg. Az etnikai alapon alkalmazott kettős mérce nem járul hozzá a szerb többség és a magyar kisebbség közötti bizalom erősítéséhez, valamint ahhoz, hogy a kisebbség bizalommal legyen azTgázságügyi szervek munkájához. Hisszük, hogy az ügyészség fellebbezése alapján, Szerbia Legfölsőbb Bírósága, gyorsított eljárás folyamán, jelentős mértékben megszigorítja a vitatott elsőfokú ítéletet, (vajdasagma.info)
