Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)

2006-03-03 / 242. szám

4 MAGYAR SZÓ — A HÍD Ameri ka 2006. MÁRCIUS 3. Iszlám hadsereg rabolta el az újságírónőt Március 1. Az iraki iszlám had­sereg rabolta el január elején Jill Carroll amerikai újságírónőt - közölte Báker Szulág iraki bel­ügyminiszter. A tárcavezető azt is elmondta, hogy értesülései szerint a Christian Science Monitor szabad­úszó munkatársa még életben van, annak ellenére, hogy az ember­rablók által megjelölt határidő február végén már lejárt. A túsz fogva tartói korábban azt közölték, hogy kivégzik foglyukat, ha a bagda­di kormány nem ereszti szabadon a bebörtönzött iraki nőket. Mint Szulág elmondta: az iraki titkosszol­gálatok bemérték, hogy hol őrizhe­tik Jill Carrollt. Az irakiak ezeket az információkat átadták az illetékes amerikai szerveknek. Az amerikai újságírónőről élet­jelet legutóbb január végén lehetett látni. Akkor az al-Dzsazira arab műholdas televíziós állomás egy videofelvételt mutatott be róla. Á fején hagyományos muzulmán ken­dőt viselő Jill Carroll sírva kéri, hogy teljesítsék a túszejtők követelé­seit. A felvétel feliratozása szerint január 28-án készült. Az iraki iszlám hadsereg 2004- ben négy hónapon át tartott fogva két francia újságírót, majd szabadon engedte őket. (MTI, nol.hu) Pénzüket féltik a milliomosok Tartózkodhatnak idén az ameri­kai részvénypiactól a legvagyono­sabb befektetők - írja a Financial Ti­mes. Egy felmérés szerint a több mint egymillió dolláros befektetés­sel rendelkező magánszemélyek, idén kiemelkedő értéket tulajdoníta­nak a készpénznek, vagyonuk indo­kolatlanul nagy szeletét tartják sima bankszámlán. A megkérdezett milli­omosok hetven százaléka tőkéjének egv részét ingatlanokba és kockázati tőkealapokba fekteti. A fiatalabb milliomosok - a felmérés a 35 évnél fiatalabbakat veszi ide - tőkéjük 27 százalékát alternatív befektetési for­mákban kamatoztatják, miközben 19 százaléknyit készpénzben tartanak. A "fiatalokhoz" hasonlóan az ötmil­lió dollárt meghaladó befektetéssel rendelkezők, tőkéjük 26 százalékát alternatív befektetési formákban, 16 százalékát pedig készpénzben tart­ják, ami pont ellenkezője annak, amit a felmérést végzők javasolnak. Szakértők a szélsőséges befektetési magatartást az amerikai részvénypi­ac erőtlenségével és az amerikai gaz­dasággal kapcsolatos bizonytalan­sággal magyarázzák. (nrigo.hu) H Ázsiai körúton az amerikai elnök FELTÉRKÉPEZÉS Előre be nem jelentett látogatásra Afganisztánba érkezett George VT Bush amerikai elnök. Ez az első elnöki szintű amerikai látogatás a közép-ázsiai országban azóta, hogy 2001-ben hadműveletet indított az USA a tálib rendszer megdöntésére. A legújabb felmérések szerint Bush népszerűsége újabb történelmi mélypontra süllyedt Előre be nem jelentett látogatásra Af­ganisztánba érkezett március elsején George W. Bush amerikai elnök. A ka- buli látogatás az amerikai elnök dél­ázsiai kőrútjának első állomása. Ez az el­ső elnöki szintű amerikai látogatás a kö­zép-ázsiai országban azóta, hogy az Egyesült Államok a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után katonai akciót indított a tálib rendszer megdöntésére. Bush látogatása miatt lezárták az af­gán légteret a civil gépek előtt, Kabul ut­cáin, katonai járművek járőröznek, a vá­rost helikopterek ellenőrzik. Lapzártakor kapott információink szerint Bush Ka­bulban tervezett találkozni Hamid Karzai afgán elnökkel. Az elnök dél-ázsi­ai utazása előtt nyilatkozott, az iraki pol­gárháború esélyeiről. Az amerikai elnök úgy gondolja, hogy Irak nem zuhan pol­gárháborúba. A legújabb bagdadi me­rényletek kapcsán azt mondta az ameri­kai elnök, hogy „nem vevő arra a felveté­sére, hogy polgárháború lesz Irakban”. Bush elmondta, hogy beszélt valameny- nyi iraki felekezet vezetőjével, és úgy ta­pasztalta: mindegyikük világosan, látja, hogy egységre, nemzeti egységre van szükség Irakban, és ebben az Egyesült Államok is támogatja majd őket. Az amerikai elnök útja ezután Indiá­ba vezet, ahol főleg az USA és India nukleáris együttműködéséről esik majd szó. A Guardian által idézett közvé­leménykutatások szerint Bush nemcsak Indiában, hanem hazájában sem köz­kedvelt. Népszerűségi mutatója újabb történelmi mélypontot ért el, ezúttal már csak a megkérdezettek 34 százaléka tartja elfogadhatónak és támogatható­nak politikáját és mindössze 29 százalék tartja megnyerő személyiségnek. A Az amerikai kormány 300 ezer dollár kártérítést fizet egy egyiptomi férfinak, akit közel egy évig tartottakfogva a 2001. szeptember ll-i terrortámadások után egy brookhni börtönben a The New Times szerint. Február 28. Ehab El-Magrabi az első külföldi, aki kártérítést kap meghurcolá- sa miatt. Az amerikai kormányt egy Dzsavaid Ikbal nevű pakisztáni férfival együtt perelte. Ikbal kártérítési pere még nem zárult le. A 38 éves egyiptomi férfit nem sokkal a 2001. szeptember 11- i terrortámadások után tartóztatták le Manhattanben, ahol egy étteremben dolgozott. 2001. október 1-től 2002. au­gusztusáig tartották fogva egy brooklyni börtönben, de nem emeltek vádat ellene terrorizmus címén. Elkülönítve, magán­zárkában őrizték, és nem engedték, hogy ez ellen panaszt nyújtson be. Kere­sete szerint a börtönben gyakran ütle­gelték, leterroristázták, sértegették, meztelenre vetkőztetve megmotozták és megalázták. El-Magrabi és Ikbal 2004 augusztusában indított kártérítési pert az elszenvedett jogsérelmekért. A kere­set szerint John Ashcroft volt igazság­ügyi miniszter, Robert Mueller, a Szö­vetségi Nyomozó iroda (FBI) igazgatója és még vagy tíz kormányzati tisztségvi­selő "összeesküdött a muzulmán őrizete­sek jogainak a megsértésére". A perben eljáró bíró még a múlt ősz­szel úgy határozott, hogy az exmi- nisztemek és másoknak eskü alatt vallo­mást kell tenni az ügyben és elutasította John Ashcroft érvelését, amely szerint a külföldi terroristák jelentette fenyegetés mentesíti a kormányt a békebeli idők előírásai alól, illetve a jövőbeli terrortá­madások elhárításának a szüksége felül­írja a panaszosok jogát a peres eljárásra. A kormány megfellebbezte az idézést, majd peren kívüli egyezséget kötött. Az alperes ügyvédei leszögezték, hogy a megállapodással a kormány nem ismer el semmiféle felelősséget vagy hi­bát. 2001. szeptember 11-e után több mint 80, különféle kihágásokért őrizetbe vett külföldi muzulmánt minősítettek terroristagyanús elemnek és zártak be (MTI, Népszabadság Online) megkérdezettek 30 százaléka szerint ugyanakkor jól látja el feladatát, 36 szá­zalékuk pedig úgy véli: Jól halad a terro­rizmus elleni háború. Újságírók kérdé­sére Bush úgy fogalmazott: nem ad a népszerűségi mutatókra, elég nagy poli­tikai tőkéje van, s ezt arra kívánja fel­használni, hogy megvédje Amerikát és elterjessze a világban a szabadságot. (origo.hu, radio.hu) ■ Washington kártérítést fizet egy egyiptominak OK NÉLKÜL TARTVA A New York Times beperelte a Pentagont Március 1. A tekintélyes napilap azért indíttatott eljárást a védelmi minisztérium ellen, mert azt akarja elérni, hogy adják át, illetve hozzák nyilvánosságra a Nemzetbiztonsági Ügynökség belföldi megfigyelési programjának dokumentumait. Ar­ról a programról van szó, amelynek értelmében az Ügynökség, az Egye­sült Államokban hallgatott le tele­fonbeszélgetéseket, illetve figyelt meg emailes, internetes kapcsolato­kat bírósági felhatalmazás nélkül. Az egész történetet egyébként ép­pen a New York Times hozta nyil­vánosságra, még tavaly december­ben. Bush elnök akkor szégyenteljes cselekedetnek nevezte a New York-i lap riportját, és az igazságügyi mi­nisztérium vizsgálatot is indított, hogy kiderítse: ki szivárogtatta ki az információkat. A New York Times most, az információ-szabadságra vo­natkozó alkotmányos törvényre hi­vatkozva kéri a dokumentumokat, köztük minden olyan feljegyzést, elektronikus levelet, amely erre a belső megfigyelési, lehallgatási programra vonatkozik. A védelmi minisztérium egyelőre nem reagált a várható perre. Közben nyilvános­ságra hozták tizennyolc, demokrata párti törvényhozó levelét is, amely­ben a politikusok arra kérték Bush elnököt, hogy parlamenti különbi­zottság vizsgáltassa ki az illegális le­hallgatások ügyét. (radio.hu) Támogasson egv oldalt a Magyar Szóban! Amennyiben hozzájárul lapunk fenntartásához egv oldal pénzügyi támo­gatásával, tiszteletünk jeléül az Ón nevét tesszük az oldal alsó szalagcsíkjába! Hívja most a 1-877-A-MAGYAR-t! EZ ITT AZ ÓN NEVÉNEK A HELYE!

Next

/
Thumbnails
Contents