Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)

2006-02-24 / 241. szám

2006. FEBRUAR 24. Közélet MAGYAR SZÓ-AHlD 21 A VAROSOKRÓL Papp László A huszadik század hajnalán H.G. Wells, a tudományon alapuló regény (science fiction) szülőatyja, az Időgép (Time Machine) című írásában megpró­bálta felvázolni, hogy milyen is lesz a következő évszázad világa. Prófétai megsejtéseiből azóta igen sok beigazoló­dott. így a nagyvárosok robbanásszerű fejlődése, a gépesítés káros következmé­nyei, a közlekedés növekedése által oko­zott problémák, stb. Aggodalmát fejezte ki azért is, hogy a tizenkilencedik szá­zadban kialakult óriási, kavargó életvi­telű városok, amelyeket whirlpool city­nek nevezett, elvonják az életlehetősé­get a vidéktől. Arra is felhívta a figyel­met, hogy a tizenkilencedik század nagy technikai felfedezései, elsősorban a gőz­gép és a vasút adta lehetőségek, az em­berek óriási koncentrációját teremtik meg. Wells jóslatának beteljesítője az újabb technikai fejlődés, mindenekelőtt az au­tomobil és a később megjelenő személyi számítógép lett. Azonban, míg a tizen­kilencedik század találmányai az embe­rek összegyűjtését, közösségi kapcsola­tait szolgálták, a huszadik század gépei, szerszámai az elidegenedés, az egymás­tól való eltávolodás eszközeivé váltak. A városközpontokat elsorvasztó kiköltö­zés, a suburbanizáció ( rossz magyar­sággal agglomerizációnak nevezik) és az ezzel járó közlekedési problémák csak egyik, de talán legfontosabb jellemzői ennek a folyamatnak. Azt tapasztalhat­juk, hogy míg a repülőgép és az autó a teret, a computer az időt zsugorította össze. Az idő szerepére érdemes figyelmet szentelni. Éppen most, a virtuális tér megjelenésével eljutottunk ugyanis a tér és idő dimenzióinak összefonódásá­hoz. A neves holland építesz, Rém Koolhaas ezen a gondolatsoron tovább- menve arra a következtetésre jutott, hogy a (ciber) technológia a közteret egyre inkább virtuális térrel cseréli fel. Szerinte a 21-ik évszázadban csak abban a térben találkozunk majd, amelyben a számítógép segítségével kötődünk egy­máshoz. Ez ma meglepő, túlzó, vagy ép­pen elhibázott véleménynek tűnhet, de a köztér nélküli települések gondolata így is fenyegető árnyként vetül elénk. Az épületekben folyó tanítást a táv­oktatás válthatja fel. A csupán cyber tér­ben létező iskola, a tanul.com nem igé­nyel majd épületet, nem hozza össze a tanulókat, nem teremti meg a tanár-ta­nítvány mágikus kapcsolatát. Lehet ez a sorsa más közösségi épületeinknek, a templomnak, a színháznak, a bevásárló üzletháznak is? Gondoljunk az E-bay cég hirdetésére ahol a gyermek csodál­kozva kérdezi, hogy mi az az üres épü­let, amelyik azelőtt nyüzsgő MALL volt, hiszen már egyre inkább a számí­tógép képernyőjén keresztül vásáro­lunk. A jövőben csak a sportpályán és a kórházban találkozunk majd egymás­sal? A technikai fejlődés a város legfonto­sabb alakító tényezője. Ez tett lehetővé újabb és újabb építészeti megoldásokat. Például a felvonó a felhőkarcolókat, az autó a kertes családi házas településeket, a központi fűtés és léghűtés az olyan te­rületek benépesítését, amelyek azelőtt alig voltak lakhatók. Ahogy ezek rá­nyomták bélyegüket az épített környe­zetre, úgy a mai informatikai technoló­gia is meghatározó lesz a jövő városának kialakulására nézve. Társadalmi téren az elkövetkező idő­szak legfontosabb három tényezője, a szegények és gazdagok rétegei közötti olló egyre szélesedő feszültsége, a töme­ges népvándorlás ( részben a kényszer részben a megélhetési lehetőségek kere­sése miatt), és a terrorizmus lesz. Ezek ellen egyre szigorúbb védelmi intézke­désekre kényszerül a társadalom. Mind­ezek újabb és újabb építészeti igényeket és városszerkezeti megoldásokat hoznak az Erzsébet híd felé. A Ferenciek tere és a Blaha Lujza tér hontalanok lakóhelye lett és a virágágyak egyben illemhely­ként is szolgálnak (a járdákat a kutyák­nak tartják fenn). A Körút lezüllésének látható jele a mindent belepő falfirka, a “grafiti”. A Kálvin tér a városrendezés “állatorvosi lova” lehetne, ahol minden elképzelhető betegség egyszerre jelent­kezik. A “modem” építészet nálunk egyet jelent a sivársággal, hiszen a “nyugat” követését kis költségvetéssel próbálják megvalósítani. Az mindenki számára nyilvánvaló, hogy Budapest legfőbb értéke, látvá­nyossága a Duna, történelmi értékű hídjaival, száz évvel ezelőtt kialakított parti épületsorával. Most mégsem a Du­na mentén fejlődik a város, hanem arra merőlegesen. Ami a Dunaparton épül, mint a lágy­mányosi egyetemi város és a pesti olda­majd magukkal. Persze vannak különle­ges esetek és jelenségek is. Ilyen volt a Berlint kettéválasztó wall, ami most új­ra megjelenik Jeruzsálemben és valószí­nűleg másutt is. Mindemellett a meglévő infrastruk­túra szükségszerű újjáépítése, az ener­giaellátás átalakítása, a kömyezetszeny- nyezés visszafordítása is előre alig látha­tó feladatokat ró majd városainkra. Ha az elmondottak figyelembevéte­lével nézünk szeretett fővárosunkra, Budapestre, láthatjuk az összes problé­ma együttes jelentkezését, de alig vala­mit a megoldásra való törekvésből. Mindenekelőtt a szervezeti rendezetlen­ség szembetűnő. A város és területfej­lesztés, a legnagyobb iparág: az építke­zés, valamint az ezekkel összefüggő épí­tészeti tervezés hat különböző miniszté­rium és hivatal hatáskörébe tartozik. Ezek együtt-működése vagy nem léte­ző, vagy csupán esetleges. A Világörök­ség részét képező dunaparti, vámegyedi és Andrássy úti részek építészeti értéke­inek megőrzése nem biztosított. Míg az ortodox szemlélet akadályozza a bejegy­zett műemlékek megfelelő hasznosítá­sát, értékes városrészek romlanak. Elég a Kodály körönd málladozó homlokza­taira gondolnunk. A főváros ugyanakkor a kerületek “balkanizálódása” következtében egyre jobban elveszti belvárosának jellegét és szépségét. Az egykor “főutcának” szá­mító Kossuth Lajos utca és Rákóczi út siralmas látványt nyújt. Mintha a New Jersey Turnpike, vagy az 1-95 rohanna Ion a két új kulturális épület, a Nemzeti Színház és a Művészetek Palotája háttal fordul a folyó felé. Pedig a világon min­denütt most ébrednek rá, hogy egy ilyen városközponti folyópart mekkora érték. Amerikában Baltimore, Memp­his, Providence, Rochester, Austin egy­re- másra építette ki, tette lakhatóvá az addig elhanyagolt vízpartot. Én az utol­só két évben azon dolgoztam, hogy Stamford belvárosában a Mill River két oldalán parkos lakóbeépítés valósuljon meg. Budapesten a város fejlesztést szabá­lyozó törvények “gumiból vannak” pa­naszolják az építészek. A világörökségi listán szereplő dunaparti látványt veszé­lyeztető rózsadombi SZOT-szálló kö­rüli botrány jól jellemzi a helyzetet. A Fővárosi Tervtanács elutasító vélemé­nyét semmibevéve a kerület megenged­te az épület megnövelését. “Már vagy jó évtizede éktelenkedik ez a félig szétbon­tott épület a domboldalon”- mondta Korompai Katalin a Budapest Világ- örökségéért Alapítvány (BVA) főépíté­sze. A befektetők számára azonban a le­geslegutolsó szempont az építészeti ér­ték. Vak véleden, ha valami szép. A kö­zönség aztán zúgolódhat, mint a Kálvin téri üvegpaloták esetében. A közvéle­mény szerint ez vetekszik a Nemzeti Színházzal, mint a város “legrondább” épülete. Tömegével épülnek a harminc­negyven négyzetméteres kislakások, amelyekre most nagy a kereslet, mert a magas ingatlanárak és kedvezőtlen hi­telviszonyok miatt- főleg a fiataloknál- arra van kereslet. (A sokat szidott panel­lakások átlagosan 54 négyzetméteresek voltak) Az újpalotai lakótelep 30 évvel ez­előtt épült 15,500 elég jó méretű lakás­sal, amit akkor 80 ezer lakosra terveztek. Ma alig több mint egynegyed annyian lakják. Pedig a lakások nem lennének rosszak, de a kiszolgáló közösségi léte­sítmények, parkok, no meg a közbizton­ság nem kielégítő. ” Úgy véltük, - írta Callmeyer Ferenc, a telep egyik tervező­je - hogy a hihetetlen sok várostervezési követelményt... a város racionalitását meg lehet tervezni. Annak a meghatáro­zása azonban, hogy mi a ‘városias város’ erősen szubjetív maradt. A várossal szembeni követelmények az esetek nagy részében még ma is nagyon ellent­mondásosak”. A város életerejét, amint azt már em­lítettem nagyrészt elszívja a kitelepült lakosság hiánya. Budapestet is elérte az “ingázó” városok forgalmi betegsége. Ugyanúgy, mint Amerikában, ott is életformává válik a nagyobb városokba irányuló csúcsforgalmi vesszőfutás, na­pi 2-3-4 órai autózással. “A város ma saj­nos elszabadult, kaotikussá vált” - vélik az ezzel foglalkozó szakemberek. Pedig a város egy élő organizmus. Van fiatalos virágzása, érett fénykora, szomorú hanyadása, sokszor halála is. Atlantisz elsüllyedt a tengerben, New Orleanst is megfenyegette, talán el is nyelheti ez a vég. Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve és én megnyugvást adok nektek. (Mt.: 11,28) Tele vagy aggodalommal, sokat csalódtál, úgy érzed nem értenek meg, vág}' csak lel­ki felüdülésre vágysz? Keresd az Igazi Gyógyítót JÉZUST a KRISZTUST akit megtalálhatsz gyülekezeti alkalmainkon: * Vasárnap 11 órai kezdettel az Istentiszteleten * A hónap első vasárnapján az Úrvacsora szent jegyeinek kiszolgáltatásán * A hónap első vasárnapját megelőző pénteken este 7 órai kezdettel a bűnbánati Is­tentiszteleten * Vasárnap du. 1 órai kezdettel a Bibliaórán * Minden vasárnap, amíg a felnőttek együtt magasztalják és tisztelik Istent addig gyermekeink játékos, fejlesztő foglalkozáson ismerkedhetnek meg KRISZTUS URUNK Szeretetével, Gondviselésével és Kegyelmével. NEW YORK-IELSÓ MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ Címünk: 344 East 69th Street (az 1-2 Avenue között) Telefonszámunk: 1-212-734-5252, Email címünk: newyorklreformed@hotmail.com

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents