Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)
2006-02-24 / 241. szám
2006. FEBRUÁR 24. Évforduló MAGYAR SZÓ —A HÍD 17 George Washington 1732 Február 22. (274 éve történt) & Megszületett George Washington, az Amerikai Egyesült Államok elsó elnöke. Az Egyesült Államok első elnökét leginkább politikusként és katonaként tartják számon, pedig ő volt korának egyik leggazdagabb embere is. Vagyona elsősorban kiterjedt földbirtokaiból származott. Ezeket részben örökölte, részben vette, vagy a kongresszustól kapta a házért tett szolgálataiért. Pénze másik részét Martha Curtisnek köszönhette, aki Amerika leggazdagabb özvegye volt, mikor 1759-ben az eredetileg földmérő Washington feleségül vette. Rengeteg tulajdona és már-már mániákusan vezetett pénzügyi kimutatásai ellenére állítólag gyakran küzdött készpénz-gondokkal. Mikor 1789-ben elnöki beiktatására utazott, a vonatjegyre is kölcsönt kellet kérnie valakitől. Az első amerikai elnök 1799-ben, 67 éves korában halt meg. Saját gyermeke nem volt, felesége gyermekei pedig még elnökké választását sem érték meg, így George Szökőnap 1585 Február 24. (421 éve történt) Rómában i.e. 46-ban Gaius Iulius Caesar megreformálta a római naptárt, és helyette bevezette a róla elnevezett - részben még a XX. században is érvényes - időszámítást. Az idő múlásának kiszámítására különböző módszereket dolgoztak ki. Néhány nép a világ teremtésétől számította történelmét: a zsidók i.e. 3 761-re, a bizánciak i.e. 5509. szeptember 1-jére, az alexandriai időszámítás megalkotói pedig 5492. május 25-re tették ezt az időpontot. A rómaiak i.e. 753-mal, városuk megalapításának évével kezdték időszámításukat. Az egyiptomiak új időszámításba kezdtek minden dinasztiaváltással, a párthusok, bithüniaiak és a szeleukidák első uralkodójuk trónra lépésének évétől kezdve számoltak. Az egyes időszámítások viszonyítását bonyolulttá tette az évek eltérő hosszúsága. Egy holdév 354, egy napév kb. 365 napból áll, ezért iktatott be néhány naptár szökőnapot. 1582. október 4-én a legtöbb katolikus országban életbe lépett a XIII. Gergely pápa által elrendelt Washington minden vagyonát Mar- thára és a rabszolgákra hagyta. A végrendeletében kikötötte, hogy ha Martha is meghal, birtokának összes rabszolgáját fel kell szabadítani. (meghalt 1799 december 14-én) ^ 'fej és róla elnevezett gregoriánus naptárreform (Gergely-naptár), amely szerint 1582. október 4-ét közvetlenül 15 8 2. október 15-e követte. A naptárreform a juliánus naptár bevezetése óta a napév és a naptári év eltolódásából adódó tíz napos időeltolódást szüntette meg. Megtartották azt a szabály, hogy minden olyan év, amelynek utolsó két számjegye néggyel osztható, szökőév legyen. Ha minden 400 évben három szökőévet kihagynak, akkor a naptár még jobban hozzáigazodik a napévhez, így az eltérés csak 3333 évenként egy nap lesz. A Gergely-naptárt 1585-ben a legtöbb katolikus ország átvette. Oroszországban 1700. január 1-jén I. (Nagy) Péter cár, hogy Európához felzárkóztassa országát, a napév szerinti időszámításon alapuló Julián-naptárat vezette be, amely a bizánci időszámítást váltotta fel. Kelet-Európa és a Balkán-félsziget ortodox vallású országaiban is a régi Julián-naptárat használták: Oroszországban 1918-ig, Görögországban 1923-ig, Romániában 1924-ig. 1933 Március 4, (73 éve történt) Franklin Delano Roosevelt, az Amerikai Egyesült Államok elnöke székfoglaló BESZÉDÉBEN BEJELENTETTE AZ Úf POLITIKAI PROGRAMOT ("NEW DEAL"). Mindenekelőtt egyheti bankzárlatot rendelt el, majd összehívta a kongresszust. Az elkövetkező ’’száz nap" alatt - később így nevezték el az összeülő kongresszus első ülésszakát - a világgazdasági válság USA-ra gyakorolt hatásának felszámolására számos intézkedést vezettek be. "New Deal" (Új irány) programjával úrrá lett a világgazdasági válságon: jelentős állami hiteleket folyósított, intézkedéseket hozott a munkanélküliség csökkentésére, állami vállalatokat létesített, elektrifikálási programot hirdetett, valamint a szakszervezeteknek biztosította a szabad tevékenységet, bevezette az aranykivitel tilalmát. 1562 Március 1. (444 éve történt) A VASSY-I VÉRFÜRDŐVEL MEGKEZDŐDTEK A FRANCIA VALLÁSHÁBORÚK. A francia hugenották, azaz kálvinisták és a katolikusok polgárháborújának kirobbanásához szolgált ürügyül, hogy a Vassynál, egy Champagneban található hugenotta településnél, a katolikusok vezetője Lotharingiai Ferenc, Guise hercege legyilkoltatta az összegyűlt hugenottákat. Franciaországban a kál- vinizmus kisebbségben maradt, elsősorban a déli tartományok nemessége követte. A király, Párizs és az ország többsége katolikus volt. A kálvinizmusra épülő hugenotta tanok a hatalmas adóterhek és a katolikus egyházat ért bírálatok hatására az 1450-es években gyorsan terjedtek. A vallási összeütközések hatalmi harccá alakultak, mindkét párt a rendi jogok erősítésére, a királyi hatalom gyengítésére törekedett, amelynek anarchia lett az eredménye. A külföldnek érdeke volt Franciaország meggyengülése, így' a hugenottákat Anglia, míg a katolikusokat Spanyolország támogatta. 1810 Február 22. (196 éve történt) ZELAZOWA-WOLÁBAN MEGSZÜLETETT FRÉDÉRIC FRANCOIS CHOPIN LENGYEL ZENESZERZŐ ÉS ZONGORAMŰVÉSZ. Zongorára komponált műveiben (zongoraversenyek, prelűdök) a lengyel népzene motívumai bukkannak elő. Csodagyermek volt, már 7 évesen megalkotta első kompozícióit, zongorajátékával az arisztokráciát szórakoztatta Varsóban. 1831-ben Párizsba ment, ahol tanítványok vették körül. A romantikus zene képviselőjeként improvizációival tűnt Id a kortárs zeneszerzők - Robert Schumann, Liszt Ferenc, Bedrich Smetana - közül. 1512 Február 22. (494 éve történt) Sevillában meghalt Amerigo Vespucci híres itáliai hajós és felfedező, aki spanyol ÉS PORTUGÁL URALKODÓK SZOLGÁLATÁBAN SZÁMOS FELFEDEZÓUTAT TETT A DÉL- ÉS KÖZÉP-AMERIKAI KONTINENSRE. 1507-ben német térképészek Vespucci keresztneve után nevezték el az Újvilágot "Amerikádnak. 1497 és 1504 között indult felfedező utakra az amerikai kontinensre. 1498-ban átkelt az Atlanti-óceánon és felfedezte Dél-Amerika partját. Második útján, 1499-ben a dél-amerikai Maracaibói-öbölnél felderített területet Venezuelának ("Velencécske”) nevezte el, mivel cölöpökre építkeztek a bennszülöttek. 1501 és 1504 között két brazíliai expedícióban vett részt, eljutott egészen a Tűzföldig. .Amerigo Vespucd felismerte, hogy az újonnan felfedezett területek eg}' összefüggő földrészt alkotnak. Gróf Apponyi György 1899 Február 28. (107 éve történt) Eberhardban (Pozsony vármegye) 90 ÉVES KORÁBAN MEGHALT GRÓF APPONYI György országbíró, a későbbi neves politikus, gróf Apponyi Albert apja. Tanulmányait a pozsonyi jogakadémián végezte 1823 és 1826 között. 1826-tól 1840-ig a bécsi magyar kancellárián volt tisztviselő. Az 1839-40. évi országgyűlésen tűnt fel, és a felsőtáblán a konzervatívok egyik vezére lett. 1840- től a királyi kúrián táblabíró, 1844 novemberétől a bécsi magyar kancellárián alkancellár, majd másodkancellár, 1847 novemberétől 1848 márciusáig első kancellár volt. A reformellenzék háttérbe szorítására az egész országban kiépítette az adminisztrátori rendszert, az 1846-ban létrejött Konzervatív Párt egyik vezéralakja volt. 1848. március 13-án, a bécsi forradalom kitörésekor mondott le kancellári tisztségéről, szervezkedett a forradalom ellen, és a bécsi udvart támogatta a szabadságharc idején is. 1849 februárjában elnöke lett egy magyar főurakból álló szervezetnek Bécsben. 1852-ben feliratban kérte, hogy a császár állítsa helyre az ország területi egységét, az forradalom előtti kormányszervek működését, és engedélyezze a magyar nyelv használatát az ország belső ügykezelésében. I. Ferenc József az "Októberi Diploma" kihirdetése után, 1860 novemberében nevezte ki országbíróvá. 1861 áprilisában kiráTámogasson egy oldalt a Magyar Szóban! Amennyiben hozzájárul lapunk fenntartásához egy oldal pénzügyi támogatásával, tiszteletünk jeléül az Ön nevét tesszük az oldal alsó szalagcsíkjába! Hívja most a 1-877-A-MAGYAR-t! Ez ITT AZ On nevének a helye! lyi biztosként nyitotta meg az ország- gyűlést Budán. Az 1848 előtti alkotmány helyreállítását szorgalmazta, 1862 végén kiegyezési tervet készített, amelyet elutasított a császár, és 1863 áprilisában országbírói tisztségéről is leváltotta. 1865-től országgyűlési képviselőként vett részt a kiegyezés előkészítésében, 1885-től a főrendiház tagja volt, cászári és királyi kamarás, valóságos belső titkos tanácsos. 1858-tól igazgató tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, (született 1808-ban)
