Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)

2006-02-24 / 241. szám

Kárpát-medence ■ Leseperték a magyar karok megalakításának kérését LEHETETLEN IGÉNY Az etnikai alapon történő különválás itt és most nem demokratikus és nem európai, ezért szépen leseperjük az asztalról a magyar karok kérését - ez a summája a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem február 20.-i szenátusi ülésének. 8 MAGYAR SZÓ —A HÍD Röviden Észak-erdélyi autópálya: INDULHAT AZ ÉPÍTKEZÉS Február 18. A román kormány február 16-i ülésén jóváhagyták a Brassó-Bors autópálya építési szerződésének újratárgyalt változatát. Borbély László középítkezéssel és terület- rendezéssel megbízott miniszter a kormány­ülést követően elmondta: indulhat az építke­zés! Ebben az évben több pénzt lehet majd kiutalni az autópálya-építésére, ki lehet ter­jeszteni a költségvetést. A szerződés újratár­gyalt változatában foglalt módosítások révén körülbelül 126 millió eurót sikerült megtaka­rítani, bár érdemben a szerződés nem válto­zott. Pénz van, véglegesíteni kell az ez évi grafikont, és neki kell kezdeni a munkálatok­nak - összegezte a miniszter. Az autópálya nyomvonala az interneten is megtekinthető a következő címen: http://autopalya.adat- bank.transindex.ro/ (erdefyma) A Velencei Bizottság figyeli a KISEBBSÉGI TÖRVÉNY KÖRÜLI VITÁKAT Február 20. "A Velencei Bizottság aggódva figyeli a felerősödő nacionalista hangulatkel­tést, amely nem vet jó fényt Romániára a külföldi megítélésében" - fejtette ki Gianni Buquicchio, a Velencei Bizottság főtitkára hétvégi bukaresti látogatásán, a Markó Attila Románia kisebbségügyi államtitkárával foly­tatott megbeszélésén. A nemzetközi szerve­zet képviselője kifejezte reményét, hogy mi­előbb megszűnnek a kisebbségi törvényter­vezetet övező viták, mivel ez jó és Romániá­nak fontos törvény. A Kisebbségi Hivatal ve­zetőjeként Markó Attila kiemelte: a nemzeti kisebbségek közös érdeke a törvény elfoga­dása, ehhez azonban a kormánykoalíció min­den tagjának támogatása kell. "További egyeztetésekre van szükség, és az RMDSZ a többi kisebbséggel együtt nyitott ebben a kérdésben. Ahhoz azonban nem járulhatunk hozzá, hogy az autonómia intézményrend­szerét és az ahhoz kapcsolódó döntési jogo­sítványokat kiiktassák a tervezetből" - szö­gezte le Markó Attila. A bizottság főtitkára Traian Basescu államelnök néhány tanácso­sával is találkozott. (vajdasagmÁnfo) Bugár Béla: levontuk belőle A TANULSÁGOKAT Február 17. Dunaszerdahelyen telt ház, több száz érdeklődő előtt zajlott a Magyar Koalí­ció Pártja vezető személyiségeinek találkozó­ja a párt nagyszombati és pozsonyi kerületi polgármestereivel és helyi képviselőivel. Szó esett az elmúlt választási időszak együttmű­ködéséről és a jövőbeni tervek megvitatásá­ról is. És szóba kerültek a két hónappal ez­előtt rendezett megyei választások is, ame­lyeken az MKP szereplése nem volt igazán sikeres. "Talán nem is baj, hogy kaptunk egy kis figyelmeztetést" - mondta a pártelnök. Arra a kérdésre, hogy felelősségre lesznek-e vonva a gyengébb választási szereplés felelő­sei, Bugár Béla leszögezte: "Elemeztük az eredményeket, és levontuk belőle a tanulsá­gokat. Az Országos Tanács legutóbbi ülésé­nek eredetileg az volt a célja, hogy elsősor­ban a megyei választásokkal foglalkozzon. De a belpolitikai események alakulása köz­beszólt, négy hónap múlva parlamenti vá­lasztások lesznek Szlovákiában, amelyre az MKP-nak fel kell készülnie. A megyei vá­lasztások eredményeiből okolnunk kell, ami nem azt jelenti, hogy azt nézzük, kit hol lehet lecserélni, (felvukkma) Február 21. A karok létrehozását töb­bek között 149 magyar oktató, 83 euró­pai akadémikus (köztük 11 Nobel-díjas), az összes erdélyi magyar püspök és több magyar polgármester, valamint 400.000 aláíró erdélyi magyar támogatja. Bár nem szavazott a szenátus konkré­tan a magyar karok a kérdéséről - ennyi súlya sincs a magyar nemzetiségű okta­tók elsöprő többségének -, elfogadtak egy határozatot, amely kimondja, hogy az etnikai alapon való elkülönülés nem európai és nem demokratikus, ezért in­kább a BBTE multikulturalitásának el­mélyítésén kívánnak továbbra is fára­dozni: "Az egyetem tetteit a modem de­mokráciák mély igazsága hatja át, mely­nek értelmében folyamatosan elválaszta­ni embereket egymástól etnikai alapon ugyanolyan hiba, mint folyamatosan beolvasztani őket" - fogalmaznak a hatá­rozat írói. Minekutána a fiatalok megmozdulása a sajtó figyelmét a szenátusi ülésre irá­Február 21. Hogy az adásvétel vagy bérleti szerződés hogyan folyik majd le, arról nem írnak a lapok, legfeljebb ama jámbor óhajuknak adnak hangot, hogy székelyül talán jobb lenne az eladással csínján bánni, s egyelőre talán a bérlet az ajánlottabb. Melyről a jogszabály úgy intézkedik, hogy annak legalább öt évre kell szólnia. Nyilvánvaló, hogy a székelység és a magyar érdekvédelem teljesen felkészü­letlen, és a következményeket talán fel nyitotta, az egyetem vezetése szerette volna minél botránymentesebben lese­perni a karok kérelmét az asztalról. En­nek érdekében a karok létrehozását szor­galmazó Bolyai Kezdeményező Bizott­sághoz (BKB) közel álló szenátusi tagok nem is kaptak meghívót az ülésre. Akik mégis elmentek, azoknak hosszas kiro­hanásokat kellett végighallgatniuk a sze­paratizmus rendkívül veszedelmes és el­ítélendő voltáról, majd ismételten fel­hívták a figyelmüket az elfogadandó ha­tározat ama passzusára, mely szerint mindenki azon az egyetemen taníthat, amelyiken akar, a vezetőség elő fogja se­gíteni ezen vágyának teljesülését. Ezek után a szenátus 86 igen és 10 tartózkodó szavazattal, ellenszavazat nélkül elfogad­ta a multikulturalitást, demokráciát és európaiságot elmélyítő határozatot. Salat Levente magyar anyanyelvű rektorhelyettes azt mondta: "A BKB- sok a magyar tanárok frusztrációját ki­használva - olyan okokból, melyeket sem mérte még, vagy ha igen, hallgat ró­luk, mint a sír. A székelyföldi egész tulaj­donstruktúra fura változások elé nézhet. A földek nagyon könnyen kimehetnek a faluból, s ezzel jövőnk feletti ellenőrzé­sünk is odalehet. Nincs egy védemyő, nincs egy önigazgató székely hatóság, mely rávehetne bárkit is, hogy főleg szomszédainak, faluközössége tagjainak, székely atyjafiainak adja tovább, amiről maga lemondana. Egy évezredes kollek­tív birtokszerkezet omolhat össze, olyan megosztása a tulajdonnak a kívülről ér­kezettekkel, mely a hatalmi erőteret gyö­kerestől felforgathatja, s a székelységre nézve fokozódó mértékben hátrányos helyzetet teremt. Felteendő a kérdés hát: nagy gépparkkal és minimális munkással dolgozó tőkés nagybirtokra van-e szük­ségünk, vagy inkább az életképes családi gazdaságok hálózatára, netán szövetke­zetekre, tehát egy minél több székelyt birtokközeiben tartó rendszerre? Az Eu­rópai Unióban hatalmas vidékgazdálko­dási programok bontakoznak ki napja­inkban, ezek feladata az emberek falva­kon tartása és a vidéki életminőség javí­tása. Nem ebbe az irányba kellene ne­künk is tájékozódnunk inkább, ahelyett, hogy holmi garasos életjáradékért - hek­táronként másfél, illetve végleges lemon­dásért cserébe 100 eurót ígér a kormány évente, de csak a volt tulaj élete fogytáig. (B. Kovács András - Háromszék) 2006. FEBRUÁR 24. nem kívánok megnevezni - adták be ezt a kérést, és kérték a megvitatását, illetve a róla való szavazást. Tisztában voltak vele, hogy amennyiben lesz szavazás, az elutasító lesz, és erre akarták a további lépéseiket alapozni." Újságírói kérdésre, támogatja-e a karok létrejöttét, vissza­utasította a választ. Köztudott viszont, hogy nem írta alá az erre vonatkozó ké­rést. (erdelyma) Erdélyi televízió és rádió Február 19. A Janovics Jenő Ala­pítvány Marosvásárhelyen hozza lét­re az erdélyi magyar televíziót, illet­ve az erdélyi magyar rádiót - döntött az alapítvány kuratóriuma február 18.-án Marosvásárhelyen. A tervek szerint e két sajtóműhelyből álló ma­gyar médiaközpont már ezév máso­dik felétől sugározhat majd. Nagy Zsolt elmondta, a döntés értelmében a következő időszakban megkezdik a 300 millió forintos céltámogatás fel- használását, mely összeget egy meg­felelő marosvásárhelyi ingadan, vala­mint a stúdiók létrehozásához szük­séges technikai felszerelések megvá­sárlására fordítják. Ezzel egyidőben megkezdődik a szerkesztőség felépí­tése, a szakember-gárda toborzása is, annak érdekében, hogy az év máso­dik felétől a két médium beindíthas­sa a sugárzást - mutatott rá. Nagy Zsolt ugyanakkor közölte, a kuratóri­um csupán az intézmények létreho­zásáról döntött, a Magyar Televízió, illetve a Duna Televízió felajánlásá­ról tovább folytatják a tárgyalásokat ezek pontosítása végett. Mint ismere­tes, a Magyar Televízió, majd ezt kö­vetően a Duna Televízió is felajánlot­ta, hogy napi egyórás műsoridőt biz­tosít az erdélyi magyar televízió szá­mára. (rmdsz.ro) I Székelyföld: Kimennek a földek a faluból? A FÖLD AZÉ, AKI... A sok fordított csodát megélt székely falura újabb megpróbáltatás vár. Életbe lépett az a törvény cikkely, mely élet járadékot helyez kilátásba a földjüket áruba bocsátó vagy bérbe adó, 62 évnél idősebb birtokosoknak, s a lehetőség iránt máris nagy az érdeklődés, a megyei irodáknál sorban iratkoznak fel az évi ésbektáronkénti S0 vagy 100 euró pluszbevételre áhítozó emberek.

Next

/
Thumbnails
Contents