Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)

2006-01-27 / 237. szám

8 MAGYAR SZÓ-A HÍD Röviden Magyarul nem lehet Január 23. Nem hajlandó magyar nyelvű fel­iratokat is kitenni a kolozsvári Lucian Blaga Egyetemi Könyvtár (BCU) épületében az intézmény igazgatója - derül ki Doru Radosav könyvtárigazgatónak az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnökéhez in­tézett leveléből. Doru Radosav könyvtár- igazgató pontokba szedve közölte a tanács­csal : a kétnyelvű feliratokat a 215 -ös közigaz­gatási törvény szabályozza, amely kimondja: a kisebbségek nyelvének használatát ott kell biztosítaniuk a helyi hatóságoknak, ahol az illető kisebbség létszámának aránya megha­ladja a közösség lakosságának 20 százalékát. Az igazgató levelében arra hívja fel a figyel­met, hogy Kolozsváron a 2002-es népszámlá­lási eredmények szerint a magyar kisebbség aránya alig haladja meg a 18 százalékot. Asz­talos Csaba, a diszkriminációellenes tanács elnöke kifejtette: "Addig, amíg a Babes- Bolyai Tudományegyetem multikulturális intézményként mutatja be magát, az egyete­mi könyvtár is elbírja a két- vagy többnyelvű feliratokat". (vajdasagmaÁnfo) Újabb magyarellenes KIJELENTÉSEK SZLOVÁKIÁBAN Ján Slotát, a szlovák nemzeti pártvezért, Zsolna polgármesterét ismét elragadtatták magyarellenes indulatai: kollaboránsoknak nevezte a szlovák kormánypártokat, mert szerinte "undorító és ellenszenves" szövet­ségben állnak a Magyar Koalíció Pártjával (MKP). A szenvedélyes magyarellenességé- nek és hatalmi vágyainak - pártja, a parla­menten kívüli Szlovák Nemzeti Párt (SNS) heti sajtótájékoztatói - rendszeresen és fékte­lenül, a sajtó szerint esetenként alkoholos mámorban hangot adó Slota ezúttal a kor­mányfő, Mikulás Dzurinda pártját, a Szlo­vák Demokratikus és Keresztény Uniót (SDK) és a másik kormányerőt, a Keresz­ténydemokrata Mozgalmat (KDH) szidta. (birszerzo.hulmno.hu) Fölavatták a Bolyai János Tudomány- és Technika Házát Január 22. Marosvásárhelyen ünnepélyesen megnyitották a Bolyai Farkas emlékévet, Szi­li Katalinnak, a magyar országgyűlés elnöké­nek jelenlétében. A Bolyaiak előtti tisztelgés jelentős részét képezte Szili Katalin maros­vásárhelyi látogatásának, hiszen a házelnök asszony a tudós tanár, Bolyai Farkas nevét vi­selő gimnáziumot látogatta meg, valamint a világhírű matematikai zseniről Bolyai János­ról elnevezett tudományos ház megnyitóján vett részt és a református temetőben megko­szorúzta az apa és fia sírját. A Bolyai Gimná­zium tanári kara és jó néhány végzős, vala­mint öregdiákja előtt Bálint István igazgató bejelentette, hogy a tavaly óta újból tisztán magyar tannyelvű, 450 éves múltra visszate­kintő iskola az idén a Bolyai Farkas emlék­évet nyit, és az eseménysorozat a Magyar Országgyűlés elnökének látogatásával kez­dődik. Az egykori református iskola 50 évvel ezelőtt vette fel legendás hírű tanára, Bolyai Farkas nevét. Az épületben egyébként a 15 éve újraindult református gimnázium is he­lyet kapott és célja, amint igazgatónője, Szé­kely Emese utalt rá az, hogy az erkölcsi ne­veléssel enyhíteni tudják a globalizáció hatá­sait, a minőségi oktatással pedig a magyar identitást megőrző versenyképes tudású fia­talokat indítsanak útra. (vajdasagmaÁnfo) Kárpát-medence H Félnek az '56-os emlékműtől NINCS SZIMPÁTIA Vitát kavart a kincses városban a Kolozsvár Társaság által kezdeményezett emlékmű terve, amelyet az 1956-os magyar forradalommal szolidarizálók tiszteletére állítanának. zés vitát váltott ki, több politikus szerint az emlékműnek nincs helye Kolozsvá­ron, mivel itt az ellenállás meglehetősen gyenge volt 1956-ban. Történészek azonban azt hangoztatják, hogy egy ilyen emlékmű felállítása indokolt lenne az antikomunista ellenállás tükrében. A három évvel korábban alakult Ko­lozsvár Társaság pályázatot írt ki az '56- os magyar forradalommal szolidaritást vállalók emlékművére. Az emlékmű fel­állításának ötlete annak kapcsán szüle­tett, hogy idén lesz az 1956-os esemé­nyek 50. évfordulója. Az emlékmű ta­lapzatán csak annyi áll majd, hogy In memóriám 1956, és mindazon románok és magyarok emlékét őrzi, akik annak idején szenvedtek - mondta Kántor La­jos, a Kolozsvár Társaság elnöke. Kán­tor elmondta, a magyar forradalom irán­ti szimpátia miatt több ezer román és magyar került börtönbe. loan Ciupea kolozsvári történész hasonló álláspontot ■ Csángóföldön a leghatékonyabb a magyar ''gyerekpénz" NÖVEKVŐ IGÉNYEK A múlt tanévben csak Erdélyben szinte hárommílüárd forintot, azaz 11,8 millió eurót kellett kifizetnie a magyar költségvetésnek a Határon Túli Magyarok Hivatalán (HTMH) és az RMDSZ alapította Iskola Alapítványon (IA) keresztül oktatási-nevelési támogatásokra. Január 20. Nagyságrendileg ez a ro­mániai magyarokhoz eljutó legnagyobb összegű támogatás, de diákonként konk­rétan 22 800 forintot, azaz 110 dollárt je­lent. Az összeg gyakorlatilag azzal egyenértékű, mintha az iskolások a hazai állami támogatás mellett a magyar ál­lamtól is részesülnének a közkeletű ne­vén "gyerekpénzben". Az oktatási-neve­lési támogatás előnye, hogy egy összeg­ben érkezik meg a családokhoz. A magyar kormány tavaly nyár elején bevezetett takarékoskodási intézkedései viszont ezt a támogatást is érintették. Mivel a pénz csak december elején folyt be az IA számlájára, az alapítvány csak 5 hónappal a tanév zárása után, december­ben tudta utalni a 2004/2005-ös évre megítélt támogatásokat az első 69 ezer 500 diáknak és egyetemi hallgatónak. Az alapítvány statisztikája szerint ösz- szesítésben 10,5%-kaI nőtt a pályázatok száma. 2003/2004-ben 116 ezer volt az el­fogadott pályázatok - azaz a támogatás­ban részesülő gyermekek - száma, egy évvel később pedig 129 ezer. Ezzel együtt az elutasított pályázatok száma abszolút értékben, illetve arányaiban nézve is csökkent. A legnagyobb növekedés Bákó megyében volt: a támogatás Csángóföl­dön gyakorolja a legnagyobb vonzerőt. Ott 2003/2004-ben 730, egy évvel később 1175 diákhoz jutott el a pénz. Százalék­ban kifejezve itt a leglátványosabb a nö­vekedés: szinte 61%-os. Mindez azért, mert a támogatást csak az a család kapja meg, amelyiknek gyermeke magyar nyelven tanul. Ez pedig jó érv amellett, hogy a csángó családok magyarórára já­rassák gyermekeiket. Csángóvidéken te­hát a státusztörvény - ez a jogszabály ve­zette be ezt a támogatási formát - valószí­nűleg eléri egyik ki nem mondott célját, vagyis azt, hogy a diákok lehetőleg a ma­gyar oktatást válasszák a román tannyel­vű helyett. (transindex.ro) 2006. JANUÁR 27. képvisel: „Egy ilyen emlékmű felállítása indokolt lenne, mivel 1956-ban létezett egy ellenállási mozgalom. Itt, Kolozsvá­ron nem volt nagy dolog, mivel a Szekuritáté kijátszott minden nagygyű­léskísérletet, viszont Temesváron jelen­tős ellenállás volt" - mondta a történész. A kolozsvári politikusok ellenzik az emlékműállítást, vagy várakozó állás­pontra helyezkednek. "Nem tudom, a románok számára van-e valami jelentő­sége az '56-os magyarországi forrada­lomnak. Romániában nem volt antikom- munista ellenállás, és disszidensek sem. Akkor értek egyet az emlékmű felállítá­sával, ha Kolozsváron népszavazást tar­tanak, és a lakosság támogatja a kezde­ményezést. De hangsúlyozom, nem hi­szek abban, hogy nagyobb jelentősége lenne" - mondta Vasile Dincu SZDP- szenátor. "Lehet szó egy ilyen kezdemé­nyezésről, ha nincsenek nacionalista vagy soviniszta felhangjai. Ha a hang­súly az antikommunista harcon van, és a kezdeményezés nem sérti az alkotmány 30. cikkelyét (szabad véleménynyilvání­tás joga - szerk.), akkor nem látom aka­dályát az emlékű felállításának" - mond­ta Emil Boc kolozsvári polgármester. (Háromszék - Sepsiszentgyörgy) Nem népszerű a nemzeti vízum Január 24. Az illetékes konzulátu­sokat egyelőre nem rohamozták meg a nemzeti vízumot igénylők. Varga Imre, a szabadkai főkonzulátus veze­tője néhány száz érdeklődőről szá­molt be. A konzul szerint a korábbi­akhoz képest könnyítést jelent a ví­zum a határon túliaknak. Szerinte különösen a nyugdíjasok számára vált elérhetőbbé a huzamosabb anya­országi tartózkodás. Ungváron né­hány százan érdeklődtek az újfajta engedély bevezetése óta - mondta Nagy Attila, a Magyar Köztársaság konzulja. Véleménye szerint az eltelt idő rövidsége miatt nem alkotható még teljes kép a nemzeti vízummal kapcsolatos igényekről. Az előzetes felmérések szerint a vízumot várha­tóan több ezren igénylik majd, főleg Ukrajnából, illetve Szerbiából és Montenegróból. A hivatalos nevén "nemzeti tartózkodási vízumnak" ne­vezett engedély ingyenes, és korlát­lan számú belépést tesz lehetővé mindazoknak a magyarországi kötő­désű külföldi állampolgároknak, akik a magyar nyelv ápolását tűzik ki cél­ként, akik meg akarják őrizni kultu­rális, nemzeti identitásukat, akik alap- vagy középfokú magyar iskolá­ban akarnak tanulni, vagy akik az anyaországi családi kapcsolataikat kí­vánják erősíteni. (vajdasagmaÁnfo) ____________________......._________■ Csángó magyar gyerekek az iskola előtt: fontos a pénz

Next

/
Thumbnails
Contents