Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)
2006-01-27 / 237. szám
4 MAGYAR SZÓ-A HÍD Az USA nem tárgyal Iránnal Az Egyesült Államok, Franciaország és az ENSZ főtitkára sem kíván többet tárgyalni Iránnal a közel-keleti ország atomprogramjáról, jelentette ki Condoleezza Rice külügyminiszter Washingtonban. Múlt heti lapzártzánk után újabb tárgyalási forduló lett volna a felek között az iráni atomprogram ügyében, de mivel Rice szerint "nem volt miről tárgyalni", nem is ültek asztalhoz az iráni küldöttséggel. A szélsőséges kijelentéseivel ismertté vált iráni elnök, Mahmud Ahma- dinedzsád ezután azzal vádolta őket, hogy meg akarják országát fosztani egy békés célú technológiától. Az iráni uránvita január 10. után parázsló« fel, amikor az országban lekerültek a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) pecsétéi több atomlétesítményről, és közölték, hogy újraindítják a 2003-ban nemzetközi nyomásra befagyasztott kísérleteket. A nyugat-európai országok és az Egyesült Államok azt szeretné, ha Irán nem dúsítana uránt, atomerőműveihez a fűtőanyagot Oroszországból szerezné be. A fejlett országok attól tartanak, hogy Irán atombombát szeretne előállítani. Immár az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynöksége is ezen az állásponton van. Miután Irán nem hajlandó felhagyni az urándúsítással, az Egyesült Államok és Franciország nem kíván tovább tárgyalni, diplomáciai erőfeszítéseik arra irányulnak, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa ítélje el az országot, esetleg sújtsa szankciókkal is. A vétójoggal rendelkező Oroszország és Kína miatt azonban vélhetően nem szavaz meg egy ilyen határozatot, aminek egy tervezetét, szankciók említése nélkül már kidolgoztak az európai országok. Tárgyalások mindamellett még folynak: izraeli delegáció utazott Moszkvába, hogy lobbizzon az orosz külügynél és atomügyi illetékesekkel azért, hogy Irán ügye mégis az ENSZ BT elé kerüljön, miközben a NAÜ pedig február 2-ra hívott ösz- sze egy konferenciát a 35 tagországa számára. A tárgyalások eredménytelensége miatt a nagyhatalmak megpendítették az erő alkalmazásának lehetőségét is, igaz, csak nagyon halványan. Jacques Chirac francia elnök kijelentette, atomcsapással is készek válaszolni egy terrortámadásra, míg Bush volt külügyminisztere, Colin Powell pedig Irán megtámadásának ötletét vetette fel. (index.hu) Amerika | Semmitmondó a CIA-börtönökről szóló jelentés SUMMÁS ÍTÉLETEK Semmi új információt nem sikerült kiderítenie a CIA-börtönök ügyében vizsgálódó Dick Marty svájci képviselőnek, aki az Európa Tanács (ET) felkérésére próbálta felgöngyölíteni a tavaly ősz óta sokat emlegetett ügyet. Marty szerint nincs bizonyíték arra, hogy titkos CIA-börtönök működteti volna európai országokban, bár azt elismeri, hogy a terrorista tevékenységgel vádolt személyek külföldre szállítása bevett gyakorlat. Marty jelentése azonban jóreszt sajtószemle, az ügyről megjelent cikkeket ismételgeti. Január 25. A vizsgálatok jelenlegi állása szerint nincsenek megdönthetetlen bizonyítékok arra, hogy az amerikai hírszerzés (CIA) titkos fogdákat működtetett volna Romániában, Lengyelországban vagy más országokban - állítja az Európa Tanács által összeállított, nyilvánosságra hozott jelentés. A dokumentum szerint azonban számos jel utal arra, hogy valóban létezett egy rendszer, amelyben a kínzásokat "delokalizálták" (más, az emberi jogi követelményeket enyhébben kezelő országokba telepítették), "alvállalkozásba adták". A jelentést készítő svájci képviselő, Dick Marty szerint az is bebizonyosodott, hogy különböző európai helyszíneken embereket raboltak el, megfosztották őket szabadságuktól és titokban elszállították őket olyan helyekre, ahol azután embertelen módszereket, kínzásokat alkalmaztak velük szemben. A képviselő szerint több száz, a CIA által bérelt repülőjáratról van szó, amelyek számos európai országon keresztülhaladtak. "Egyszerűen valószínűtlen, hogy az európai kormányok, de legalábbis azok titkosszolgálatai ne tudtak volna erről" - állítja a dokumentum. A jelentésben semmilyen vonatkozásban nem szerepel Magyarország: az ország neve elő sem fordul benne. A CIA-botrányt a The Washington Post című amerikai lap robbantotta ki tavaly november elején, arról írt, hogy a CIÄ titkos kelet-európai létesítményekben tartott fogva és hallgatott ki terrorizmussal gyanúsított személyeket, mindenekelőtt az al-Kaida nevű nemzetközi hálózat feltételezett tagjait! A híresztelésekben Románia és Lengyelország szerepelt lehetséges helyszínként, de ezt mindkét ország tagadta. Ehhez kapcsolódva az a vád is felmerült, hogy a CIA illegálisan szállított különböző repülőjáratokon terrorizmussal gyanúsított személyeket olyan országokba, ahol az illetők kínzásoknak voltak kitéve: Marty vizsgálata erre a kérdésre is kiterjedt. Mivel ez a kérdés az utóbbi hónapokban központi téma volt a nemzetközi 2006. JANUÁR 27. médiában, az első vizsgálati eredményekről szóló - azaz még nem végleges - jelentést óriási várakozás előzte meg: az Európa Tanács sajtóközpontja kicsinek bizonyult, annyi újságíró érkezett StrasSourgba erre az alkalomra. Ehhez képest a különböző mellékletekkel együtt 25 oldalas dokumentum csalódást keltett, ugyanis lényegében nem tartalmaz újdonságokat, csupán a különböző lapokban eddig megjelent híreket gyűjtötte egy csokorba. Ami például a "bizonyított emberrablásokat" illeti, a szerző részletesen foglalkozik egy iszlám radikális, bizonyos Abu Omar milánói elrablásával, amely az olasz igazságszolgáltatás vizsgálata szerint a CIA műve volt, illetve egy német állampolgár macedóniai őrizetbe vételével, akit aztán az amerikaiak Kabulba vittek kihallgatásra. Ezek az esetek eddig is ismertek voltak. A jelentés kitér arra a faxra is, amelyet az egyiptomi külügyminisztérium küldött az ország londoni nagykövetségére, s amelyet a svájci titkosszolgálat megszerzett: eszerint titkos fogdák léteztek volna Romániában, Bulgáriában, Macedóniában, Koszovóban és Ukrajnában. Maga a jelentéstevő is elismeri azonban, hogy erre nincsenek bizonyítékok, és még további vizsgálódásra lesz szükség. Az emberi jogok tiszteletben tartására ügyelő Európa Tanács már korábban is foglalkozott a terrorizmussal gyanúsított személyek fogva tartására vonatkozó amerikai gyakorlattal, bírálta a guantá- namói börtön létezését. A jelentés is szóvá teszi, hogy "a jelek szerint a mostani amerikai kormányzat úgy gondolja, a jogállamiságon alapuló demokratikus állam hagyományos eszközei, így a tisztességes perhez való jog és az emberi méltóság tiszteletben tartása nem alkalmazhatók a terrorista fenyegetéssel szemben". Dick Marty szerint ez nem így van. Mint jelentése fogalmaz, "senki és semmi nem igazolhatja, hogy lemondjunk a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának elveiről". (MTI) Elítéltek egy amerikai vallatótisztet Elítélték az amerikai szárazföldi hadsereg egyik vallatótisztjét az Egyesült Állatimban egy iraki tábornok megöléséért, A hadsereg hat tisztjéből álló esküdtszék a Colorado állambeli Carson-erőd- ben bűnösnek mondta ki a 43 éves Lewis Welshofer Jr. zászlóst Abid Hamid Mouhus vezérőrnagy 2003 novemberében történt halálában, de felmentette a szándékos emberölés vádja alól. A zászlós a vád szerint megfojtotta az iraki tábornokot, miközben kérdéseket tett fel neki. Az ügyészek ezt kínzásnak minősítették. Welshofert valószínűleg a hadseregből való elbocsátásra, börtönbüntetésre - akár három évire - ítélik gondatlanságból elkövetett emberölésért, illetve három hónapira gondatlanságból elkövetett szolgálatszegésért. Az ítélethirdetés rovatzártánk után várható. Ha szándékos emberölésben mondták volna ki bűnösnek, életfogytig tartó börtönbüntetésre is ítélhették volna. A vádlott védői azt állították, hogy az iraki tábornok halálát szívbetegsége idézte elő, valamint hogy Welshofer csak a parancsnokai által jóváhagyott vallatótechnikát alkalmazta. Korábbi álláspontját megváltoztatva George W. Bush decemberben biztosította a kegyetlen, embertelen és lealacsonyító kihallgatási taktikák terroristák elleni alkalmazását is tiltó törvényt. A Fehér Ház a CIA-t ki akarta vonni a tilalom hatásköréből, hogy a kémszervezet továbbra is folytathassa eddigi hírszerző módszereit, ám végül módosította álláspontját az elnök és csapata. Bush szerint döntése bizonyítja, hogy az Egyesült Államok nem kínozza foglyait. Az amerikai vezetők korábban is elutasították a kínzás vádját, Porter Goss, a CIA új igazgatója például újszerű kihallgatási technikaként határozta meg a jogvédők által kifogásolt módszereket, mint amilyen az alvásmegvonás, vagy a vízbefolytás imitálása. Áz Egyesült Államok amúgy a kínzásokat tiltó nemzetközi egyezményekben foglaltakat bizonyíthatóan nem sértette meg, de a terroristákkal szemben valóban alkalmazott az általános jogban nem elfogadott módszereket. (MTI) Támogasson egy oldalt a Magyar Szóban! Amennyiben hozzájárul lapunk fenntartásához egy oldal pénzügyi támogatásával, tiszteletünk jeléül az Ön nevét tesszük az oldal alsó szalagcsíkjába! Hívja most a 1-877-A-MAGYAR-t! Ez ITT AZ Ön nevének a helye!
