Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)
2006-01-06 / 233. szám
12 MAGYAR SZÓ-A HÍD TUDOMÁNY 2006. JANUÁR 6. U Ez történt 2005-ben a világűrben FELETTÜNK AZ ÉG Ismét startolt egy űrrepülőgép, üstökösmagot és kisbolygót "támadtak meg" űrszondák, egy új világ tárult fel előttünk a Szatumusznál, és az eddigieknél mélyebben pillanthattunk be az Univerzum legnagyobb robbanásainak természetébe. Röviden Rendkívüli vírusveszély FENYEGETI A WlNDOWS-T Számítógépes szakemberek szerint minden korábbinál nagyobb vírusveszély fenyegeti a Microsoft Windows operációs rendszerét használó számítógépeket. A vírusok, illetve kémprogramok akkor is megfertőzhetik a gépet, ha csupán egy internetes oldalra tévedünk - értesült a Financial Times. A lap által megszólaltatott szakértő szerint a potenciális vírusveszély minden eddiginél nagyobb, és bármelyik Windows-rendszer ki van annak téve. A fertőzést lehetővé tevő hibát már a múlt héten felfedezték, igazán veszélyessé azonban csak a hétvégén vált, ekkor ugyanis nyilvánosságra került a hiba kihasználását lehetővé tevő forráskód. (napi online) Kihalás szélén a jegesmedve A hőmérséklet emelkedése miatt a nyári időszakban olvad a jég az Északi-sarkon és ez veszélyezteti a jegesmedvék és az ott élő állatok életét. 1978 óta 35 százalékkal kisebb területet fed nyáron a jégtakaró, a jég vastagsága pedig 40 év alatt 40 százalékkal lett vékonyabb. Az északi-sarki állatok egyik fontos lételeme azonban a jég. A jégen hozza világra kicsinyeit a fóka és azon szoptatja azokat. Úszó jégtáblákon közlekedik a rozmár és a jégen keresik élelmüket a tengeri madarak. A jegesmedve, amelyből jelenleg 22 ezer példány él, egyre kevesebb kis jégszigetet talál. A kutatók szerint a felmelegedés és a széndioxid okozta üvegházhatás miatt a nyári jégtakaró 2080-ra teljesen el is tűnhet, akkor pedig eltűnnek a jegesmedvék is. A fajta sorsa annyiban függ az embertől, amennyiben az ember felelős ezért az ökológiai károkozásért. (MTI) Időutazás az agyban A visszaemlékezés lényegében képzeletbeli időutazás: az agy visszaállítja azt az állapotot, amilyenbe az emlék rögzítésekor került - vélik amerikai tudósok. A Princeton és a Pennsylvania egyetem két neurológusa a kísérlettel azt igyekezett feltárni, hogy sorban milyen agyterületek aktivizálódnak memorizáláskor és visszaemlékezéskor. A kutatók a Science amerikai tudományos folyóirat december 23-i számában számoltak be kísérleteikről, s erről egyetemi sajtóközlemény is megjelent. Egy kísérlet során kimutatták: amikor emlékezetbe kell idézni a korábban megjegyzett objektumokat, hasonló az agyi aktivitás, mint amikor a kísérleti személyek először látták és megjegyezték a képeket. Az agy aktivitásának időbeli lefolyása mutatja, hogy az emberi emlékezet asszociatív módon működik, az egyeditől halad az általános felé. (MTI) Támadnak A JAPÁN PROCESSZOROK Mikroprocesszorokat gyártó vegyes vállalat alapításáról tárgyal Japán három vezető" elektronikai cége, a Toshiba Corp., a Hitachi Ltd. és a Renesas Technology Corp. (utóbbi a Hitachi Mitsubishi Electric Corp. tulajdonában van). A vegyesvállalat a jelenleg használatosaknál kisebb, ugyanakkor gyorsabb és kisebb áramfogyasztású speciális procesz- szorokat fog előállítani. E piaci szegmensben jelenleg a Taiwan Semiconductor Manufacturing Co. a világelső", amely többek közt a Microsoft Xbox játékkonzoljához és a Nokia telefonjaihoz gyárt chipeket. (index.hu) Január 4. A 2005-ös év legfontosabb csillagászati és űrkutatási eseményeit a Földtől távolodva mutatjuk be. Az űrhajózás idei legfontosabb eseménye a Discovery startja volt július 26-án - az első űrrepülőgépes küldetés a Columbia katasztrófája után. Az űrrepülőgép-rendszeren végrehajtott fejlesztések és biztonsági intézkedések most már élesben vizsgáztak - és sajnos nem jelesre. Bár a start rendben zajlott, az indulás alatt levált külső alkatrészek becsapódásai miatt az űrrepülőgép több helyen is megsérült. Bár nem volt komoly a veszély, a NASA nem mert kockáztatni, és a gép hasi oldaláról egy űrséta alkalmával eltávolítottak két kiálló szigetelőelemet. A Discovery végül épségben landolt. Egyértelművé vált, hogy az űrrepülőgép-program hamarosan befejeződik. Nem sokkal később a NASA nyilvánosságra is hozta terveit egy új űrhajórendszer fejlesztéséről, amelynek segítségével az ember visszatér majd a Holdra. A 2005-ös év egyik leglátványosabb űrkutatási teljesítményeként a Deep Impact űrszonda becsapódó egysége - a tervek szerint - a Tempel-1 üstökös magjának ütközött. A robbanástól kirepült anyagfelhőt és a kifényesedést sok obszervatóriumból, többek között hazánkból a Magyar Csillagászati Egyesület tagjai is megfigyelték. A finom porral borított felszínű üstökösmagon a robbanás nem okozott maradandó változást. Az Itokawa kisbolygót a japán Hayabusa űrszonda látogatott meg. Az égitest furcsa felszínén számtalan szikla, porral feltöltött sima terület és nagyon kevés becsapódásos kráter mutatkozott. Bár a szondáról sikeresen levált a felszíni ugráló egység, az sajnos nem találta el az Itokawát. A Hayabusa kétszer is leszállt a kisbolygóra - ez úttörő eredmény az űrkutatásban -, de sajnos egyik alkalommal sem tudott mintát venni. A szonda három giroszkópja közül kettő tönkrement, emellett a hajtóanyag szivárgása és különböző kommunikációs problémák eredményeként nem tudott időben hazaindulni. A jelenlegi tervek szerint 2007 tavaszán nyílik ismét egy indítási ablak, amikor visszaindulhatna, és 2010 júniusában érkezne a Földhöz - bár egyelőre megbízható kapcsolat sincs az űreszközzel. Még mindig szűkebb kozmikus környezetünkben, a Naprendszerben maradva: megtalálták az első hármas kisbolygórendszert, ahol a központi égitest körül két hold kering. A Plútó körül két további holdat fedeztek fel, és megtalálták az első, a Plútónál távolabbi és nagyobb égitestet, amelynek szintén van kísérője. A Kuiper-övben tehát egyre több furcsa objektummal találkozunk, közülük is kilóg a 2004 XR190, amelynek pályáját egyelőre nem tudják magyarázni. A Mars körül és annak felszínén üzemelő szondák néhány új eredménye alapján egyre több jel utal arra, hogy régen számottevő folyékony víz volt a bolygó felszínén. Az ősi, nedves és enyhe éghajlaton agyagos üledékek keletkeztek, később pedig a hűvösebb környezetben, savasabb vizekből szulfátos összetételű telepek váltak ki. A felszíni kőzetekben található mágneses nyomok alapján kezdetekben globális lemeztektonika volt a bolygón, majd csökkent a felszíni aktivitás - de a közelmúltban is sok változás történt. Ezek között említhetők a néhány 10 millió éves, az egyenlítőhöz közeli jégtáblák nyomai, amelyek talán egy befagyott tóban keletkeztek. Emellett fiatal sarkvidéki vulkánok is mutatkoznak, amelyek esetleg napjainkban is működnek. A víz mai felszíni jelenlétét illetően még mindig nagy a bizonytalanság. A Spirit rover végrehajtotta az első Földön kívüli hegymászást, és a hegytetőről látványos porördögöket örökített meg. Egy marsi év után mindkét rover jól üzemel, és messze túlteljesített a legmagasabb elvárásokat is. Augusztus 12-én sikeresen megkezdte útját az eddigi "legélesebb szemű" Mars-szonda, a Mars Reconnaisance Orbiter, amely 25-30 centiméteres felbontással térképezi majd a bolygót, így felvételein kisebb egyedi objektumok (sziklák, kisebb felszínformák) is megkülönböztethetők lesznek. A Cassini 2005-ben is folytatta páratlan megfigyeléseit a Szatumusznál. A gyűrűrendszerben új küllőket azonosított, az F-gyűrűnél pedig megörökítette a Prometheus hold látványos torzító hatását. A bolygó kísérőiről számos új felvétel készült, amelyek elemzése után kiemelkednek az Enceladussal kapcsolatos felfedezések. A kis hold déli sarkvidékén található, repedezett, finom jégporral borított vidék meglepően meleg, az itt elhelyezkedő ún. krio- vulkánok kitörési felhőit is sikerült megfigyelni. Az idei év talán legnagyobb űrkutatási teljesítményét a Titánra 2005. január 14-én sikeresen leszállt európai Huygens űrszonda érte el, fantasztikus képeket közvetítve annak felszínéről. Ereszkedése során erős szelekkel találkozott, villámokat is érzékelt, valamint bebizonyította, hogy a légköri metán koncentrációja lefelé nő - azaz valóban a felszínről származik. Landolása után a környezetében dinnye méretű kerekített jégkavicsokat fotózott le, amelyeket valamilyen áramló, feltehetőleg folyékony közeg formált és szállított. Bár később a Cassini méréseiben is mutatkoztak tavakra és tengerpartokra utaló nyomok, a folyékony metán mai felszíni előfordulása továbbra is kérdéses. Sikerült azonban olyan változékony felhőket megfigyelni, amelyekből alkalmanként metáneső permetezheti a felszínt. A Naprendszeren kívüli térségben sok új eredmény született a nagyenergiájú robbanásokkal kapcsolatban. Sikerült egy neutroncsillagon történt "földrengést" megfigyelni, valamint egy neutroncsillag belezuhanását egy fekete lyukba, ami úgynevezett rövid gammakitörést váltott ki. Számos 2005-ös megfigyelés alapján valószínűnek látszik, hogy a rövid gammakitörések jelentős része két neutroncsillag összeolvadása miatt történik, a hosszú lefutá- súak pedig akkor következhetnek be, amikor egy extrém nagytömegű csillag, élete végén úgynevezett hipernóva-rob- banás keretében megsemmisül. Valószínű, hogy az összeroskadó magban keletkező fekete lyukba, a csillag anyaga nem egyszerre hullik be, hanem a fekete lyuk kialakulása után is zuhannak még be anyagcsomók. A Földön kívüli élet lehetőségének vizsgálata is új eredményeket hozott. A földi élethez szükséges molekulák némelyikét meglepően távol, a fiatal világ- egyetemben is kimutatták. A DNS néhány építőkövére egy születő bolygó- rendszerben, a Föld-típusú bolygók keletkezési zónájában akadtak rá. Egyes kísérletek alapján pedig elképzelhető, hogy a földi bioszférában domináns aminosavak a világűrben haladó, meghatározott irányban körkörösen polarizált sugárzástól kerültek túlsúlyba. (origo.hu)
