Amerikai Magyar Szó, 2005. október-december (103. évfolyam, 223-232. szám)
2005-10-07 / 223. szám
Hazai hírek MAGYAR SZÓ —A HÍD 7 2005. OKTÓBER 7. Alkotmányellenesnek ítélték az ügynöktörvényt NINCS I.F.T.F.PI.F.ZF.S! Alkotmányellenes az ügynöktörvény, döntött az Alkotmánybíróság. A testület szerint a jogszabály nem biztosítja a személyes adatok kellő védelmét. Mint ismert, a jogszabály minden állampolgár számára megismerhetővé tette volna az ügynökaktákat. A törvény előezetes normakontrolliát az augusztus elején leköszönt Mádl Ferenc volt államfő kezdeményezte. Az MSZP szerint alkotmánymódosításra van szükség. Október 5. Alkotmányellenesnek mondta ki az ügynöktörvényként elhí- resült jogszabályt az Alkotmánybíróság (Ab). A Holló András vezette, és a múlt héten tíz fősre kibővült testület szerint alkotmányellenesek a törvény azon rendelkezései, amelyek a személyes adatok kellő védelme nélkül teszik megismerhetővé az elmúlt rendszer állambiztonsági szolgálatainál foglalkoztatott személyeknek a levéltárban kezelt személyes adatait. Az Alkotmány- bíróság - egyetértve az államfő aggályaival - kifogásolta azt is, hogy a törvény nem tartalmaz megfelelő jogorvoslati garanciákat. Az Alkotmánybíróság szerint a törvény alkotmányosan csak akkor kötelezheti a levéltárat arra, hogy honlapján személyes adatokat is tartalmazó iratot tegyen bárki számára hozzáférhetővé, ha ezt olyan eljárás előzi meg, amely - megfelelő garanciák biztosításával - szavatolja az adatok valódiságát. Az Ab határozata szerint az érintett nyilvántartások titkosságának megszüntetéséből nem következik az, hogy a nyilvántartásban szereplő adatokat mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. Az Alkotmánybíróság emlékeztetett arra, hogy a levéltárban lévő adatok megismerésére, kutathatóságára van hatályos törvény. "A törvény nem tartalmaz semmilyen kiegyensúlyozást az információ szabadsága és a személyes adatok védelme között, és a korlátozás nélkül, az adatok megismeréséhez fűződő alkotmányos jog érvényesülésének biztosít egyoldalúan feltétlen elsőbbséget" - áll az Ab határozatában. "Nincs olyan alkotmányos cél, amelynek elérése indokolttá és szükségessé tenné a teljes nyilvánosságra hozatallal járó alapjog-korlátozást" - mondta ki a testület. Az MSZP szerint most a Rdeszen és a többi parlamenti párton van a sor, mert az Alkotmánybíróság döntéséből kiderül, alkotmánymódosítás nélkül nem lehet elérni, hogy teljes nyilvánosságot kapjon a volt besúgók és hálózati személyek titkos élete. Az MSZP korábban is alkotmánymódosítással akarta alkotmányossá tenni a törvénytervezetet, dacára a Fidesz és az SZDSZ ellene- zésének. Fodor Gábor szerint várható volt, hogy az Alkotmánybíróság alkotmány- ellenesnek találja az ügynöktörvényt. Az SZDSZ-es képviselő erről kedden beszélt az MTI érdeklődésére. A törvényt a közszereplő fogalmának kiterjesztésével lehetne alkotmányossá tenni anélkül, hogy az alkotmányt módosítani kelljen, mondta. Szerinte a parlamentnek újból foglalkoznia kell az ügynök- törvénnyel, és várható, hogy ismét előkerül az alkotmánymódosítás kérdése is. Sólyom László köztársasági elnök a Heti Válasznak adott augusztus 18-i interjújában - nem konkrétan az ügynök- törvény kapcsán, hanem általánosságban - azt mondta: "évek óta mondom, hogy az alkotmányosság tisztelete hanyatlik. Ez most már magának az alkotmánynak a kezelésében is megmutatkozik. Nem válhat elfogadottá, hogy ha eg)’ politikai célt nem tudnak alkotmányos aggályok miatt megvalósítani, akkor az alkotmányt akarják módosítani." "A kormánytöbbség tudatos, szándékos alkotmánysértést követett el, hiszen maguk az előterjesztők, valamint a kormány nevében nyilatkozó igazságügyminiszter is tisztában volt azzal, hogy ez a törvény ebben a formájában az alkotmányba ütközik" - közölte Répássy Róbert fideszes képviselő. "A Fidesz nem kívánt asszisztálni ehhez szándékos alkotmánysértéshez" - mondta. "Az MSZP-nek tudomásul kell vennie, hogy az alkotmányos játékszabályokat be kell tartani" - mondta a Répássy Róbert, aki emlékeztetett arra is, hogy a Medgyessy-Gyurcsány-kor- mány negatív rekordot állított fel, hiszen eddig másfél tucat alkotmánysértést követett el. Két héttel az ügynöktörvény május végi elfogadása után Mádl Ferenc köz- társasági elnök előzetes normakontroll- ra az Alkotmánybírósághoz utalta a jogszabályt. Az Országgyűlés május 30-án szavazta meg a múlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az állambiztonsági szolgálatok történeti levéltárának létrehozásáról szóló törvény módosítását. A módosítás minden állampolgár számára nyilvánossá tette volna az ügynökaktákat. A törvénymódosítást Mádl több ponton is alkotmányellenesnek vélte, így például azt, hogy alkotmányos indok nélkül korlátozták volna az érintettek személyes adatainak védelmét. Az államfő alkotmányosan kifogásolhatónak tartotta azt is, hogy a törvény nem biztosított volna az érintett személyeknek hatékony és érdemi jogorvoslatot. Ez azért is jelentős kérdés, mert az állambiztonsági levéltárban kezelt adatok nem teljes körűek és megbízhatóak. Az ügynöktörvény módosítását tavaly decemberben vetették ismét fel, ebben a kormányciklusban már másodjára. A 2002-es kormányváltás után nyilvánosságra került, hogy az új miniszterelnök, Medgyessy Péter a rendszerváltás előtt a III-as főosztálynak dolgozott. Az akkori törvénymódosítási lendület hamar abbamaradt. A törvény megváltoztatására felállt bizottság - többnyire a szocialisták ellenállása miatt - érdemi eredmény nélkül fejezte be a munkát. Tavaly ősszel aztán egymás után kerültek eíő a különféle hitelességű korabeli iratok, beszervezési nyilatkozatok, és különféle listák. A tavalyi ügynökle- lepleződési-sorozat fedte fel Forró Tamás televíziós személyiség, Vikidál Gyula zenész, Novák Dezső futbalista, vagy Molnár Gál Péter színikritikus titkos előéletét. 2004 decemberében Gyurcsány Ferenc adott újabb lendületet a törvény megalkotásának. Azonban a teljes nyilvánosságot ígérő eredeti nekibuzdulásból MSZP-s, fideszes, MDF-es és SZDSZ-es módosítások miatt, senkinek sem jó, és alkotmányellenes jogszabály született. (index.hu, MTI) Draskovicsot faggatja az Apró-Gyurcsány bizottság Az Apró-Gyurcsány érdekkör meggazdagodását vizsgáló parlamenti bizottság mai ülésén meghallgatja Draskovics Tibor volt pénzügyminisztert a Nemzeti Tankönyv- kiadó Rt. privatizációjáról. Az országgyűlési határozat szerint a bizottság arra keresi a választ a volt pénzügyminiszter meghallgatásával, hogy a tankönyvkiadó privatizációja során szerepet játszott-e Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Erdős Ákos korábbi üzleti kapcsolata. A Fidesz által kezdeményezett bizottság célja, hogy tisztázza az Apró-Gyurcsány- érdekkör privatizációban betöltött szerepét, feltárja állami vállalatokkal ápolt kapcsolatát, és fényt derítsen arra, hogy milyen forrásokból származott a miniszterelnök tavalyi 100 milliós, illetve tavalyelőtti 83 millió forintos jövedelme. (MTI) Támogatás a leghátrányosabb KISTÉRSÉGEKNEK A jövő évben 15,4 milliárd forint jut a többcélú kistérségi társulások működésének támogatására és fejlesztésére - jelentette be Lamperth Mónika belügyminiszter. Külön 10 milliárd forintos keret jut a leghátrányosabb helyzetben lévő kistérségek fölzárkóztatására. Ez körülbelül ezer települést érint. A Dél-dunántúli régiónak 1,2 milliárd, az Észak-magyarországinak 3,2, az Észak-alföldinek 4,1 milliárd, a Dél-alföldi régiónak pedig 1,5 milliárd forint jut. BARTER DELI Minőségi európai termékek, magyar márkák (Univer, Bende, Adro, etc.): csülök, hurka, tepertő, gyulai kolbász, paraszt kolbász, trapista sajt, fűszerek, disznósajt, kolozsvári és még sok más! Európai sütik, kozmetikumok, nemzetközi telefonkártyák! Visa, Master Card, American Express, WIC Program, Étkezési Jegy Program? Elfogadjuk! Nyitva: A hét minden napján Reggel 7-től este 9-ig Címünk: 4602 New Utrecht Ave Fort Hamilton metróállomás (D, M metróvonal) Telefon: 718-851-9171 '■ ' \ / ______• Alkotmánybíróság: túl “fentről” döntöttek?
