Amerikai Magyar Szó, 2005. október-december (103. évfolyam, 223-232. szám)
2005-10-14 / 224. szám
8 MAGYAR SZÓ-A HÍD 2005. OKTÓBER 14. mmmm A ROMÁN KISEBBSÉGI TÖRVÉNY NEM CSAK A MAGYAROKNAK JÓ? Bogdan Olteanu parlamenti kapcsolattartásért felelős miniszter szerint a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény elsősorban nem a magyaroknak, hanem a kis létszámú kisebbségeknek kedvez, mivel a magyar kisebbség már megszerezte az új törvényben szentesített legtöbb jogot. Olteanu elmondta, a törvény előírásait régóta alkalmazzák a magyar közösségre, a tanügyi törvény, a helyi közigazgatási törvény és bizonyos politikai megállapodások alapján, ezért "a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény valójában a többi 18 romániai kisebbségnek szól". A miniszter szerint az új törvény révén az RMDSZ nem jut monopolheiyzetbe a magyar kisebbség plitikai képviseletét illetően, hanem ellenkezőleg, elveszítheti azt, mivel "a szövetség mellett megjelennek a helyi, regionális és országos képviseleti tanácsok, amelyek tagjait a polgárok választják". (Szabadság, Erdély) Tudnivalók A MŰEMLÉKVÉDELEMRŐL Tizenegy témában kapott részletes információkat örökségvédelmi kérdésekben az a több mint harminc lelkész és gyülekezeti képviselő, akik részt vettek a Hanván megrendezett képzésen. A magyarországi előadók elmondták, milyen módon támogatja a magyar állam a határokon túli magyar vonatkozású épített örökség megóvását, milyen problémákkal találkozhat a felújításba fogó gyülekezet, hogyan lehet azokat megoldani, és milyen eredményekkel járnak a fenntartás és védelem érdekében elvégzett munkálatok. A jelenlévők az épületkutatási módszerekkel is megismerkedhettek, tudatosíthatták, miért fontos ez a helyreállítás előtt. A gömöri templomokban nem ritka freskók megmentéséről, a templomi faelemek, berendezési tárgyak, szobrok karbantartásáról is bőséges információt és segédanyagot kaptak a résztvevők. A legkönnyebben sérülő emlékek, a könyvek, papírok, levéltári anyagok gondozásával és az egyházi levéltárak problematikájával két előadás is foglalkozott, természetesen a szakrális célokra használt textíliák védelméről és tárolásáról is jól használható információkat gyűjtöttek be az érdeklődők. (Új Szó, Felvidék) Növekednek a lakossági JÖVEDELMEK KÁRPÁTALJÁN Az Állami Statisztikai Hivatal adatai szerint 2005 első nyolc hónapja alatt az előző év azonos időszakához képest 43,1 százalékkal nőtt az kárpátaljaiak névleges jövedelme.A Korrespondent internetes kiadvány szerint 2005. augusztusában 4,5 százalékkal nőttek a lakossági névleges jövedelmek júliushoz képest, a rendelkezésre álló és a valódi rendelkezésre álló jövedelmek pedig 8 százalékkal nőttek. Az első nyolc hónap alatt 24,4 százalékkal nőttek a reális rendelkezésre álló jövedelmek. Az egy személyre jutó rendelkezésre álló havi jövedelem 2005. augusztusában 111 dollárt tett ki, míg júliusban 105 dollárt. A lakossági kiadások 2005. január-augusztusa között 35,3 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. (Kárpátinfó) Október 10. A Communitas- és a Bernády György Alapítvány által támogatott, valamint Gáspárik Attila, a Román Audiovizuális Tanács alelnöke által szervezett eseményen a Romániában magyar nyelven sugárzó rádiók, televíziók és kábeltelevízió-szolgáltatók képviselői, a magyarországi Országos Rádió és Televízió Testület, a Duna Televízió vezetői, valamint számos magyarországi regionális televíziós műhely képviselői tanácskoztak az elektronikus sajtó helyzetéről, valamint médiák közötti együttműködés lehetőségeiről. Gáspárik Attila elmondta, a kezdeményezés egy olyan Október 11. Azok az események, amelyek az elmúlt időben jellemezték a bel- és külpolitikát arra késztemek, hogy ismételten kinyilvánítsuk, miszerint az SZNT önállóan és határozottan továbbra is képviseli a székelyföldi autonómia- törekvéseket, mellőzve minden olyan politikai alá- vagy felülrendeltséget, kikerülve minden olyan kiszolgáltatottságot, amely ebben az önálló közképviseletben akadályozná - jelentette ki sajtó- tájékoztatóján Csapó József, az SZNT elnöke. Csapó egyebek mellett azért látta indokoltnak az ülést, mert úgy véli: Románia Európai Uniós csatlakozási folyamatának meghatározó feltétele kell legyen az autonóm régió törvény általi széleskörű szakmai, gazdasági együttműködés, amelynek egyaránt nyertese lesz az erdélyi magyar és a magyarországi média. Markó Béla úgy értékelte, 1989 után a semmiből kellett létrehozni a magyar nyelvű elektronikus sajtót, ma azonban már ott tartunk, hogy esély van egy egész napos magyar adás megteremtésére, de közeleg a marosvásárhelyi köz- szolgálati televízió-stúdió létrehozása is, ez utóbbi a tervek szerint fele-fele arányban román, illetve magyar nyelven sugároz majd. Szerinte ugyanakkor az erdélyi televízió-stúdiók azonban nem nélkülözhetik a magyarorszáújralétesítése. A legutóbbi magyar országgyűlési szavazás Románia Európai Uniós csatlakozása kapcsán felhívja a figyelmünket arra, hogy csakis magunkra számíthatunk - mondta az elnök. Az autonómia ügyének az előbbvitele érdekében a testület ismételten felszólítja a helyi tanácsokat, hogy minél többen döntsenek a népszavazás kiírásáról, ezzel lehet bizonyítani az Európai Parlament előtt, miszerint egy népcsoport a demokrácia eszközeivel igényli a területi autonómiát - fejtette ki Csapó. Eddig 11 helyi önkormányzat kérte a referendum kiírását, Vargyas és Sepsiillyefalva esetében végleges és visszavonhatatlan határozattal akadályozták meg a kezdeményezést. Ez bizonyíték arra, hogy Romániában a demokrácia még nem érte el azt a szintet, mely lehetővé teszi egy helyi közösség akaratának népszavazáson keresztüli kinyilvánítását - mondta az elnök. Ugyanakkor a testület felszólítja azokat a helyi tanácsokat, amelyeknek határozatait a fellebbviteli bíróságok visszavonhatatlanul megsemmisítették, hogy forduljanak a Strasbourgi Emberjogi Bírósághoz. Az Európai Parlamenti elvárásoknak nem tesz eleget, és diszkriminációnak számít, hogy a jelenlegi régiókban megkülönböztetés éri a székelységet, nincsen önálló iskolahálózat, hiányoznak a kulturális intézmények, a magyar népesség részaránya pedig egyre csökken - mondta Csapó, aki hozzátette: igényeljük, hogy Románia eurointegráció feltétele legyen ezeknek a követelményeknek a teljesítése, és ezért minden tájékoztatási eszközt kihasználunk. (erdelyma) gi televíziók megrendeléseit sem: ezért továbbra is szükség van az együttműködésre, de alapvetően fontos, hogy a műhelyek megőrizzék önállóságukat. Ennek megteremtésére most nagy esély van - jelentette ki a Szövetség elnöke. (RMDSZ tájékoztató) A"Gyurcsány-vizum" a nemzeti bezárkózást szolgálja A Gyurcsány-kormány nemzeti vízumának a bevezetése a nemzeti bezárkózást és a Magyarországra való bevándorlást szolgálja, nem pedig a határon túli magyarságra nyitott, befogadó és távlatos nemzetpöíitikát - vélte Szász Jenő, Székely udvarhely polgármestere, az erdélyi Magyar Polgári Szövetség elnöke. A magyar nemzeti vízum 2006. január elsejei bevezetéséről az MTI- nek nyilatkozó erdélyi magyar politikus hangoztatta: ő "még a mai helyzethez képest is viszszalépésnek" látja ennek a vízumnak a bevezetését. "Ha figyelembe veszem, hogy most vízum nélkül is mehetek Magyarországra, a nemzeti vízum kiváltása plusz nyűg, utazgatás és költség az erdélyi magyarok számára, a mostani feltételekhez viszonyítva. A vízumnak utána kell járni, időbe, pénzbe, energiába kerül. Arról nem is szólva, hogy amit mi szerettünk volna és szeretnénk mind a mai napig, az a szülőföld elhagyása nélkül megszerezhető magyar állampolgárság, amelynek birtokában nem lenne szükség nemzeti vízumra. Boldogulhatnánk szülőföldünkön, nem kellene kitelepednünk Magyarországra, hogy ott élve legalább két évet várva megkaphassuk a magyar állampolgárságot. A kettős állampolgárság birtokában úgy kötődnénk a nemzetünkhöz, hogy szülőföldünkön maradva élhetnénk, boldogulnánk. Tehát a kettős állampolgárság a megoldás" - mondta. Szász végül kijelentette: "Nem az a dolgunk, hogy bezárkózzunk a tízmilliós Magyar Köztársaság területére, hanem az, hogy kitárulkozzunk...” (MTI) Csapó József:"Csakis magunkra számíthatunk" NEM HAGYHATJÁK Az erdélyi Sepsiszentgyörgyön ülésezett a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Állandó Bizottsága. A testület több határozatot fogadott el, és nyilatkozatot fogalmaztak meg a romániai hatóságok Székelyföld autonómiájával kapcsolatos magatartásáról is. Az SZNT csatlakozik a Budapesten működő Árpád Médiaközponthoz, melynek fontos szerepet szántak az autonómia ügyének népszerűsítésében. Kárpát-medence hírek Önálló erdélyi magyar televíziózásra van szükség MAGYAR MÉDIÁT!... Az elkövetkező időszakban alapvetően fontos, hogy az erdélyi magyar televíziózás és rádiózás önállóvá váljon, ez a célkitűzés pedig a romániai magyar közszolgálati televízió és rádió megteremtésével, valamint a magyarországi támogatások további fenntartásával valósítható meg -jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes Marosvásárhelyen tartott méaiatalálkozón. Gáspárik Attila: nyeraekamédkfogyasztó^l
